História 1993
1993 / 2. szám - BÖLÖNY JÓZSEF: Klubok a magyar fővárosban
Politika a klubokban Az utolsó koronás király és a trónörökös hívei alakították meg a legitimizmus politikai és társadalmi szervezeteit, köztük elsőként még 1919-ben a Magyar Keresztény Royalista Clubot (MEKERC), Széchényi József gróf elnökletével. Ifjúsági klubként tagjai főképpen a budapesti egyetemi hallgatók köréből kerültek ki, ajánlás és felvétel alapján. Klubhelyisége kezdetben a Trefort utcai Hunyady-palotában, majd a NŐT IV. Vámház körút 2., később 1944-ig a VIII. Baross utca 10. szám alatti helyiségeiben volt, keddi klubnappal. Politikai téren a klub eleinte az ún. „szegedi gondolat” és a kormányzói jogkör kiterjesztése, majd a kormányzó dinasztia-alapítási szándékai és a növekvő német befolyás és nyilas mozgalmak ellen szállt síkra tagjain keresztül. Szükségképpen fejlődött ki ebből az üldözöttek védelmében kifejtett széles körű tevékenysége. Megindítója és szervezője volt az 1944-ben a Magyar Front egyik alapítójaként szerepelt Kettőskeresztes csoportosulásnak. Még 1920 elején alakult meg Zichy János gróf elnökletével a Nemzeti Összetartás Politikai Társasköre (NDT), a legitimista politikai és társadalmi élet klubja. A IV. Vámház körút 2. szám alatti Brauch-ház második emeleti sarokhelyiségeiben, majd a német megszállásig — amikor vezető tagjainak jelentékeny részét letartóztatta és deportálta a Gestapo — a VIII. Baross utca 8. szám alatti sarokház földszinti helyiségeiben igen élénk klubéletet folytatott. Politikai tevékenységét a százas bizottságnak is nevezett száztagú politikai bizottsága irányította, Zichy Aladár gróf elnökletével. Kiemelkedő szerepet töltött be a főváros társadalmi és politikai életében az 1928-ban alapított Sol-Club. Alapszabályai szerint célja a magyar társadalmi együttérzés, erős nemzeti öntudat fejlesztése, magyar tehetségek felkutatása és támogatása volt. Ezt a célt előadásokkal és egyéb összejövetelekkel és a nemzeti élet minden ágát felölelő társadalmi kérdések tudományos megtárgyalásával óhajtotta megvalósítani. A klub tagja lehetett „minden fedhetetlen jellemű és életű magyar állampolgár”; a tagok felvétele két rendes tag ajánlása alapján meghívással történt, a választmány titkos szavazással hozott határozata szerint. Egy nemleges szavazat három igenlő szavazatot semmisített meg, a felvételhez tehát több mint háromnegyedes szótöbbségre volt szükség. A klubélet kényelméről és zavartalanságáról, úgyszintén a házirend betartásáról a klub igazgatója a választmány által kijelölt háznaggyal gondoskodott. Klubnapja péntek, klubhelyisége a IV. Múzeum körút 13. szám alatt volt. Igazgatója 1938-ban Miskolczy Ágost, titkára Zlinszky György volt; a választmány tagjai között szerepelt Ajtay Gábor, Albrecht Ferenc, Bencs Zoltán, Gyulay Tibor, Halla Aurél, Hankiss János, Hoór Károly, Ihring Károly, Kaas Albert báró, Kerék Mihály, Kovács Alajos, Padányi Gulyás Jenő, Perneczky Béla, Pézel István, Trócsányi György, Vladár Gábor, Zichy-Czikann Móric báró, a póttagok sorában Torma Domokos és Radvánszky Antal báró, a tagok között Egyed István, Elekes Dezső, Hlatky Endre, Kogutowitz Károly, Kovrig Béla, Mikecz Ödön, Nékám Sándor, Pázsini Ödön, Radisics Elemér, Rácz Jenő, Stolpa József, Törley Bálint, Vladár Ervin és Zsilinszky Antal. Meghatározó a hely és a foglalkozás A katolikus egyetemi ifjúság tudományos igényű klubjaként működött a Szent Imre Kör (IV. Szerb utca 9.). Foglalkozás szerint körülhatárolt társadalmi rétegek kaszinója volt a Tisztviselő Kaszinó (VIII. Esterházy utca 4.), a Pesti Lloyd Casinója (VI. Eötvös utca 12.), a Nemzeti Gazdasági Klub (V. Mária Valéria utca 12.). Helyileg körülhatárolt társadalmi rétegeké a Budapesti III. kerületi Keresztény Társaskör (III. Korona tér 2.), a Ferencvárosi Kaszinó (IX. Üllői út 115/a.), a Kelenföldi Kaszinó (XI. Horthy Milós út 31.), a Kispesti Úri Kaszinó (Kispest, Horthy Miklós út 38.), a Kőbányai Kaszinó (X. Füzér utca 13.), a Rákosvárosi Keresztény Kaszinó (XIV. Thököly út 80.), a Wekerle-telepi Társaskör (Kispest, Kálmán király út 26.). Szomorú nevezetességre tett szert közülük a különítmények garázdálkodása idején falai közt végrehajtott bombamerénylettel az Erzsébetvárosi Kör (VII. Dohány utca 76.). Politikai jellegű volt elsősorban a Tisza István Társaskör (IV. Dorottya utca 14.), a városházi Keresztény Községi Párt égisze alatt működő Wolff Károly Klub (IV. Városház utca 14.), az Országos Szabadelvű Klub (VI. Andrássy út 43.), a Magyar Élet Külső Váci úti Keresztény Társasköre (XIII. Váci út 161.), melyek irányzata tükröződött az elnevezésükben is. A Gyáriparosok és Gyárigazgatók Klubja (VI. Andrássy út 3.) az ellenállás polgári szálainak összefogására és irányítására akkor alakult Magyar Társaskör rendelkezésére bocsátotta 1943-ban a helységeit, amit annál könnyebben megtehetett, mert akkor már Magyar Unió Club néven a IV. Vörösmarty tér 4. szám alatt működött egy újabb és modernebb exkluzív klubjuk a nagyiparosoknak és pénzmágnásoknak. Szintén exkluzív jellegű zártkörű klubok voltak még a Duna Club (V. Apponyi tér 1.), a Hungária Club (IV. Semmelweis utca 9.). Ismételten hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az angol példa nyomán elindított és a fentiekben vázolt klubélet a magyar fővárosban mindvégig gyökeresen különbözött az Angliában virágzótól, ahol a számtalan klub rendeltetése nem annyira egyes politikai és társadalmi rétegek összefogása és irányítása, mint inkább a gondosan megválogatott, hasonló származású, felfogású és foglalkozású tagok mindennapi kényelmes időtöltésének, kifogástalan ellátásának és bizalmas érintkezésének vagy akár csak esetenkénti zavartalan megbeszéléseinek biztosítása tagtársaival, vendégeivel vagy tárgyaló partnereivel. ____________________ BÖLÖNY JÓZSEF A MAC Régi Gárdája tiszteletbeli tagjává avatta Hóman Bálintot, rendes tagokká Kállay és Fabinyi minisztereket, előtérben gróf Teleki Pál,1933. március