Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-18 / 83. szám

83. szám. HÍR October 18. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű_statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Halasfal­vi Orosz József* Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehér­­utczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Jelentjük a t. ez. közönségnek, hogy a többektől nyilvánított kívánságnak megfelelni akarván, lapjainkra odtob. 1-től decemb. végéig ismét elfogadjuk az évnegyedi előfizetést, postán 3 frt. 24 kral, helyben boríték nélkül 3 írttal p. p.; azonkívül figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy szerkesztői irodánkat Hófehér utczába a 21. sz. a. házba az udvarra eső első emeletbe tettük által. Szerk. Tartalom. Magyarország. Halálozás. Felszólítás Országgyűlési közlések. 246. orsz. ülés a m. FRRnél: hitelintézetek, s kir. válaszok olvasása. 246. orsz. ülés a t. Kir. és RRnél: hitelesítések, s kir válaszok olvasása. 308. ker. ülés: pénzügyi munkálat. 247. orsz. ülés a m. FRRnél: Fiume és Buccari kerületek rendezése, községi jegyzők, zsidóügy. 309. ker. ülés: pénzügyi munkálat. 310. ker. ülés: hitelesítések, Pesten építendő országház tár­­gyábani jelentés. Pótléka az oct. 10-ki orsz. ülésnek a t. Kir. és RRnél: hitelintézet. Irodalmi mozgalom. Megyei tudósítá­sok. Pozsonyból. Vegyes közlemények. Székesfehérvár. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Své­zia és Norvégia. Fris hirvirágok. Hirdetések. 1r Magyarország. Halálozás. Esztergom, Oszhó 12. Tekint, idősb Huszár Imre táblabiró s kebelbeli únyi közbirtokos nincs többé! Folyó hó­rkán éjfélutáni fél órak. szelíd telkét, mi­után e földi pályán 62 évet haladt meg, rövid szenvedés mellett, a teremtőnek visszaadd.­­elemei a finnyei családi sirboltba tétették le örök nyugalomra, hová számos ba­ráti , egykori tisztviselő társai s nagy néptömeg követé. Itt nyugvandja szelíd álmát, ezen éltében munkás férfi, ki Esztergom megyét majdnem 30 éven át fáradhatlan buzga­lommal szolgálá, ki a közügyi pályáról, mint első alispán, mint az 1825/7. és 1­830ik évi országgyűléséről megtért képviselő lépett le ; kesergik őt derék neje született Mis­­key Krisztina asszony, fiai: Zsigmond jeles főjegyzőnk és Imre táblabiránk, úgy kedves négy leánya, megyénk mindannyi gyöngei: Krisztina, Emilia, Octavia és Vilma. Béke lebegje a boldogultat körül, s a föld hantjai gyengén simuljanak koporsójára. Felszólítás: Kunoss Endre barátunk folyó évi junius 22-én, és Fehérvármegyében kebelezett Kálóz hely­ségben mindnyájunk szomorúságára elhunyván, ugyanott minden legkisebb kitüntetés nélkül el is temettetvén, Arady János, Kajdacsy István, Ney Ferencz , Garay János, Stan­­csics Mihály, ifj. Palugyay Imre, és Frankenburg Adolf urak, s az elhunytnak még egyéb barátai, Pesten, azon czélból egyesültek, hogy a mint ember, költő és hazafi egy iránt jeles férfiú tetemeinek egyszerű ugyan, de min­denesetre hozzáméltó sirkövet állíttassanak; ehez járulván az elhunyt rokonainak megegyezése, illetőleg óhajtása, hogy a kedves rokon, s illetőleg fiú és testvér szülőföldén, Helyén, és Vasvármegyében tétetnék le örök nyugalomra. A testnek ezen átszállításával járó költségek födözésére is kötelezték magukat ollyformán , hogy mivel a kedves dalnok, gyermekbarát és munkás írónak Pesten kívül az ország más vidékein is élnek barátai, jóakarói és szellemrokonai, minél többeknek nyuttatnék alkalom e kettős czél elősegítéséhez járulásra, elhatározván egyszersmind, hogy ha mi a be­­gyülendő pénzek összegéből az átszállítási, sirkövi s egyéb mellékköltségek födözése után felülmaradna, azt akár az elhunyt eddig kiadatlan, s kiadásra érdemesítendő munkái­nak kinyomatására, akár pedig , ha netán kiadását könyvá­rus elvállalná, valamelly közhasznú alapítványra forditand­­ják. — Ezen okból a