História 2002
2002 / 3. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK - BÁLINT CSANÁD: A nagyszentmiklósi kincs
tika párhuzamai is. (Az utóbbi - kissé módosítva - megvan néhány másik edényen és 8. századi avar övezeteken is.) Ugyanígy a gyönyörű medaillonos korsón látható kettős ívsor a Kárpátmedencében egyedül a késő avar korban (8. század), a sztyeppén és Bizáncban a 7-8. században fordul elő. A korsók gallérján olyan római és bizánci eredetű, cikkelyekkel negyedelt körök sorakoznak, amilyenek Keleten és a protobolgároknál, valamint a honfoglaló magyaroknál egyáltalán nincsenek meg. Szinte már önmagában is perdöntő jelentőségű egy abszolút egyedi pontfajtának 7. és 8. századi avar övdíszeken - sehol másutt! - való jelenléte. Hasonlóan nagy súlyú az a megfigyelés, hogy az egyik, rossz görögséggel írt feliratos csésze rovásírása magától az ötvöstől származik. (A nagyszentmiklósi rovásírásos ábécé egy olyan feliratéval egyezik meg, amelyik kétségbevonhatatlanul 8. századi avar eredetű.) Meglehet, a felsorolt avar kapcsolatok nem mindenki számára meggyőzőek. Ám hasonló számú és jelentőségű kapcsolatok sem a protobolgár és honfoglaló magyar, sem a szászánida és közép-ázsiai, valamint korai iszlám fémedényművességben nem fedezhetők fel. Ami az eurázsiai sztyeppét illeti, ott egyáltalán nem találtak a nagyszentmiklósiakhoz hasonló mennyiségű és minőségű nemesfém edényt, saját készítésűt pedig végképp nem. A kincs etnikai-kulturális helyét az avar kapcsolatok és a más fémedényművességektől való eltérések együttese jelöli ki. Ugyanezért nem szabad túlértékelni a keleti párhuzamokat: hiába szászánida készítmények a „győztes fejedelmet” ábrázoló korsó tipológiailag legjobb párhuzamai és szászánida eredetű az „égi vadászat” jelenetének eredeti képtípusa, míg az „égberagadási jelenet” közép-ázsiai előképre támaszkodik, az ornamentikája már bizánci és avar elemekből tevődik össze, az állatküzdelmi jelenete bizánci ihletésű, a 3-alakú ponca kizárólag az avaroknál fordul elő - ez a keveredés egyedül az Avar Kaganátusban mehetett végbe. A nagyszentmiklósi kincs 7-8. századi avar ötvösök munkája. Szemmel láthatólag hosszú idő alatt állt össze, a kincsen belül egyik edénynek a másikról történt másolására utaló jegyek is fölfedezhetők. A Karolingok avarellenes hadjáratai előtt a nyugati és a bizánci történetírókat nem érdekelte a Kárpát-medence. Bizánc figyelmét keleten teljesen lekötötte az arab előrenyomulás, így az északi és a nyugati határán elegendőnek látta a kazár és a bolgár önállósulási törekvések kezelését; mindeközben a 8. század folyamán az egész bizánci történetírás is hullámvölgybe került. A kincs edényein fölfedezhetők olyan jelek, melyek nagy horderejű történeti kapcsolatokról tanúskodnak (bizánci kereszténység a 7. század második felében és valamikor a 8. században, egy remekművű edényke tipológiai egyezése Karoling-koriakkal). Ugyanígy elképzelhetetlen a kincs egésze komoly bizánci ötvöshagyományok ismerete nélkül; az előttünk álló edények nem születhettek egyszerű másolás eredményeként. Mindehhez nem volt elegendő egy-két kiváló ötvöst szolgálatba állítani, már maga az igény is, fémedényeket készíttetni, rendkívül ritka volt a sztyeppi (eredetű) népek körében. Megtehették volna ezt a vezéreik, anyagilag éppenséggel volt rá módjuk. Rovásírás a 17. számú kürt peremén . Az avarok A közép- és belső-ázsiai eredetű avarok a türkök elől menekülve 567-568-ban foglalták el a Kárpát-medencét. A nagyállattartó, földműveléssel is foglalkozó, félfeudális államalakulatban élő avarok elől a korábban itt lakó longobárdok Itália területére vonultak, a Tiszántúlon, Erdély és a Szerémség területén élő gepidák pedig nagyrészt helyben maradtak. Az avarok a Bizánci Birodalommal bonyolult katonai, politikai kapcsolatba kerültek, aminek következtében Bizánc 53 éven keresztül adót fizetett az avaroknak. Az adó aranypénzben érkezett; Bizánc fél évszázad alatt - becslések szerint - 20 ezer kg-nyi aranyat juttatott el az avarokhoz. Az avarok az érmeket beolvasztották, ötvöseik övdíszeket, ékszereket, fegyver- és lószerszámvereteket, edényeket készítettek. Az avar fejedelmi sírok aranytárgyai, illetve a korabeli leírások alapján elképzelhetjük az avar kagáni udvar gazdagságát! Az avar kincsek jelentős részét a frankok rabolták el, jelentős mennyiség került elő az avar fejedelmi sírokból, de nagy részük sorsa máig ismeretlen. F. I.