Melléklet 1997

1997 / 1. szám - Glatz Ferenc: Magyarorlszág az ezredfordulón

EZREDFORDULÓ • 1. SZÁRZ I. tíz ezredforduló kihívásaiA magyar nemzet és a magyar állam nagy kihívásoknak néz elébe. A mostanihoz hasonló méretű kihívásokat 150 esz­tendővel ezelőtt az első ipari forradalom támasztott utoljá­ra velünk és a közép-európai térség más népeivel szemben. Ipari forradalom, a termelésszervezés, a munkaerő-koncentrá­ció, az általa igényelt szabad munkaerőmozgás és követelmé­nye, a településszerkezet átalakítása, a közösségi élet normái­nak gyökeres átalakulása, a mindezen változásokat megfogal­mazó szellemi forradalmak, felvilágosodás, liberalizmus, ro­mantika stb. Ezekkel a vázlatszavakkal körvonalazható a más­fél évszázaddal ezelőtti nagy életformaváltás Nyugat-Európá­­ban. Amely azután a 19. század első két harmadában az Okci­­dens keleti peremterületeit is elérte. Térségünk társadalmai­nak vezető államférfiai felismerték az új koráramot és képesek voltak a helyi reformprogramok megfogalmazására. Új (polgá­ri) munkaszervezet, a területigazgatási rendszerek (állam), az érintkezési kultúra (anyanyelv) modernizálása, a tömegkultu­rális forradalom (általános oktatás) — ezen újítások jelzik a tér­ség nagy átalakulását 1830 és 1870 között. 1íz új világrendszerbőit Hasonló kihívásokkal néz szembe a ma nemzedéke is.* Az ipari-technikai forradalom új hulláma előbb maga alá gyűrte a vaskorszak utolsó nagy államépítkezését, a szovjet rendszert, majd a helyi társadalmak belső életét is gyökeres át­alakulásra ösztönzi. A Szovjetunió, illetve a megszállási zóna összeomlásával megszűnt a világ két érdekszférára tagoltsága. Ismét szembe kell néznünk az Okcidens és keleti peremterüle­tének kereken ezeresztendős kérdésfeltevésével: vajon lehet­­séges-e a gazdaság, a politika, a köznapi élet igazgatási normái­nak integrációja? Az Európai Unió magját képező valamikori Frank, illetve Német-római Birodalom az elmúlt évszázadok­ban már magához vonzotta az északi és déli peremterületeket. A Földközi-tenger és Skandinávia világát. De mi lesz az újra és újra külön utakra tért keleti területek sorsa? A tatár, a török, majd a szovjet terjeszkedése­s területeken nem egyszerűen had- és politikatörténelmi akciók voltak, hanem az évezredes keleti sztyeppéi és a nyugati (latin) kultúrák találkozása is. És e találkozási terület — ahol mi élünk — népeiben, történelmé­ben benne él már „helyi sajátosságaként e találkozások öröksé­ge. Az Okcidens keleti peremterülete ezen ezeréves másként­­fejlődésének egyik korszaka volt csak 1945 utáni fejlődésünk. Amikor katonai-stratégiai, politikai, gazdasági és — ha akar­juk, ha nem — kulturális-szellemi téren is négy évtizedre az európai modell keleti hajtásának, a szovjet zónának lettünk ré­sze. Amelyik — sajátos módon — fő ellenségének egyik szülő­. A szovjet zóna összeomlásából és az informatikai forradalomból, vala­mint a globalizáció újabb előretöréséből származó kihívásokkal részlete­sebben foglalkozott az 1996. december 12-i közgyűlési napon tartott el­nöki beszéd. (Megjelent: Tudományos-technikai forradalom — tudo­mánypolitika — Akadémia, Magyar Tudomány, 1997. 5. szám 513-564. pp.) GLATZ FERENC ItlHGVfÍRORSZÁG AZ EZREDFORDULÓH Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia 1996 májusában megválasztott új vezetése az első pillanattól nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a magyar tudományosság fellegvárát és általában a tudósokat, kutatókat mozgósítsa az állam és a nemzet előtt álló lehetőségek felkutatására, az alternatívák körvonalazására. Az elnök erre vonatkozó elképzeléseit az Akadémia Vezetői Kollégiuma és a Miniszterelnök elé tárta. A Kormány 2184/1996. (VII. 16.) számú határozatában megbízta az Akadémiát egy javaslat részletes kidolgozásával. Az Elnökség az 1996. szeptember 11 -i rendkívüli ülésén foglalt állást a lehetségesnek tartott kutatási tematikákról. A jelen írás az ezt megelőző hetekben készült, tisztázó irat a magunk számára. Évek óta külföldi és itthoni fórumokon többször kifejtett, kiformálódó érvanyag bizonyos összefoglalása is a magyar viszonyokra alkalmazva: miért van szükség az európai többpártrendszeri demokráciákban az autonómiákba (elefántcsonttornyaikba) visszahúzódott elitértelmiség (szürkeállomány) aktivizálására. És miért kényszerít az „új közélet" megteremtésére az ezredforduló elsősorban bennünket, közép-kelet-európai értelmiségieket. 3 Tfm­ULRlflRVOK

Next