fenérintettek egy aláírási ívet olly fel­szólítással küldtek hozzánk, hogy azt az elhunyt Kunoss Endre barátai, ismerői és jóakarói körében minél sikeresb gyűjtésre használni igyekezzünk. Minek következtében fel­hívunk minden barátot, ismerőst és jóakarót, ki az elhunyt derék férfiú emléke iránt tisztelettel viseltetik , hogy e méltó terv kiviteléhez segédkezekkel járuljon , s az e végre aján­landó öszveget vagy szerkesztői hivatalunkban letenni, vagy Pestre hites ügyvéd Arady János ur kezéhez (Hatvani utcza 585 szám I-s­ emelet­ biztos után módon szolgáltatni szí­veskedjék. S valamint a pénz lelkismeretes kezeléses hová­­fordításáról a felemlített egyesültek kezeskedni fognak, úgy mi a hozzánk beküldendő ajánlatokat lapjainkban ren­desen köztudomásra fogjuk juttatni. Pozsonyban lakók szá­mára az aláírási ív szerkesztői hivatalunkban mindig ké­szen áll. Országgyűlési közlés. Kétszáznegyven­hatodik országos ülés a m. FRRnél oct. 15-kén országbíró­i kegyelmessége elnöklete alatt délutáni 1 órakor. Hitelesíttetett válaszüzenete a m. FRRnek a Pestről Ausztria határszéléig, s Debreczenig ve­zetendő vasút tárgyában. — Ezután a t. RR. elegyes ülésbe meghivatván, Elnök ő kegyelmessége következő k. kir. vá­laszokat terjesztett az ország Rendes el­be: a} A kir. vá­laszokban foglalt észrevételeknek a törvényjavaslat egyes szavaira is kívánt kiterjesztése tárgyában f. évi oct. 5 röl tett felírásra kelt k. kir. választ, mellynek értelmében, a meny­nyiben ő Felségének k. kir. válaszai az ország Rendei által el­be terjesztett törvényjavaslatoknak nemcsak érdemére, hanem egyes pontjaira nézve is, eddig is kiterjesztettek: ő Felsége az ez ideig szokásban volt concertatio módjához továbbá is ragaszkodik. b) Az országgyűlési költségeknek egyedül a nemesek, s ezen nevezet alá foglaltak által le­endő viselése tárgyában od­. 5én felterjesztett felírásra kelt k. kir. választ, mellyben ő Felsége a felterjesztett törvény­­javaslatot kegyesen helybenhagyja. c­ A törvénykezés fo­lyamata tárgyában pet. bén tett felírásra kelt k. kir. választ, melly tárgyat érdeklő törvényjavaslatnak 2. és 3. §át ő Fel­sége az igazságkiszolgáltatása minden alkalmas eszközök­­keli előmozdításán az ország Rendeivel egyiránt igyekez­vén, kegyelmesen helybehagyja ; az érintett törvényjavaslat l. §ban említett s a királyi és báni táblák, mint első bíróság előtt folyó ügyekre nézve pedig ő Felsége továbbá is az 1836: 45. t.cz. rendeletéhez s értelméhez ragaszkodik, de A szekeres házallók eltiltása tárgyában i. e. sept. 13 án fel­terjesztett felírásra kelt k. kir. választ, mellynek értelmé­ben, a mennyiben az érintett felírásban az ország Rendei által idézett törvényekből a házal­ló kereskedésnek szeke­rén is gyakorolhatása nem következtethető, de a­mellynek illyetén kiterjesztése sem a helyes politikai rendszerrel, sem a közkereskedés, sem az adózó nép boldogítása czéljával meg nem egyeztethető, a kir. Helytartótanács által Somogy megye RHhez e tárgyban kiadott eltiltó rendeletben semmi o­lyas­mi a törvényekkel ellenkeznék, nem foglaltatván: ő Felsége az ország Rendes kivánatában meg nem egyez­hetik. Ezután a t. RR. eltávozván, hitelesíttetett az országos sérelmek és kivánatok érdemében kik, s a pótlólagos sérel­mek iránt­­ik üzenete a FRRnek. Ezután az itélőmester be­mutatta a t. RBnek a) a magyar ezredekbeni tisztségekre s hadi parancsnokságokra született honfiaknak alkalmazása iránt; b) a nemnemesek hivatalképessége tárgyában, és c) a zsidók ügyében kelt izenetét, felirási és törvényjavas­latát. Ezzel az ülés eloszlott. CCCVIII. kerületi ülés October 15-kén. Elnökök Zmeskál Móricz Árva, és Lónyay Menyhért Sereg megyék követei; jegyzők Palóczy, Ghiczy, naplóvivő Eischl. A zsi­dók dolgában készített 2-dik üzenet hitelesítése után a ma­gyar nyelv tárgyában legközelebb érkezett k. k. válasz vé­tetett