Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-17 / 74. szám

74. szám. A Hirnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századusik terjedelmes, politicai s ro­kon tudományi értekezésekkel, a Kis futár, litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, tál­álma­t­ok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszd s kiadja Halásfalvi Orosz József* fflMTiWflfflrouw a «Iran« September 17. Í84~4< Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken. Előfizetés­e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az izgal­­litások árelle­nében a 245. sz. ház­lső emeleté­­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Halálozás. (Butykay Menyhért.­) Kineve­zések. Középponti vasút. Gondolatok a fiumei vasútról. Ország­gyűlési közlések. 221. orsz. ülés a m­. FRRnél: hitelesíté­sek somogyi sérelem felküldése. 284. kér. ülés: sérelmek, in­dítványok. 221. orsz. ülés a t. KK. és RRnél: üzenetek bemuta­tása. 285. kér. ülés: hitelesítések, tárgyak sorozata. 222. orsz. ü­lés a t. KK. és RRnél: vallás tárgya, kir. városok rendezése. 220. főrendi ülés részletei: szabad községek. Pótlék a sept. 9-ki ker. üléshez, kir. városok rendezése. Jul. 31 -ki kér. ülés részle­tei: sérelmek és kivonatok. Pozsonyi újdonságok. Megyei tudósítások. Zemplén, Vas. Vegyes közlemények. Ma­gyar kereskedelmi társaság. Magyar gazdasági egyesület. Győr. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Schweiz. Mexico. Kis Futár. Szabó Józsefről­ tudósítás. Hirdetések. Itta gy­a­rorsz­á­g• Halálozás. JStitykny Menyh­ért ur, Ugocsa megye alispánja és országgyűlési követe, kit törvényhozói pályájáni szilárd és tiszta jelleme, úgy a magánélet viszonyai közti erényteljes lelkülete a köztisztelet és becsülés tárgyává emeltek. f. hó 15-kén éjjel szélhüdés következtében meg­­halálozott. Nyugodjanak békével a magasztos, s csak a közjóért buzgott lélektöl elhagyott hideg tetemek, s csend lengje körül a földet, melly azokat sir kebelébe fogadja. Ö cs. kir ap. Felsége Petrovics Dávid szucsáni sómázsálót nyugalmazni kegyesen méltóztatott. A nm. m. kir. udv. Kamara egyetértőleg a nm. m. kir. Helytartótanácscsal a k. orsz. főépítészi igazgatóságnál meg­ürült négy rajzoló helyét, Reiffer Ferencz, Pribék Adalbert, Zalay Alajos és Huszár József mér­nökökre, továbbá az építészi-könyviró állomását Hesz Mihály mérnökre, végre a nevezed igazgatóságnál meg­ürült díjazott gyakornoki helyeket H­a­jna­­­d István, Mol­nár Gábor és Koszt­ka Károly mérnökökre ruházni méltóztatott. A nm. m. k. udv. kamara a fiumei k. sóhivatalnál meg­ürült sómázsáló helyét Vu­kot­ich Prokop só- és har­­minczadi­ jövedelmi felügyelőnek ajándékozni, és a csa­­ládi gazdasági igazgató helyét, Wimmer László eddigi bogsáni számtartóra ruházni méltóztatott. Középponti vasút. E napokban osz­lrték ki, a t. RR. teremében a magyar középponti vasúttársaság i. e. június 29-kén Pozsonyban tartott közgyűlésének jegyzőkönyve, mellynek mindjárt elején örömmel lehet észrevenni, hogy a társasági szerződés s alapszabályok nyomán királyi biz­toskép megjelent Ambrus Mihály hely­tart­ósági tanácsos ur ő nagysága, magyar nyelven tartott beszéddel nyitá meg a többnyire bécsi tőzsérekből, mint legtöbb részvényekkel biró tagokból állott közgyűlést, mellynek örvendetes ered­ménye t. i. a házod végzés, kétségen kívül teszi s