História 2004
2004 / 1. szám - ÉVFORDULÓ - LADÁNYI LÁSZLÓ: A magyar gyapot története
A magyar gyapot története Egy százéves kísérletsorozat vége M agyar narancs, magyar gyapot, gumipitypang - olyan fogalmak, amelyek mindannyiunk tudatában élnek. Ezeket a növényeket azonosítjuk a Rákosi-rendszer nagyravágyó és elhibázott mezőgazdasági kezdeményezéseivel. A magyar gyapot esetében ez azonban egy több mint százéves növénytermesztési kísérletsorozat vége volt, mely még a 18. században kezdődött. Stratégiai termény A gyapot eredeti hazája India, illetve részben Amerika. Az egyenletes, mérsékelten meleg éghajlatot kedveli, ahol a virágzás előtt elegendő csapadék hull. A trópusi fajták mellett a mérsékelt övi változatok sem szeretik, ha a hőmérséklet 10 ° C alá csökken. Árt a növénynek az erős és hirtelen hőingadozás, a hosszantartó forróság és szárazság is, a fagy pedig a pusztulását jelenti. Nehezíti a gyapottermesztést az is, hogy a növény igen hosszú tenyészidőt igényel. A trópusi fajták 5, a mérsékelt övi fajtáknál 7-8 hónap telik el a vetéstől az aratásig. A gyapot elterjedésének az északi határa a 45-46. szélességi fok környékén húzható meg. Magyarország és a Kárpát-medence ettől a vonaltól éppen északra esik. Nálunk a növény tenyészideje 6-8 hónap, így áprilisi vetés esetén novemberben takarítható be. Mivel hazánkban az időjárást szélsőség jellemzi, ezért a gyapot magyarországi termesztése rendkívül nagy kockázattal bír. A növény felhasználása sokoldalú. Beérő és felpattanó tokjából nyerik a pamutszövet alapanyagául szolgáló gyapotbolyhot, a magja pedig vetőmagként szolgál. Mint kizárólagos pamutalapanyag, sokáig stratégiai terménynek számított. Küzdelem az elemekkel A források először II. József (1780-90) uralkodása alatt számolnak be a gyapot megtelepítésének kísérletéről. Az első próbálkozások a Bánság területén a gyapotkereskedelemmel foglalkozó Nákó Kristóf és testvére, Cirill nevéhez fűződtek. A növény termesztésére 1782-től kezdve jelentős előkészületeket tettek, Törökországból a gyapottermelést ismerő földműveseket hozattak. A kísérlet azonban sikertelenül végződött, mivel mind 1783-ban, mind a következő évben a termés a kora őszi fagyok áldozatául esett. Hasonlóan eredménytelennek mondható az 1785-ben a varasdi határőrvidéken, illetve 1795- ben a Bánság területén kezdődő gyapottermesztés is. Az ezt követő próbálkozások a hadsereg berkein belül történtek. (Ennek magyarázata, hogy a napóleoni háborúk megnövelték az egyenruhához nélkülözhetetlen pamutszükségletet, melynek ára így jelentősen megemelkedett. A helyzetet csak rontotta a kontinentális zárlat bevezetése, melyet a Habsburg Birodalomnak is kénytelen-kelletlen be kellett tartania. A leginkább az angol gyarmatokról tengeri úton érkező kelet-indiai és brazil gyapot elmaradása éreztette hatását.) A növény számára továbbra is a Temesi Bánságban és a határőrvidékeken jelölt Magyar parasztküldöttség üzbég ültetvényen tanulmányozza a gyapottermesztést. 1950-es évek