fel; erre nézve úgy, mint az országgyűlési szállások és az országos sérelmek és kívántak tárgyában érkezett k. k. válaszokra az illető kerületi jegyzőknek meghagyatott, hogy belőlök azokat, mik törvénybe iktatandók, törvényja­vaslatba foglalják, azon pontokra pedig, leginkább a magyar nyelv tárgyában, mellyekre még semmi, vagy kielégítő vá­lasz nem érkezett, a kedvező k. k. válasz kiadása újabb felírás útján szorgalmazandó. Ez alkalommal T. megye kö­vete a KR. múltkori határozata következtében szükségesnek vélte azon kér. választmány kiküldetését, melly a kir. vála­szok nyomán szerkezendő törvényjavaslatokat, az orsz. Rt. törvjavaslatával összeegyeztetendő; mi elfogadtatván, arra nézve az illető kér. jegyzőkön kivül a megyék részéről ke­­rületenkint, a kir. városok, sz. kerületek és káptalanok kö­zül választandó egy egy tag fog működni.­ Ezután a pénz­ügyi választmány munkálata folytatólag került tanácskozás alá. A t.­RB. az országos választmány véleménye nyomán világosan kimondották, hogy az alakítandó országos pénz­tári teherviselés a törvényes idő alatt összehívandó legkö­zelebbi országgyűlés befejezéséig fog tartani, olly formán , hogy ha a törvényhozás akkor további intézkedést e rész­ben nem teend, ezen mostani ajánlat jövőre azonnal meg fog szűnni; kivévén mindazáltal az ollyan esetet, ha az or­szág egy harmadik irányába valamelly kötelezést vagy biz­tosítást világos törvény által bizonyos évekre vállaland ma­gára, mert az i­lyen kötelezés teljesítésére szükséges ösz­­zeg erejéig, az országos kincstári teherviselés a kötelezett biztosítási évek lefolytéig fog terjedni; teljes joga lévén azonban a törvényhozásnak , az e végett kivántató jövede­lem forrásait, s valamint a feloszlás és kivetés kulcsát, úgy a kezelés módját is időközben, országgyűlésről országyű­­lésre kijelölni s meghatározni. Ennek folytában II. megye követe indítványt ten egy országos választmány kiküldeté­sére,melly a körülmények megvizsgálása után jövő ország­­gyűlésére véleményt készítene az iránt, miképen lehessen a közös teherviselést, az alkotmányos jogok mententartása mellett életbe léptetni. Az utána szólott B. megyei követ az országos választmányt szükségtelennek találta, ámbár lelkéből óhajta a közös teher minél előbbi életbejutását, mert a haza jólétét csak ez után hiszi elérhetőnek. Miután, úgy­mond a szónok, a tegnapi szavazat által a közös tehervise­lés elesett, az üzenetben és felírásban kimondatni kívánta, miképen a BR. elismerik, hogy a nemzet jövendő jólétét, fel­virágzását csak a közös teherviselés által mozdíthatni elő, s jelenben csak azért nem kívánják eszközlésbe hozni, mint­hogy az igazságos arány felosztásának életbe léptetésére több olly előkészületek szükségesek, mellyek a jelen or­szággyűlésének rövid ideje miatt nem teljesíthetők. Az indít­vány ellen I. megye követe megemlíti, miképen ezen kér­dés már a tegnapi szavazat által eldöntetett, s küldői a vá­lasztmányi munkálathoz és azért nem járultak, mivel az itt felállított közös teherviselés elvével az alkotmányos sza­badságot hitték felforgatandónak. U. megye követe pedig a közös teherviselés elvét azért nem kívánta kimondatni, mert szerinte erről, meddig az úrbéri viszonyok el nem in­téztetnek, szó sem lehet. Mire válaszul adatott, miszerint U. követe statustanja egészen új s állítása nemcsak Ma­gyarországban de egész Európában olly absolut minoritás­ban áll, hogy azt eddig senki sem mondotta; ha ott, hol az úrbéri viszonyok fenállanak, a közös teherviselésről szó nem lehet, akkor Ausztria, Csehországban stb. az fen nem állhatna. Itt nem a jelenről, hanem a jövendőről van szó , s ki a közös teherviselésnek elvét kimondani nem akarja, az az 1723: 97. t. ellen cselekszik; ki van mondva itt, hogy ki mennyiben az alkotmány jóvoltában részesül, a szerint a terheket is viselni tartozik; ezen elvet