biztositja a Debreczentöl Pestig, szintúgy mint Pesttől fogva Ausztria határszéléig a Duna balpartján építendő vaspályának létre­hozását, miután minden feltétel nélkülözve szilárdan, még pedig egyhangúlag ki lett jelentve a n. m. k. Helytartóta­nácsai a törvény értelmében kötött szerződésnek minden esetre a megtartása, tehát ezzel az érdeklett vasútnak, még­pedig mind a két irányban egyszerre leendő építése. Magány­érdekek szoktak különböző véleményeket, sőt ellenkezéseket is szülni, s innen támadnak a legjobb, leg­­üdvösb dolgoknak is ellenkezői; nevezetes mindazállam ezen középponti vasútnál az, hogy noha ennek is kelle, sőt most is kell, még­pedig több magányérdekek ellen küzdeni, még­is a nagy rokonszenv, a jótékonyságról­ belmeggyőzö­­dés elfojtván minden ellenokoskodásokat, majd úgy szólván közös iránta a pártolás, mit az ország szükségeinek födö­­zése tárgyában kiküldött nm. választmány jelentése is igazol, mellyben ugyan még külön véleményre is akadhatni, azonban még ebben is ki van a pártolás elve mondva; a mennyire pedig némi fenakadás mutatkozik a párhuzamu vo­nalak elleni biztosítás s ebbeli pártolás ellenében, ezt el­oszlathatja azon, a haza közjavának előmozditásábani eg­­gyetértés typusát magában viselő lény is, melly szinte a nemzetnek dicsősségeül szolgál, t. i. az érdeklett pártolás­nak a Főrenciek táblájánál is minden ellenzés nélkül s igy egyhangúlag lett elfogadása; ezt tehát egyébiránt már a kö­vetkezetesség is biztositja utóbbra. De csakugyan, ha tekin­tetbe vételik, hogy midőn más tapasztalttal­!) nemzeteknél, még ollyanoknál is, hol pénzátadás van, a párhuzamú vo­nalak ellen áll a kimondott elv, nálunk csak 15 évi, és csak 6 mérföldnyi távolságra szorított térre nézve itt egyedül fel­függesztés forog fen , ez ellen szót sem kellene emelni, ki­vált akkor, mikor ép ezen 15 évi, egy nemzet életében olly parannyi ideigi, csupán felfügesztéssel, és csak csekély, egyedül két, még pedig a provinciális érdek tekintetéből is mit sem vesztő, sőt az ottani adózók jelenvaló fuvarozási nagy keresetmódjánál fogva inkább nyertes maradó, t. i. Mo­­sony és Győr megyéknek csak egy részére szorított térkö­zö 11­­ mentesítéstül függ az országnak nagy haszna s ennél­fogva jobb jövendője is. Gracialus természete azt hozván magával, mikép ab­ból, mi iránt az eggyezkedő felek közt az eggyesség meg­­nem történt, más alkalomra — miután a körülmények, de a nézetek is változhatnak — következés és kötelességet vonni ne lehessen: ugyanazért azokat, mik a magyar középponti vasuttársaság részéről az ország irányában , s ennek ré­széről a társaság irányában alkudozás útján előbb mega­­jánltattak, mellőzve, csak a legutóbbi ajánlatok állanak a szőnyegen, mellyek is a n. m. országos választmány szinte már kinyomtatott jelentésében ennek 8-ik és 9-ik lapjain foglaltatnak, ugyanis: A társaság képviselői­t meghatalmazó levelü­k előmu­­tatása mellett a választmány előtt személyesen is megje­lenvén, és arról, hogy a nemzet a vaspályát bizonyos évek után a társaságtól átvenni kívánná, s úgy arról is értesít­he­t­­vén, hogy a választmány a párvonalú vasút elleni, úgy az, egész vonalra nézve bizonyos kamatláb iránti biztosítástól nem idegen, a részletes körülmények és feltételek megha­tározása azonban attól függ, hogy ezen előnyökért s ked­vezésekért, viszont a társaság is, a nemzet