História 2012
2012 / 1. szám - KÖZÖS DOLGAINK - JESZENSZKY GÉZA: A magyar-ukrán szerződés és a nemzetpolitika, 1991-93
Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén (részlet). A Felek tiszteletben tartják a társadalmuk és államuk szerves részét képező nemzeti kisebbségek alapvető jogait és szabadságjogait mind egyénileg, mind a csoportjukhoz tartozó más személyekkel együtt, beleértve a törvény előtti egyenlőséget, a diszkriminációmentességet, és következetesen biztosítják azok érvényesítését. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kötelesek tiszteletben tartani annak az országnak a törvényeit, amelyben élnek. [...] 3. A Felek a demokrácia és a jogállamiság megteremtésére törekedve politikájukban figyelembe veszik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit, és megteszik a szükséges politikai, jogi és államigazgatási intézkedéseket az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási indentitásuk megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek kialakításának elősegítése érdekében. Ezek az intézkedések az egész társadalom érdekeit szolgálják, és nem vezethetnek a Felek többi állampolgára jogainak megsértéséhez. [...] 6. A Felek a demokratikus jogállam természetes elemének tartják a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy nemzeti identitásuk megőrzésére a törvényes keretek között saját szervezeteket és egyesületeket hozzanak létre és működtessenek a Felek területén. E szervezetek vagy egyesületek kapcsolatokat építhetnek ki és tarthatnak fenn más országok szervezeteivel vagy egyesületeivel, amelyekkel közös az etnikai vagy nemzetiségi eredetük, kulturális örökségük vagy vallásuk. E szervezetek vagy egyesületek kérhetnek önkéntes pénzügyi és egyéb segítséget, valamint állami támogatást. E tevékenységnek meg kell felelnie azon ország nemzeti joga normáinak, amelyben működnek, [...] vegyes bizottság létrehozásáról. Ez a dokumentum térségünkben egyedülálló módon rögzíti a kisebbségek egyéni és közösségi jogait, lényegében véve a kulturális és közigazgatási önkormányzat elvét fogalmazza meg. A függetlenség elismerése Az 1991 augusztusában meghiúsult moszkvai puccs után az új orosz vezetés nem szegült szembe az egyes tagállamok függetlenségi törekvéseivel, tudomásul vette a népek akaratát. Ukrajnában 1991. december 1-jén népszavazás mondta ki az ország függetlenségét. Ezt a döntést a Magyar Köztársaság már másnap elismerte, a kijevi főkonzulátust nagykövetségi rangra emeltük, s az új státusnak megfelelő táblát elhelyeztük a képviselet bejáratánál. Ukrajnában kitörő lelkesedéssel fogadták ezt az úttörő, mindenkit megelőző lépést. Ekkorra már aláírásra kész állapotban volt három államközi szerződés: egy a Szovjetunió Beregszász egyik legimpozánsabb épülete az 1908-1909-ben Jablonszky Ferenc tervei alapján épült egykori törvényszék. Ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának ad otthont Honfoglalási emlékmű a Vereckei-hágónál. A Kelet és Nyugat közötti kaput jelképező emlékmű hét tömbje a hét honfoglaló magyar törzsre, az oltárkő a vérszerződésre utal június 27. A magyar művelődési miniszter, Glatz Ferenc, Budapesten fogadja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség delegációját. (A miniszter június 1-jétől a kisebbségi ügyek felelőseként miniszterhelyettesi szintre emeli a kérdéskört.) A miniszter - a szovjet nagykövetség munkatársainak jelenlétében - bejelenti: a magyar kormány nemcsak a hungarológia fejlesztését, de aktív kisebbségpolitika kezdését tekinti céljának. július 12. A szovjet Legfelsőbb Tanács Nemzetiségügyi Bizottsága a krími tatárok kérdésével foglalkozó bizottságot alakít. július 16. Tiszaújlak határában felavatják a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának színhelyén újjáépített turulmadaras emlékművet, amelynek eredetijét 1945-ben lerombolták. Ettől kezdve minden évben megtartják a Turul-ünnepséget, a kárpátaljai magyarság találkozóját. október 27-28. Az ukrán parlament soros ülésén jóváhagyják az Ukrán SZSZK nyelvtörvényét, amely a köztársaság területén államnyelvvé teszi az ukrán nyelvet. november 10. Az ungvári egyetemen Glatz Ferenc magyar és V. Parhomenko ukrán miniszterek, valamint V. Sadrikov, a Szovjetunió oktatási bizottságának elnökhelyettese felavatják a Szovjet Hungarológiai Központot. Glatz a demokratikus átalakulásról, a nemzeti kisebbségekről beszél. Kifejti: bár a hungarológiát fontosnak tartja, a kérdést kisebbségpolitikai szintre szeretné kiterjeszteni és államközi szinten a magyar kisebbségről kíván majd Ukrajnában tárgyalni. november 19-22. A magyar művelődési miniszter meghívására Budapesten jár az ukrán SZSZK kulturális minisztere, és tárcaközi együttműködést írnak alá. (Ez az első alkalom, hogy a Szovjetunió egy tagköztársaságával egy magyar minisztérium együttműködést ír alá.) november 25-26. Első ízben emlékeznek meg nyíltan Kárpátalján az 1944-es szovjet megtorlás kárpátaljai áldozatairól. 11