História 2002
2002 / 1. szám - JELENIDŐBEN - GLATZ FERENC: Rendszerváltás: a "Gonosz" és a "Jó"
Tartalom JELENIDŐBEN • Glatz Ferenc: Rendszerváltás: a „Gonosz” és a „Jó" 3 • Jordán Gyula: Átalakulás Kínában 4 • Kovács Attila Endre: Átalakulás Mongóliában 8 • Borhidi Katinka: A „kiigazítások" kora Kubában 11 MŰHELY • Ádám Magda: Nagyhatalmi elképzelések a trianoni határokról 14 • Vonyó József: A Magyar Hiszekegy születése 18 SZEMTANÚ • Frenkl Róbert: A Fasori Gimnázium újraindítása 20 SZETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK • Balázs György: Alföldi kubikosok 23 HÍREK A legősibb civilizáció • Leonardo hídterve • Felújítják az egri várat • Vízi erőmű Kínában •Kémek és atomtitkok (Farkas Ildikó) 26 KAJÁSZAIOK •Tóth István György: Mint Makó Rómától 28 • Réti György: Magyarország és szomszédai 30 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! • Pálfi Zoltán: A hettiták világa 31 GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK • Kákosy László: Amenhotep thébai sírja 33 Címlapon: Rendszerváltás kínai módra. Fotómontázs História Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség tagjai: Kertész István, Sipos Péter, Szász Zoltán, Tóth István György, Zsoldos Attila Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Szerkesztőségi titkárság: Kocsis Gabriella, Farkas Ildikó Munkatársak: Demeter Zsuzsanna, Stemlerné Balog Ilona (kép); Horváth Imre (számítógépes tördelés); Nagy Béla (térképek) Felelős kiadó: História Alapítvány Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség: 1014 Bp., Úri u. 53. T.: 356 0457, 214 1780 Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 www.historia.hu A História Alapítvány bankszámlaszáma: 11701004-20125394 OTP Bp. I. ker. Alagút u. 3. Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt. 1051 Bp., Hercegprímás u. 5. USD 401-15194129120; DM 407-15194129120; ATL 419-15194129120 Szedés: MTAITI Kiadványcsoport Felelős vezető: Kovács Éva Nyomás: MESTERPRINT Kft., Bp., Vak Bottyán u. 30-32/B Felelős vezető: Losonczy György Terjeszti: LAPKER Rt. és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és a Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóságnál (HELP) Bp. Orczy tér 1-3., közvetlenül vagy postautalványon. Tel.: 303 3441 Reklamáció: (06 80) 444 444 Külföldre előfizethető: Hess András Kereskedelmi Kft. Postacím: H-1406 Bp. P. O. Box 53. Tel./fax: (36-1) 350-8566 Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj: 1 évre 1800 Ft. Rendszerváltás: a „Gonosz” és a „Jó” Kínai naplójegyzetek Itt, Kínában minden fogalom más értelmezést nyer. A dolgoknak - élelem, víz, lakás, bicikli, autó, ruházat - egész más az életben a fontossági sorrendje. Az emberek is más rendben élnek. Kapitalizmus a gazdaságban! De kommunizmus a politikai berendezkedésben. Ez utóbbi hasonló ahhoz, amit Magyarországon ismertünk 1949-56 között. Kérdezzük, mit jelent itt a rendszerváltás? Mert a helybéliek szerint igenis van „rendszerváltás”:piacgazdaság, árubőség bizonyos cikkekben, világra nyitottság. Mi nehezen fogadjuk el érvelésüket. De csodáljuk, bámuljuk teljesítményeiket, életfilozófiájukat. Tanulság: tanulmányozni kell az Európán kívüli diktatórikus rendszereket, összevetni azokat közép-európai rendszerekkel. Másik tanulság: ma már kevés az, hogy a történész tanulmányaiban a kommunizmus üldözötteinek oldalára