közérdekében, miilyen engedményekkel szándékozik lenni?; ennek követ­keztében, utóbbi iratokban azt nyilatkoztatták, miszerint: a) Megelégszik a társaság, ha az ország 5 pdt. kamatból, a 4 ik és 5-ik kamatlábat 30 évekre; nem különben b) A párvo­nalu vaspálya ellen, melly cathegoriában a Duna jobb olda­lán Ausztria határától vagy Soprontól, Győr úgy Buda irányá­ban menő vasút világosan beleértetik, a társaságot 15 évekre biztosítja, c) Arra is reá áll, hogy ha a vasút elkészítésétől számítandó kamat biztosítási 30 évek után, ez egész vaspá­lya vonalnak tiszta jövedelme 10 pcentet meghaladt, akkor a vitelbér —­ tarifa — leszállitassék. d) Az egész vonali vaspálya megépítése idejére nézve, hivatkozva a társaság által Zimpel főmérnökkel e végett kötött építési szerződésre, am­elly szerint annak 7 évek alatti elkészítését magára vál­lalta. — egyébiránt a szerződési 80 évekre nézve oda nyi­latkoztak, hogy ezek leszállítását a társaság károsodása nél­kül teljesíthetőnek nem látják. E szerint tehát ezen vaspá­lya 80 évek múlva jutna ingyen a nemzet birtokába. e) A vállalatnak valóságos létrehozására nézve, az ország részére kívánt biztosítást illetőleg, a társaság képviselői — annak megemlítése mellett, miszerint már eddig is nevezetes pénz­öszveget fektettek ezen vállalatba­n azt hozzák fel, hogy azon előnyök, mellyeket az ország a kamat biztosítása és a párvonalú vasút elleni bátorságosítás által a társaságnak egy részről nyújt, más részről a nemzet részére a társaság­tól kívánt biztosítás által, semmivé tétetnének, minthogy azt mindenki a vállalkozó társulat iránti bizalmatlanságnak fogná tekinthetni. Végre megjegyzi a társaság, hogy miután ka­­matbiztosítás alapjául legfelebb is 18 millió pft. tőke van felvéve, a társaság pedig a pozsony-nagy­szombati valu­­tavonal megszerzésére az illető társulattal egyezkedésben van, ebbeli egyesség sikerülése esetében, ezen pozsony­­nagy-szombati vasút bele nem értetik azon kötelezésbe, melly szerint a fentebb érdeklett középponti vaspálya a nemzetre ingyen vissza fog menni, hanem ha későbben a pozsony-nagy-szombati vaspálya iránt is egyesség tör­ténnék. Ezekre nézve az országos választmány véleménye kö­vetkezőkben pontosul, u. m.: az a) és b) pontokra: elfo­gadhatónak tartja azt, hogy az egész kiterjedésében gőze­rőre építendő vonalra nézve legfelebb is 18 millió forint tő­kének százról 5-ös kamatjából a 4-ik és 5-ik kamatláb 30 évekre —mellyek a vaspálya tökéletes megépítésétől számí­tandók — az ország által a társaságnak biztosíttassanak, s biztosittassék egyszersmind a társaság párvonalu vaspályák ellen is 15 évre, mellyek az ez iránt hozandó biztosítási törvény kihirdetése napjától fognak számíttatni; olly vilá­gos meghatározással azonban, hogy párvonal alatt az érte­tik, melly a Dunának Ausztria szélétől Pestig vonuló jobb partjától hat mértföldnél kisebb távolságban a Duna menté­ben, bár hol, részenkint is vezettetnék. A c) pontra : ha a kamatbiztosítási 30 év múlva a vaspályának tiszta jövedelme, a valósággal belefektetett tökének százról 10-es kamatját meghaladja, azon esetben az országtól függjön, vagy a tari­fát alább szállítani, vagy pedig a tiszta jövedelemnek 10 p­enten felül levő részét a befektetett tőkének hamarabbi törlesztésére fordítani. A d) pontra: figyelemmel arra, hogy maga a társaság előbbi