História 1999

1999 / 5-6. szám - HORVÁTH SZABOLCS: Anna-bál

Anna-bál Társasági élet a Balatonnál A­ z Anna-bálok szokása régebbi eredetű, mint ahogy hinnénk. A 18. század végén haladó szelle­mű fiatal osztrák nemesek - a Martino­­vics-féle összeesküvésben vállalt szere­pe miatt halálra ítélt Hebenstreit főhad­nagy kivégzése után - a bécsi Anna­­kolostor pincéjében tartották titkos összejöveteleiket. Itt rendezték meg bál­jaikat is, amelyeken - liberális szellemi­ségük bizonyítására - még szolgáik is részt vettek. Innen terjedtek el Magyar­­országra. Rendeztek Anna-bálokat Budán és Pesten, még Parádon és Pös­­tyénben is, de a füredi volt az igazi, és az is maradt a mai napig. Az első bálok - Bécs-ellenes kiállások Ma már nem lehet pontosan megmonda­ni, mikor volt az első itteni bál, de azt igen, hogy azoknak a Szentgyörgyi Hor­­váthoknak köszönhető, akik a reformko­ri Füred társadalmi életének központjá­ba kerültek. Ha elfogadjuk 1825-ös kez­detét, akkor azt Szentgyörgyi Horváth Fülöp János lánya, Anna Krisztina név­napján rendezhették. A reformkori Balatonfüred társadal­mi életének központjában állt a Horváth család. Kiváló üzleti érzékük mindig is azt diktálta, hogy ne sajnálják a befekte­téseket tágabb környezetük felvirágozta­tására, vendégeik kényelmének tökélete­sítésére, mert jól tudták, ezzel saját bol­dogulásukat, anyagi gyarapodásukat is szolgálják. Talán nem járunk nagyon messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy az első füredi Anna-bál megrende­zését is üzleti megfontolások diktálták. Ez persze nem zárja ki, hogy a fiatal leány társasági bemutatása ne játszott volna szerepet, vagy hogy ne lett volna motiváló a politikai véleménycserék lehetőségének megteremtése, a nemzeti identitás nyílt felvállalása, demonstrálá­sa. Ha ehhez hozzágondoljuk, hogy a települést olyan tehetős emberek keres­ték fel, akik a gyógyító kúrákon túl élénk társasági életre - hogy azt ne mondjuk: szórakozásra - vágytak, akkor együtt a kép: a füredi Anna-bálok a nyár nagy mulatságát jelentették. Később már „sikk” lett elutazni erre az ese­ményre, a hölgyeknek itt pompázni kel­lett, és szükséges volt bemutatni az akkori öltözködés sokféle és bonyolult kellékét. Nem csoda hát, hogy a kosa­rakkal, dobozokkal, bugyrokkal zsúfolt kocsik valóságos tábort vontak a Hor­­váth-ház, a Nagyvendéglő és a Gyönyör­­de - a fürdőépület­­ köré. Azt is tudjuk, hogy a bál jelentősége állandóan nőtt, néhány év múlva már három megye tár­sadalmi eseményévé nőtte ki magát. Az 1825-ös kezdet után néhány évig csend volt, hiszen Anna Krisztina egy év múlva már férjhez ment, a kisebbik Anna pedig még nem volt eladósorban. Az 1831-ben újraindult báli sorozat - szerencsére csak egy évre - 1834-ben megszakadt. Július 26-án kigyulladt a fürdőtelepi épület: a nagy készülődés közbeni szaladgálás miatt a konyhában a szakács zsírt öntött a tűzre, és a fellob­banó láng belekapott a zsíros üstbe. Ettől akkora tűz lett, hogy leégett a Horváth-és további két ház, a Nagyvendéglő, az Ó-fürdőház, de még a fák egy része is. A múlt század közepén csak kétszer, 1848-ban és 1849-ben maradt el a bál. A szabadságharc után viszont a közönsége összetétele „népibb” lett. A korabeli tudósító szükségesnek látja megjegyez­ni, hogy a társalgás fesztelen volt, a tár­sadalom különböző osztályainak egybe­olvadása azt igazolta, hogy a „magyar testvéri egyetértésben” van. Sajnálatos tény viszont, hogy a klikkesedés - akár egy-egy báli összejövetel erejéig - továbbra is rányomta bélyegét a hangu­latra. Kossuth Lajos 1842-ben - füredi levelében - megrója ezért a résztvevőket mint olyanokat, akik „gőgösen külön kotter­ákat alkotnak”. A Bach-korszak első éveiben - de még később is - az Anna-napi táncmu­latságok igazi „tüntető bálok” voltak, hangos, sírva-vigadó nótázásokkal. Jelentőségét vesztve A történelem változásai mindig hatással voltak a bálokra. Az 1867. évi kiegyezés után Füred arculata is megváltozott, de a bálok külsőségei is átalakultak. Keve­sebb selyem, kisebb tumultus lett a jel­lemző. Később, az ezeréves ünnepség lázában égő ország már Budapestre figyelt, olyannyira, hogy 1896-ban nem tartották meg a füredi Anna-bált. Vélhe­tően igaza volt annak az újságírónak, aki arról panaszkodott, hogy a fürdő­helyek elhagyottak, a világ közepe Budapest lett. Az idők múltával válto­zott Füred szerepe is. Ide a gyógyulni vágyók jöttek, míg a látványos, színes Az egykori Horváth-ház épülete Balatonfüreden, 1840 körül

Next