Melléklet 2010
2010 / 1. szám - Glatz Ferenc: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa
EZREDFORDULÓ • 201071 KflRPflT-mEDEnCEI IHHGVflR KISEBBSÉGMÉRLEG ÉS ÚJ LEHETŐSÉGEK Kisebbségi csúcs ismét a budai várban, 2009. október 12. „Bármikor, bárhol és bármiről. És, ha kell, azonnal. "Ezekkel a szavakkal vált el 2008. július 8-án a három határokon túli nagy magyar párt elnöke és az MTA volt elnöke. A pártelnökök tapasztalt politikusok, volt miniszterek, miniszterelnök-helyettesek, a magyarországi házigazda az akadémiai Stratégiai Tanulmányok Bizottságának, a Határokon Túli Magyar Tudományosság Kuratóriumának elnöke. Négyen régi barátok. Napi robotosok -politikában, írásban, kutatásban, közéletben - a Kárpát-medencei nemzeti—vallási—szokásrendi sokszínűség megmaradása fejlesztése érdekében. És természetesen elsősorban a magyarság érdekében. Rövid, félnapos eszmecsere. Összefoglalása volt ez az év közbeni, hivatalos fórumokon esett találkozások témáinak. Publicitás nélkül, csak szűk, „akadémiai"közönséggel. (Akik között meghívottként ott voltak - sok év óta, konferenciákon, vitákon - magyar európai parlamenti képviselők néhányan: Gál Kinga, Szent-Iványi István, Tabajdi Csaba.) Véletlen válogatás. 2008-ban Csáky Pál és Glatz Ferenc volt az indítványozó, 2009-ben Pásztor István és Glatz. 2008-ban az aktualitás, a 2007-2013. évi európai tervek első tapasztalatainak megbeszélése. 2007-től - Románia EU-tagsága után - immáron uniós keretben él a Kárpát-medencei magyarság 95%-a. Téma: mennyire készteti újragondolásra a kisebbségi politikát ez a tény? És hogyan lehetséges a térségben a hosszú távú stratégiai - tervezésekben (a Kárpát-medence közlekedése, vízgazdálkodása, térségi szervezetének, munkaszervezetének tervezésében) az összmagyar szempontokat érvényre juttatni? A találkozó után Nyilatkozat-aláírás. A budai Várban. Az akadémiai tömbben. (Amellett, hogy a tanácskozásra előkészített szövegeket, valamint a vita szerkesztett jegyzőkönyvét közzétettük az Ezredforduló 2008/2. számában.)Jelen számunkban a 2009. október 12-i találkozó anyagát tesszük közzé. Az új találkozón a 20 éves számvetés legyen a téma - mondjuk 2009 nyarán. 1989 huszadik évfordulója mindenütt napirendre tűzi a mérlegkészítést a rendszerváltások eredményeivel. És a csalódásokkal. Szükséges a szembenézés: ha más nem, hát a világ átrendezése teszi azt elkerülhetetlenné. (Amelynek csak egyik tényezője a pénzügyi-gazdasági válság.) Hiszen mindenki érzi: más lesz Európa az átrendezés következtében, mint amilyen volt a mi „csatlakozásunk" idején. Vagyis a szovjet összeomlása után. Mivel számoltunk 1990-ben, a rendszerváltások éveiben, és mivel kell számolnunk ma vagy holnap? Mit nem adott meg elvárásainkhoz képest Európa és mit kínál újat? Hiszen a közösségvezetés művészete, az elképzeléseket szembesíteni az új, nem várt lehetőségekkel. És itt vannak az aktuális, új témák. Ezek miatt is „kell, azonnal". A Vajdaságban elfogadás előtt a törvény a nemzeti tanácsokról. Amennyiben ez megvalósul és közben (2009. augusztus 31.) megvalósult a térségben újra kell gondolni a kisebbségpolitikai célokat. (Legyen ezért most az első beszélő Pásztor István, a vajdasági elnök.) Szlovákiában elfogadhatják a nyelvtörvényt - el is fogadták, be is vezették: szeptember 1-jén -, amely először avatkozik bele a térségben törvényerővel a polgárok nyelvhasználatába a magánszférában. És Romániában - a legnagyobb számú magyar kisebbség hazájában - most lehet válaszolni arra: vajon csak az EU-felvétel előtti időben voltak a szomszédos államok többségi politikusai méltányosak a magyarsággal? Az „uniós megfelelés" bizonyítási kényszere miatt? Mérhető lesz, mert (novemberben) jönnek a választások, így jött létre ez a 2009. október 12-i, második találkozó. És alakult ki annak napirendje. „Helyzetelemzés a Vajdaságból, Szlovákiából, Romániából." „A térség aktuális kérdései Strasbourgból nézve." „A Kárpát-medencei magyarság nyelvi-kisebbségi létének, húszéves kisebbség-GLATZ FERENC trilli'II]iirTniiir»ffBlfi]iTI»][lilMllllilllllllilllllíilMIIIMIIIIIIil|||IM|i|illl|||||||BM|||| magyarság, kisebbségpolitika és Európa 3 KÖZÖS DOLGHIDK