Melléklet 2001

2001 / 1. szám - Glatz Ferenc: Ezredforduló – sorsforduló

EZREDFORDULÓ • ZOOM A­z ünnepségeken túlvagyunk. A keresztény időszámítás szerinti 2000. évet a világ minden részén, különleges formákban ünnepelték, látványos tűzijátékokkal, jövő­be vetett optimizmust sugárzó revüműsorokkal. Néhány órára mi is önfeledten néztük a televízió képernyőjén az Amerikából, Dél-Amerikából, Afrikából, Ausztráliából, sőt a nem keresztény kultúrákból, Japánból, Indiából, az arab or­szágokból érkező tudósításokat. És jóleső érzéssel figyeltük a magyar ünneplést, hiszen nekünk a 2000. év az államalapí­tás és a kereszténység felvételének millenniuma is. Az ünnepségeken túlvagyunk, de az „Ezredforduló"-n nem. A világ minden részén múltról és jövőről gondolkodó értelmiségiek, politikusok, vállalkozók, de még mesterem­berek is érezték és érzik: korszakváltásban élünk. Függetle­nül attól, hogy a zsidó, a mohamedán vagy a keresztény idő­számítás szerint éljük is meg ezen éveket. Politikai korszakváltásról beszélünk, hiszen a világ poli­tikai kettéosztottsága után egypólusú világrendszer tényét kell tudomásul venni. Sőt, azon kell elgondolkoznunk, vajon nem egy ezeréves politizálási hagyomány megszűntéről kell beszélnünk? A világpolitikában a több hatalmi központ ha­gyományát most felváltani látszik az egyközpontúság. Új ipari-technikai forradalomról beszélünk: az 1970-es években kezdődött informatikai forradalom kibontakozásá­ról, ami napjainkban már információs forradalommá növi ki magát. Már nemcsak a termelést, a kereskedelmet, az igaz­gatást, hanem az egész köznapi érintkezéskultúrát gyúrja át az új technika. Ipari-technikai forradalomból most bonta­kozik ki a kulturális és társadalmi forradalom, új viszonyt teremtve egyén és közösség, egyén és egyén között. Törté­nészeknek kell majd kutatni: az új érintkezéskultúra elterje­dése hogyan bomlasztott fel politikai rendszert (pl. a Szov­jetuniót, a harmadik világ kis diktatúráit), hogyan emeli a magasba világrészeket (Észak-Amerika, Japán, Délkelet- Ázsia) és hogyan indít el napjainkban a világ élvonalába kul­túrákat (pl. Kína)k­ontinentális és nemzeti stratégiákról kezdünk beszélni. Az új világhatalmi átrendeződés techtonikus erői önálló tényezőként emelik fel Európát, illetve az Európa terü­letén formálódó új igazgatási egységet, az Európai Uniót. Mi lesz az Európai Unió jövője a formálódó új világgazdasági rendben, mi lesz az unió politikai jövője és mi lesz az „unió humánjövője"? (Hiszen, ahogy azt mondogatjuk sok év óta uniós fórumokon: az unióban nemcsak mérnökök, techni­kusok, gazdászok, igazgatási szakemberek, de hús-vér, érző, művelődni vágyó emberek is élni fognak. Milyen jövőképet tudunk eléjük tárni?­ Először ismét az amerikaiak - mint a 20. században annyiszor - érzékelték a korszakváltást, s azt, hogy hosszú távon ható gazdasági, társadalmi, technikai, kulturális tényezők mozgása indult meg, s erre fel kell ké­szülni. 1983-ban Reagan elnök készíttette el „A világ 2000- ben" című tanulmánysorozatot. Közgazdászok, jogászok, mérnökök, társadalomtudósok, ökológusok foglalták össze, mi vár Amerikára és a világra 2000-ben. Most, a 2000. év végén esti olvasmányaink a The Economist, a Spiegel, a National Geographic, a New Scientist már tudatosan nem­csak naptári ezredfordulóról, hanem korszakváltó „Ezred­­forduló"-ról beszélnek. A 21. századról úgy beszélnek, mint a világűr felé nyitás századáról, a demográfiai robbanások századáról, mint a tudomány századáról, amely egyszerűen nem fog tudomást venni a 20. század, sőt az egész emberi történelem eddigi gondolkodásmódjáról. Az újévi ünnepségeknek vége, de az ezredfordulós gon­dolkodás világméretekben csak most kezdődik. nemzeti Stratégiai Kutatási Program indítását javasoltuk 1996 júniusában. Mi vár Magyarországra és a magyar nemzetre az új ipari-technikai forradalom korában? Mi lesz a nyolc államban és nagy diaszpórában élő magyarság sorsa, a magyar nyelvű kultúra jövője a globalizálódó világ­ban? Hogyan segíthetjük a magyar állam területén élő ma­gyar és nem magyar munkavállalók, polgártársaink munka­erejét a versenyképességhez az informatika korában? Ami­kor minden kis falu, minden tanterem, minden íróasztal és munkapad vagy paraszti gazdaság a világverseny részévé válik. Hogyan szabályoztassék a szovjet rendszer összeom­lása után a magyarországi munkaszervezet, mi lesz a magyar­­országi társadalom szociális és egészségi állapotával? Egyál­talán mi lesz az állam lehetséges szerepe a piacgazdaságra és a nyitott társadalomra való átmenet korában? Hogyan találjuk meg helyünket az Európai Unióban, amelynek kiter­jesztéséről annyit tanácskozunk, és amelyhez csatlakozni olyannyira óhajtunk? Tudomásul vesszük-e: az uniós csat­lakozás nem valamiféle Marshall-segélyt hoz magával, ha­nem kegyetlen versenyt, ahol iparosaink, parasztjaink, ér­­telmiségieink nemcsak győzhetnek, de veszthetnek is és ak­kor szociálisan, kulturálisan jobban leszakadhatunk, mint a szovjet elzárkózás korában. Mit kell tennünk kultúr- és szo­ciálpolitikában, hogy versenyképesek legyünk? Mi lesz szál­lásterületünk jövője? Figyelnünk kell: ide folyik össze, a Kárpát-medence aljára a környék összes folyója, hozva ma­gával a szennyezést, az árvízhullámokat. Hogy áll a magyar vízgazdálkodás az ezredfordulón? Mi lesz a talajjal, amelyen : EZREDFORDULÓ - SORSFORDULÓ

Next