még a nemadózás emberei sem tagadták, s ha kimondanék azt, hogy a magyar nemesség a közterhekben részesülni nem tartozik, az által­a legnagyobb igazságtalanságot mondanék ki, s a leg­­bélyegzőbb homályt vetnék magunkra, mig a nép azon osztályait ingerelnék a nemesség ellen, mellyek a közterhe­ket viselik, mert a közteherviselés elvét minden státus ma­gáévá tette. Valóban különösnek találom mond Cs. m. követe azon okot, hogy a nemesség az aránylagos köztehervi­selésben nem osztozhatik, mig az úrbéri viszonyok el nem intéztetnek. Eddig a nemesség mindig avval védte ma­gát , hogy ő más után osztozik a status terheiben, mi sokkal több a közadónál; azonban ha e részben computus létet­nék, kitűnnék a roppant különbség. Ugyanis azok, kik a sta­tus közterheit viselik, az adózó nép 1790-től fogva 1843. évig fizetett 336 millió pengő forintot, míg a nemességnek azon időre-fizeste a-Missidiumat, beértvén a koronázási és fel­kelésre tett költségeket, ugya jó és termesztményekben tett segedelmezéseket is, a státus czéljára 68 millió forintnál többet nem adott; ez iszonyú nagy különbség, s nézzük, mikép áll az adózók sorsa: birtokukban alig van több 10 millió hold művelés alatt levő földnél, melly szántásra ve­tésre használtaik, s ha ennek holdját 40 pengő forintra számítjuk,­­pedig hány hold van, melly ennyit sem ér, ösz­­szesen esik érte 400 millió forint; már most, ha a kilenc ezedet tizedet s azon úri tartozásokat felszámítjuk, miket az adózó földjétől évenkint szolgálni tartozik, s hozzá azon 336 milliót adjuk, mindenkinek meg kell vallani, hogy az adózó a közterhekben túlságosan terheltetett, s azon föld értékét, mellyre a nem adózók az állítják, mikép a nemes­ség adó alapjául az úrbéri telkeket jelölte ki, az adózó egészen lefizette, mihez képest a dolog illy állásában a kö­zös adó terhének ki nem mondása valóban szégyenitő, stb. Végre a kérdés szavazatra kerülvén , a b-i indítvány, melly az orsz. választmányi munkálatban is kimondatott, 29 szó többséggel 19 ellenében elfogadtatott. A kisebbségben ma­radt megyék: Abaúj, Zemplén, Sáros, Ungh, Szabolcs, Szepes, Beregh, Ugocsa, Mármaros, Sopron, Liptó, So­mogy, Veszprém, Fehér, Esztergom, Mosony, Bács, Tu­­rócz, Pozsega ; nem szavazott Nyitra. Ezután folytatólago­san a közmunkák szabályozását tárgyazó törvényjavaslat került vizsgálat alá, és az orsz. választmány javaslata min­den lényeges változtatás nélkül elfogadtatott. Voltak ugyan, de igen kevesen, kik az ingyenmunkákat megszüntetni s azokat a közpénztárból kívánták fizettetni.­­ Továbbá B. megye a négyes vagy kettős fogatot, minthogy ezen hatá­rozatlan kifejezés visszaélésekre szolgálhat alkalmul, ket­tősre kívánta tétetni, annyival is inkább, mivel az adózó sa­ját munkáját, a szántást kivéve, többnyire kettős fogattal szokta teljesíteni. — Cs. m. követe az úrbéri házas zsellé­rekre rótt 6, a házaiban zsellérekre pedig 3 gyalog szolgá­lati napot sokalta, mivel nem­ látta arányban az egész tel­ket biró 12 napi szekeres munkájával. Az egész telkes jobbágy úgymond, az úrbéri törvények szerint 62 szekeres vagy 104­ gyalog napot tartozik földesurának szolgálni, a házas zsellér pedig 18 gyalog napot; itt tehát az arány úgy áll mint 1:6; az úrbéri törvények szerint tehát itt sem le­het igazságosan más arányt határozni, s annálfogva a 6 na­pot négyre kivánja leszállítatni, annyival is inkább, mert ezen arány megtartása szerint az V8 telkes kevesebbet szol­gálna mint a külső telket nem biró házas zsellér; a házatlan zsellért pedig, kinek a status semmit sem ad, minden köz­­mukától felmentetni kívánta, stb. Azonban ezen indítványok szavazat útján a többség által mind elvet­ettek, csupán Bud m. követő javaslatára, a BR. más ízbeli határozata kö­vetkeztében a 14. §-ban kimondatott, hogy a magános uta­zókra nézve a kényszerűést előfogások megszüntetnek.

Next