nyilatkoztában azt ajánlotta, miszerint az Ausztria szélétől Pest-­s onnét Debreczenig vezetendő egész vaspályának alapzatát (Unterbau) 2/a rész­ben 2 év alatt elkészítteti, az egész építést pedig azon idő­től számítandó 7 év alatt be­végezteti; az országos választ­mány világosan kikötendőnek tartja, hogy valamint a pest­­bécsi, úgy a pest-debreczeni vonal alapzatának is 2/3 részét tartozik a társaság a kitett idő alatt elkészíttetni ,egyéb­iránt pedig az egész vállalatot az illető törvény kihirdetésé­től számítandó 8 év alatt valósággal létre­hozni. A­mi már a 80 éveket illeti: miután a társaság a kamatokra nézve és a párvonalú vaspálya ellen is bizonyos évekre a nemzet által biztosíttatik, a választmány annak kijelentésével, hogy a 80 évek számát 60-ra kívánná leszállíttatni, a társaságot még felszóllítandónak véli. Az e) pontra: a választmány szük­ségesnek látja, hogy a vállalkozó társaság, biztosításul egy millió pengő forintot, vagy kész­pénzben, vagy statuspapi­­rosban tegyen le, akár ehelyett vállalatába befektetett, vagy ahoz tartozó beruházásokban hasonló mennyiségű értéket mutasson ki, melly utóbbi esetben a beruházás erejéig a kész­pénz-vagy statuspapirosbani biztosítás szüksége meg­szűnik. Végre a választmány, a feltételek közt azt is kite­­endőnek véli, hogy ha a társaság elvállalt kötelezettségét nem teljesítené, azon esetben, a részére kikötött engedmények és minden kedvezések meg fognak szűnni, és az említett biztosíték a nemzet javára marad. A­mennyiben a pozsony­­nagyszombati vasút is említésbe hozatalt; erre nézve a vá­lasztmány egyedül azt kívánja megjegyezni, hogy, ha az iránt az illető felek közt az egyesség megkészít­end, és an­nak valamelly része a középponti vaspálya vonalába alkal­maztatnék, az ennek kiegészítő részéül fog tekintetni. Íme ezen kölcsönös ajánlatoknál a különbség csak oly o­lyan, melly az összeegyezést nem akadályozhatja és a jó szándékot el nem tartóztathatja kitűzött czéljától. Lám a nm. orsz. választmány az a) és b) pontok alatti feltételeket elfogadhatóknak jelenti és csak azt véli még ki­kötendőnek, hogy a kamatbiztosítás tartásának 30 évekre határozott ideje a vaspályának — legfelebb 8 év alatt­—tö­kéletes megépítésétől, és a párhuzamú vaspályák elleni biztosításnak 15 évre határozott, ideje, az ez iránt hozandó biztosítási törvény kihirdetése napjától fogva számíttassák ; párvonalnak pedig az értetődjék, melly a Dunának Ausztria szélétől Restig vonuló jobb partjától 6 mérföldnél kisebb tá­volságban a Duna mentében, bárhol részenkint is vezettetnék. Melly ebbeli bölcs nézetei a tisztelt választmánynak szintelly népszerűek mint fontosak, de a társaság részére is kielégíthetők lévén, ezekbe nyilván a társaság is bele­egyezene. A c) pontbeli alkalmazást is elfogadhatónak jelenti a nm. választmány ; az pedig, hogy 30 évek után a tiszta jöve­delemnek 10 pernél felebb rúgása esetére az országnak szabad választására maradjon a szerződési tarifát, melly az egész erő 30 évek alatt minden esetre az ő valóságá­ban a társaság részére fenmaradna , a 30 évek eltelte után alányilag alább szállíthatni, vagy akár a tarifának utóbbra is a maga mineműségében meghagyása mellett a száztól tizet meghaladó tiszta jövedelmet bármelly czélra is fordít­hatni, a társaságnak különbséget nem tevén, s ennélfogva azt nem is neheztelhetvén, szinte