História 1999

1999 / 5-6. szám - HORVÁTH SZABOLCS: Anna-bál

élet központja átkerült délre, főleg Sió­fokra. A füredi Anna-bálok elvesztették jelentőségüket. Siófokra és Földvárra „kelt át” a hangos élet. „Füred már csak híresség dolgában jár elöl, ez itt őse, a fürdőknek, s kegyeletünk tárgya” - írja Rákosi Jenő 1907-ben a Balatonfüredről kelt fürdőlevelében. Az első világháborúig tartó időszak­ban Füred látványos megújuláson ment keresztül. A folyamatos bontás és építés eredményeként új arculatú település született. A bálokat ez idő tájt is meg­rendezték, ha nem is olyan rendszeresen, mint azt megelőzően. Aztán 1914. július 28-án - két nappal az Anna-nap után - megtörtént a hadüzenet. A háborús években nem volt kinek táncmulatságo­kat rendezni, hiszen az idő múltával egyre több lett a gyász és a keserűség... Füred elcsendesedett. És bár Siófo­kon, Földváron rendeztek Anna-bálokat a húszas években, de ezek híre, vonzása meg sem közelítette a füredit. A harmin­cas évek végére a garden-party lett az előkelő nyári szórakozás. Aztán kitört a második világháború. A Balatonnál hetekig állt a harc, nem maradt más, csak rom, félelem és könny. A hagyomány felélesztése Füred sokára éledt fel, nehezen tért magához a kábulatból. 1954-re jött el az az idő, amikor gondolni lehetett arra, hogy a régi, kedves hagyományt, az Anna-bált életre keltsék. Július 31-én a híres sétánytól ölelt Balaton étteremben hangzott fel a hívogató hegedűszó. Az 1955-ös bált is ott rendezték meg. Az éjfél előtti fél órában tartották meg a virágtáncot, amikor is a fiú annak a lány­nak nyújtott egy szál virágot, akit fel­kért. Az az év bálkirálynője huszonkét szál szegfűvel és rózsával büszkélked­hetett. Az akkori második helyezett tizenhét szál virággal a karján táncolt. Hajnal felé pedig - amikor a báli termek kissé megürültek - a sétányon fiatal párok, a keskeny ösvényeken vidám tár­saságok indultak a közeli Baricska csár­dához. Számukra folytatódott a bál, a vendégek nyárson sütögették szalonná­jukat és a vendéglőstől kapott nyársra tűzdelt húsokat. Innivaló is akadt a bolt­íves pincében... A korábbi „korszalon” akkor még romokban állt, és csak az 1956-os bál­nak adott először otthont. Igaz, ekkor már a SZOT-szanatórium nagytermének hívták, és egyszerre ezer vendéget foga­dott be. Ez alkalommal újjáéledtek a régi hagyományok, ismét átadták Eris almá­ját, a második és harmadik helyezettet pedig udvarhölgynek hívták - akárcsak száz évvel azelőtt. Az 1962-ben tartott Anna-bálról a Magyar Rádió egyórás műsort állított össze. Beszélgettek a bálozókkal, a tán­cosokkal és a rendezővel. Megszólalt Huszka Jenő, a világhírű zeneszerző is­­ hangfelvételről. Ő több nyáron át Füre­den pihent. Vélhetően magával ragadta a készülődések hangulata, mert annak hatására komponálta az „Anna-báli keringő”-t még 1958-ban. Négy évvel később játszották el először, és azóta is minden évben felhangzik. Az 1975-ben megrendezett Anna-bál volt a 150. A jeles évfordulóról vala­mennyi országos napilap és több maga­zin is hírt adott. A Nők Lapja cikkírója a jövőtől félti az Anna-bálokat. „... egy­általán nem gondolom, hogy az Anna­­bálokat idegenforgalmi látványossággá kell fejleszteni, ahonnan hovatovább kiszorulnak a hazai Annák. Magyar mulatságnak született az Anna-bál, magyar mulatságnak tartotta magát annyi éven át. Maradjon meg ez a ked­ves Füred bájos színfoltja” - írja. 1976-tól a népművészet is jelen volt a bálteremben. A Kalocsai Háziipari Szövetkezet volt az első, amely kiállítá­son mutatta be tájegysége gyönyörű hímzéseit a blúzokon, fekete kendőkön. Egy évre rá a hódmezővásárhelyiek mutatkoztak be hasonló módon. Még a meghívók is ezeket a motívumokat hor­dozták. Ezzel egy - 1984-ig tartó -hagyomány vette kezdetét: évente más­más tájegység jellegzetes munkáit mutatták be. A táncprogram 170 esztendő hagyo­mányát őrzi a keringőzz­­ és a körma­­gyaroá­. A fő szám Erkel Hunyadi-palo­tája, a siker mindig óriási. Talán ez a hangulat sugárzik át, amikor a társas­táncra kerül a sor. Itt nincs gépzene, nincs fülsiketítő hangerő, itt líra és jókedv van. A hetvenes évek közepétől jött divat­ba a vasárnapi kocsikázás. Ez amolyan közönségtalálkozó, és még napjainkba is eseményszámba megy. A négyes fogat és a hintó meg a benne ülő szépségek sok embert vonzanak. Kedves színfoltja volt hosszú évekig a bálnak a reggeli koccintás. A Balaton étteremnél megállt az egész menet egy pohár pezsgőre. Mára már ez is történelem. Kevesek szórakozása Az Anna-bál a rendszerváltozás éveiben nehéz időket élt át, hiszen a közpénzek kivonulásával és a támogatók teljes hiá­nya miatt a belépőjegyek drasztikusan emelkedtek. Volt olyan év, amikor a várt 400 vendég helyett csupán 195 jött el. Az Anna-bál egyre inkább társasági esemény lesz és szórakoztatási funkció­ja kerül előtérbe. Kevesek örömét és kevesek ízlését fogja szolgálni. Mégis, bízzunk abban, hogy nem­csak Anna örök, de az Anna-bál is megér még néhány évet... HORVÁTH SZABOLCS Az 1962. évi bálkirálynő-választás győztese és udvarhölgyei

Next