Melléklet 2011
2011 / 1. szám - Stark Antal: A magyar gazdaság fejlődése Közép-Kelet-Európában
EZREDFORDULÓ • 20111 Magyarország gazdaságának fejlődését az európai volt szocialista országok adatainak tükrében veszem számba. Az 1989-1990-es rendszerváltást követően ezekben az országokban a piacgazdálkodásra való áttérést követő kezdeti botladozás után az 1990-es évek második felében megindult a normális gazdasági fejlődés. Ez folytatódott a 2. évezred első éveiben is. A gazdasági növekedés adatai 2001-2006-ban a magyar gazdaság évenkénti növekedésének átlaga 4,2% volt. Az összehasonlításba bevont további hét volt szocialista ország, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország (a továbbiakban a „hetek") növekedésének évi átlaga 4,8%. Az Európai Unió (EU) 27 országának növekedési átlaga 2%, Oroszország növekedéséé 6,4% volt évente. Magyarország gazdasági növekedésből kielégítően vizsgázott, az elért eredmény elsősorban az ipari termelés 6,4%-os növekedési átlagának köszönhető, mert a másik nagy termelő szektor, a mezőgazdaság teljesítménye kevésbé kielégítő. Az évenkénti növekedés átlaga itt mindössze évi 1,8% volt. Hasonló adat jellemzi a hetek növekedési adatait is, hiszen az ipari termelés növekedési átlaga 5,4%, a mezőgazdaságé 0,6% volt. Az EU-országok átlagos iparitermelés-növekedése mindössze 1,3%, a mezőgazdaságé 0,4%, így különösen értékelhető a volt szocialista országok és Magyarország teljesítménye. Igaz, hogy az orosz évi átlag is hasonlóan magas, 5,9%, a mezőgazdaságoké 2,6%. A hét európai volt szocialista ország közül a társadalmi össztermék (GDP) Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában gyorsabban emelkedett, mint Magyarországon, Csehországban, Szlovéniában, Horvátországban közel azonosan, Lengyelországban lényegesen kisebb mértékben. A gazdasági növekedés eltérő üteme változást okozott a gazdasági fejlettség rangsorában is. 2000-ben az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) Magyarországon 12 099 USA-dollár volt, a hetek átlagánál 9,5%-kal magasabb. Az orosz értéket 59%-kal szárnyaltuk túl, de az EU átlagának csak 57%-át produkáltuk. A fejlettségi szint a hetek közül csak Csehországban és Szlovéniában volt magasabb, mint nálunk. 2006-ban a magyar szint 18 354 USD lett, ami még mindig 8,5%-kal magasabb volt, mint a hetek átlaga, akik közül azonban már Csehország és Szlovénia mellett Szlovákia is felzárkózott a magyar szinthez. Az EU-átlaghoz közeledtünk, miután annak 63%-át értük el, viszont Oroszországgal szembeni fölényünk 39%-ra csökkent. A töretlennek tűnő magyar gazdasági növekedés 2007-ben megtört. Bruttó hazai termékünk mindössze 1%-kal emelkedett, míg a hetek átlagos növekedése 6,9%, az oroszoké 8,1%, az EU-átlag 2,9% volt. 2008- ban folytatódott vesszőfutásunk, növekedésünk üteme tovább csökkent, 0,6%-ra, míg a hetek még mindig átlagosan 4,7%-ot, Oroszország 5,6%-ot produkált. Igaz, az EU-átlag 0,7%-ra csökkent. 2009- ben a bekövetkezett világméretű pénzügyi összeomlás mindenütt növekedési csődöt okozott. Az EU országainak GDP-je átlagosan 4,2%-kal esett vissza, Oroszországban 7,9%-kal mérséklődött az össztermék. A hetek bruttó hazai terméke is mindenütt csökkent, Lengyelország kivételével, átlagosan 4,7%-kal. A magyar produktum azonban minden vizsgált európai volt szocialista ország visszaesését meghaladóan, 6,3%-kal mérséklődött, így természetes, hogy 2009-re fejlettségi előnyünk is tovább apadt, 19 765 USD lett az egy főre jutó GDP-értékünk, ami már csak 3,1%-kal haladta meg a hetek átlagát. Csehország, Szlovénia, Szlovákia növelte előnyét velünk szemben, Lengyelország is megközelítette a magyar szintet. Oroszországot már csak 32%-kal előztük, az EU-átlaghoz viszonyított fejlettségünk 63%-os lett, vagyis a közeledésünk megállt. Gazdasági visszaesésünk oka: a túlköltekezés Mi okozta a magyar gazdasági tragédiát, hiszen 2007-ben iparunk még 8%-kal növelte termelését, igaz, a mezőgazdaság produktuma 13,4%-kal csökkent, de ez még nem magyarázza az 1%-os GDP-ütemet. 2008-ban ipari termelésünk növekedése már 1%-ra csökkent, de mezőgazdaságunk rekordot ért el, miután termelése 25%-kal nőtt, így most is nehezen magyarázható a 0,6%-os GDP-ütem. 2009-ben már egyértelműen csökkent a GDP, hiszen ipari termelésünk 17,4%-kal, mezőgazdasági termelésünk 9,5%-kal lett kevesebb, mint az előző évben. Ezek az adatok azonban következmények, egy elhibázott gazdaságpolitika következményei. A bajok már a 2000-es évek elejétől elkezdődtek, amikor részben abból a téves gazdaságpolitikai meggondolásból, hogy belső mesterséges keresletnöveléssel gyorsíthatjuk a gazdasági növekedést, részben megalapozatlan politikai megfontolásból erőn felül költekezni kezdtünk. 2001-2006 között a háztartások végső fogyasztása évi átlagban 5,8%-kal növekedett, miközben a GDP átlagos STARK ANTAL A magyar gazdaság fejlődése Középkelet-Európában FIGYELŐ