bele­egyezhet a társaság. * A d) alatti pontra nézve pedig a n. m. orsz. választ­mány a társaságot arra kivánná ugyan bizatni, hogy az ál­tala megajánlott 80 évek helyett már előbb is í. i. mindjárt 60 évek eltelte után, a nemzetnek ingyen átengedné a vas­pályát; azonban, miután ezen kívánat nem valamelly bizo­nyos számításon alapszik, hanem nyilván egyedül a hon iránti szeretetből s buzgóságból ered, jól esnék ugyan a nemzetnek, ha ezen kívánat is sikerülne, de ehhez az egye­zést, mint conditióhoz sine qua non , kötni épenséggel nem kell, nehogy e miatt az egész elmaradjon, mitől annyiból is lehetne tartani, minthogy nem magával a társasággal, hanem ennek csak meghatalmazottjaival létezik az alku, kik némi felelőséggel is tartozhatnak az őket megbízó társaság irá­nyában ; kik tehát, ha azt tekintik, hogy egy legalább is 18 millió pertnyi valóságos értéket adnak át az országnak egy, mint több ízben kijelentett meggyőződésük tartja, csupán ideális évenkénti 360.000, összesen tehát a biztosítandó 30 éveken át 10,800,000 pártért, valljon nagyobb engedékeny­ségre rábírhatok, rászoríthatók-e ? Végre az e­ alatti pontra nézve a nm. választmány ra­gaszkodik abbeli véleményéhez, hogy a társaság szilárdsága s e mellett a vállalatnak legfelebb 8 évek alatt bizonyosan történendő tökéletes létesítése felől egy millió perttal, vagy ennyire haladó egyéb értékkel biztosítsa viszont az orszá­got. Azonban tán különbséget lehetne tenni ollyan vállal­kozók közt, kik már kiváltságot nyertek, és nemcsak töké­letes terveket készítettek, hanem ezeknek kivitelében már több százezer parlokat bele is fektettek, és folyvásti iparko­dással, munkálkodással szilárdságukat bebizonyították, ki­tűnő alkalmazásuk által a vállalat létrehozása felől már biztosítást ad­nak; ülvén tagokból áll a középponti vasút­társaság is, melly — mint közhírből tudva van — már Pesten a várostól a pálya­udvarra szükséges nagy tért is körülbelül 50,000 porton megszerezte, sőt ki is fizette ; a főépítészének azért, hogy legfeljebb 7 évek alatt az egész pályát annál bizonyosabban tökéletesen készítse, 80,000 portot jutalomul lekötelezett, és a Pesttől fogva Váczig vezetendő vonal alapzatának mintegy fél millió pengő forintba kerülő — legfelebb egy év alatti — elkészítése iránt is szerződött; ellenben csakugyan a befektetendő tőkéjéről, mellyre nézve az építés megtörténte utánra 5 pdt kamat lenne biztosítva, az egész építés ideje alatt csak 4 pdt kamatot szed, tehát 1 petet addigran veszt, s ennélfogva magánérdeke is azt hozza magával, hogy az építés bevégzését siettesse a végett is, hogy­annál hamarább juthasson nagyobb jövedelméhez. Ezen szinte biztosító körülmények tekintetéből tehát fel lehetne talán hagyni a még külön biztosítás iránti kívánattal és meg lehetne elégedni azzal is, hogy ha a vállalkozó társaság két év alatt mind Debreczentől Pestig, mind pedig Pesttől fogva Ausztria széléig vezető vonalban, tehát mindkét irányban a a vaspálya alapzatának 2/a részét el nem készítené, vagy pedig ugyanannyit érő egyéb beruházást nem tenne: szűn­jék meg a neki az ország részéről megajánlandó mind ka­mat, mind pedig párvonalra nézvesti biztosítás. A többire nézve különbség fön nem forogván, és mind­két részt öli bővebb elhatározottság a tárgy iránt kötendő szerződés világos tartalmától függvén, szükséges is voltj.

Next