História 2012
2012 / 1. szám - FARKAS ILDIKÓ: HÍREK
A pozsonyi prímási kert Pozsony legszebb barokk kertje Lippay György (1600-1666) hercegprímás nevéhez fűződik. A török miatt Esztergomból Pozsonyba szorult hercegprímások már kezdettől fogva tartottak kertet, de azok sokáig csak egyszerű házi kertek voltak. Gr. Forgách Ferenc bíbornok 1614-ben kezdte a prímási kertet díszkertté fejleszteni, külföldről virágokat és díszfákat hozatott és megnagyobbította a prímási kert területét. Lippay György (1642-től érsek) kertje mintája lett a hazai barokk kerteknek. Olyan hírnévre tett szert, hogy a külföld is elismeréssel emlegette, nemcsak dísznövényei, hanem vízemelő gépei, szobrai, épületei, festményei miatt is. Lippay nem sajnálta a költséget és fáradságot, hogy a kertet fejlessze és gazdagítsa. A kert gondozásában 1643-tól nagy szerepet játszott az érsek öccse, Lippai János, korának kiemelkedő kertészettudósa, első gyümölcskutatónk, az első magyar nyelvű tudományos kertészeti kézikönyv szerzője (aki ezzel megteremtette a hazai szaknyelv alapjait is). Legjelentősebb alkotása, melyben főleg saját tapasztalatait összegezte, éppen a híres pozsonyi kertről írt tudományos műve, a háromkötetes Posoni kert volt, amely még a 19. század elején is alapműnek számított a díszkertekről, a zöldségtermesztésről, a magyar gyümölcsfajtákról és termesztésükről szóló köteteivel. A pozsonyi kert szerepet játszott a Kárpát-medence gyümölcskultúrájának fejlődésében is: az úri kiváltságnak számító díszkertek - ahol a távoli tájakról hozott értékes alma-, körte-, dió-, meggy- és barackfajtákat honosították meg - fajtái később a paraszti gazdaságokban is megjelentek. A díszkert az egyházi birtokon mintegy 30 hektáros területet foglalt el, fénykorában 60-féle dísznövény, 45 gyümölcsfaj, 80 különböző zöldségfaj virágzott benne. A tudós főpap halálával a kert hanyatlásnak indult, helyét ma már nem is lehet pontosan behatárolni, az idők során alighanem lakóházak épültek rá. Most azonban a tervek szerint magyar-szlovák együttműködéssel újjáéledhet a „mosoni kert”. Magyar és szlovák tudósok közös erővel próbálhatják meg rekonstruálni az egykori nevezetes kertet. Surányi Dezső biológus dolgozta ki a közös tervet, felvette a kapcsolatot pozsonyi kutatókkal, és a munkába a nagyszombati jezsuita rendházat is be kívánja vonni, amelynek könyvtára fontos forrásokkal szolgálhat. Úgy remélik, a kert újjáélesztése idegenforgalmi látványosságként is szolgálhatna. Márianosztra A világ számos pontján látogathatóak a büntetés-végrehajtási intézetek, nemcsak a már nem működő intézmények (múzeumként), hanem a még működőek is. Magyarországon ez még nem gyakorlat, de most egy új kezdeményezés keretében, ez évtől a Márianosztrai Fegyház és Börtön, a pálos rend és Márianosztra önkormányzata közös vállalkozásában, ez is megvalósulhat. Márianosztra az egyik leghíresebb magyarországi börtön, különlegességét műemlék jellegű épületegyüttese adja, amely eredetileg a pálos rend kolostora volt. Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar alapítású és az általa nagyon kedvelt pálos szerzetesek részére. A kolostor mellé a Magyarok Nagyaszszonya tiszteletére templomot emeltetett. (A település a templom védőszentjéről kapta nevét: Maria nostrami Máriánk.) Innen indult el 1382-ben az a 16 magyar pálos szerzetes, akik megalapították a Jasna Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott búcsújáró hellyé tette Czystochowát. A török hódoltság pusztítása után 1711-ben állították helyre, s új kétemeletes kolostort, kéttornyú templomot építettek, a rendi élet pedig a Częstochowából érkező lengyel szerzetesek segítségével szerveződött újjá. A lengyel szerzetesek magukkal hozták és rendi szokás szerint elhelyezték a templomban a częstochowai kegyképet, a pálosok patrónájának képét. (2011-ben ünnepelték a kegykép 300 éves évfordulóját a már szépen felújított kegytemplomban.) II. József császár a rendet és a kolostort 1786-ban feloszlatta, ezzel a kolostor és a templom története kettévált. Bár a templomi szolgálatot egyházmegyés papok ellátták (a templom pedig fontos Mária-zarándoklathely maradt), a pálos kolostor 1858-ig üresen állott. Akkor császári rendelkezésre női fegyházzá alakították, amelyben vincés nővérek szolgáltak. 1950-től átvette az ÁVH, férfi fegyház lett, főként politikai foglyokat tartottak itt fogva. 1961 után ismét a köztörvényesek börtöne lett, jelenleg 550 elítélt tartózkodik itt. 1989-től visszatértek a pálosok, s ők látják el a kegyhely gondozását, valamint visszakapták az objektum nem büntetés-végrehajtásra szolgáló részét. A műemlék jellegű épületek már régóta felújításra szorultak. Most három sikeres pályázat eredményeként, félmilliárdos beruházással (jórészt uniós támogatással) korszerűsítik a Márianosztrai Fegyház és Börtön épületeit (teljes energetikai korszerűsítés, a műemlék épületek homlokzati felújítása). A szintén műemlék kaput renoválták és a főépület előtti teret rendbe teszik, korszerűsítik a burkolatot, a zöldterületeket, a közvilágítást, a csapadékvíz-elvezetést. Emellett a szerzetesekkel együttműködve börtönmúzeumot és egy pálos rendi múzeumot hoznak létre, rendezik az Európában egyedülálló rabtemetőt és egy konferenciatermet is kialakítanak. Lesz gyermekjátszóház és pihenőhelyiség a turisták számára, új, tágas parkolóval. Forrás: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/in dex.php?option=com Janelem&tip=O&id _tan Pozsony, az érseki kert összképe. M. Lang metszete, 1663 elem,622 A márianosztrai műemlék jellegű épületegyüttes főbejárata 34