álljon, elítélje a diktatúrát. Ma már kevés az, hogy a történész kimutassa a kommunista rezsimek uralmi rendszereiben azt, ami számunkra elfogadhatatlan (diktatórikus módszerek, emberi szabadságjogok csorbítása, osztályuralom bevezetésének kísérlete, kultúrrombolás stb.), tehát azt, amiről még nem kell sem magunkat, sem mást meggyőzni. De ma már fel kell tenni a kérdést - amit itt Kínában naponta felteszünk magunknak -: miért foganhattak meg a 20. század elején százmilliók fejében kommunisztikus eszmék? Európában és itt, Kínában. És miért tudta ezen kommunisztikus eszméket (osztály nélküli társadalom, kizsákmányolás megszüntetése, szociális egyenlőség, az állam beavatkozása a szegények mellett adminisztratív eszközökkel stb.) összefogni egy politikai mozgalom? Rendszerbe foglalni. Közép- és Kelet-Európában-de Kínában is - már a múlt század elején, Nyugat-Európában a második világháború idején, az Európán kívüli világban az 1950-60-as években. Van mit tenni: vizsgálni kell a 20. századi kapitalizmus sok kicsiny zsákutcáinak - mind a termelésben, mind a társadalompolitikában, kultúrában - labirintusát. Vizsgálni a rendszert, amire „ váltunk” mi éppen most Közép-Európában, s amire váltanak - mondják, részben - itt a Távol-Keleten. Mert igenis a liberális kapitalizmus hiányosságai és feloldatlan szociális, valamint nemzeti ellentétei szülték a múlt század elején a diktatórikus mozgalmakat. (Egyik oldalon fasiszta, másik oldalon kommunisztikus mozgalmakat.) Az emberek saját szemükkel látták a feloldatlan konfliktusokat és nyúltak a kollektív erőszak eszközeihez. Hitlen „ Weimar szülte”, a liberális demokrácia, Sztálint a kelet-európai, illetve ázsiai nyomorúság. És ugyancsak a szociális-etnikai konfliktusok szülték a Távol-Kelet, Afrika vagy akár Kuba kommunista vezéreit Maótól Castróig. Milyen rendszerre váltunk most, a szovjet megszállás után? Vissza az 1945, az 1938 előtti rendszerekhez, amelyek egyszer már működésképtelennek bizonyultak? Itt, Kínában mindenki előre akar lépni, nálunk sokan hátra. Vizsgálni kell az 1990 utáni új rendszer hiányosságait is. Nehogy rükvercbe, visszafelé váltsunk rendszert. Vizsgálni kell az új rendszert többek között azért is, hogy elkerüljük az újratermelődő diktatórikus szélsőségeket. Amelyeket már e rendszer 1938 után kitermelt. Mi lett a világkommunizmus eszméjével a Szovjetunió hanyatlása és összeomlása után? Hogyan illeszkedik a magyar, a közép-kelet-európai rendszerváltás a világkommunizmus 20. század végi bukásába? Miért tekintették sokan kezdetben azt megváltást hozónak? Miért kellett e kommunisztikus eszméknek elbukniuk? Hogyan ábrándultak ki e százmilliók - akik korábban ezt a célrendszert elfogadták, eredményességében hittek - a kommunista rendszerből s az eszméből? Tudományos kérdés. Mint ahogy az is tudományos kérdés, vajon a liberális kapitalizmus „hibái”, „konfliktusai” eltűntek-e a 20. század végén?Azok a szociális vagy uralomtechnikai konfliktusok, amelyek a világ különböző szegletében keletkeznek, kitörnek, valóban az emberi „ Gonosz” megjelenései? Csak most a kommunista maszk helyett, vagy amellett afrikai, arab, koreai és isten tudja milyen „jelmez”-ben jelennek meg? Van mit tenni, kutatni, gondolkodni, lehetőleg előítéletek nélkül. A zsidó-keresztény kultúrkörből örökölt sok évszázados kíváncsisággal. GLATZ FERENC 3