Hitel, 1989. január-június (2. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9. szám - VILÁG-SZEM - Borbándi Gyula: Egy év termése

VILÁG-SZEM A nyugati magyar diaszpórában senki nem tart­ja nyilván, hol és mikor kerül piacra új magyar mű vagy magyar szerző­ más nyelven íródott munkája. Vagy, ha van is, aki erről listát vezet, az nem kerül nyilvánosságra és így csak felbecsülni lehet, hogy évenként milyen a nyugati magyar könyvtermés. A folyóiratok és lapok is csak azokat a műveket is­mertetik vagy regisztrálják, amelyek eljutottak hozzájuk vagy munkatársaikhoz. Legmegbízha­tóbb nyilvántartás még mindig az, amelyik a buda­pesti Országos Széchényi Könyvtárban készül. Az 1988-as év termését áttekintendő, én is csak arra az anyagra hagyatkozhatom, amely könyvespol­comra vagy tudomásomra jutott. Józan becslés alapján, ez körülbelül a teljes termés háromnegye­de. Abban viszont majdnem biztos vagyok, hogy a javát tekinthetem át. A szépirodalmi művek sorában az első hely Má­­rai Sándor „A Garrenek műve” című két kötetes, 1136 lapos könyvóriását illeti meg. Ebben a kali­forniai San Diegóban élő és áprilisban 89. életévét elérő szerző hat regényét fogja össze és adja át a mai olvasónak. A hat regény: A zendülők, a Félté­kenyek, az Idegenek, a Sértődöttek, a Jelvény és jelentés és a Sereghajtók. Ezek legtöbbje megje­lent Magyarországon a harmincas és negyvenes években. Az író e műveit újból átolvasta, helyen­ként kiigazította és simításokat végzett, egységes művé, a­ Garren család történetévé szélesítve ki. Márai ősei, elődei és a maga történetét mondja el regényfolyamában. „Mi volt a Garrenek műve? — kérdi. — Légkör! Valami atmoszférikus, amiben az emberi élet létezésén túl értelmet és rangot ka­pott. Ha él még valahol a Garrenek egyike-mási­ka, aggastyán korában is kénytelen úgy érezni, mintha a gravitációs erő nem tartaná már földközelben.” A terjedelmes életregényt a Vörösváry kiadó — amely Márai már több művét jelentette meg — adta ki Torontóban. Határ Győző 1988-ban verseskötettel jelentke­zett, folytatva műveinek saját műhelyében készült kiadását. Annak ellenére, hogy Határnak mind több könyve jelenik meg Magyarországon, az aranyszín kötésű, londoni Aurora kiadású művek sorozata nem szakadt meg és éppen, amikor írógé­pemen ezt a beszámolót kopogtatom, wimbledoni lakásában a költő és prózaíró éppen a „Csodák or­szága Hátsó-Eurázia” című fantasztikus regényét táplálja be szövegszerkesztő gépébe, hogy hama­rosan nyomdába adhassa két kötetét. Ez az a re­gény, amelynek első kiadása már nem jutott el az olvasókhoz, mert szedését a rendőrség 1943-ban lefoglalta. Az írót perbe fogták és lecsukták. De vissza tavalyi verseskötetéhez, amelynek címe „Medvedorombolás” és 175 lapon mintegy száz verset tartalmaz. A lírai termésnél maradva, említést érdemel Tollas Tibor újabb verseinek „Varázskor” címen megjelent kötete (Nemzetőr kiadás), Lakatos De­meter csángó költő válogatott verseinek „Csángó strófák” címen kiadott gyűjteménye (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern), a Kali­forniában élő Kannás Lajos 1956-ot idéző „Kor­mos kövek” című versciklusának második kiadása és Kabdebó Tamás „Deus ex machina” című két­nyelvű (magyar-angol) verskötete, a chicagói Szathmáry Lajos rajzaival. Hetzron Róbert „Leg­szebb verseim” címen adott válogatást műfordítá­saiból, saját kiadásában, a kalifornniai Santa Bar­barában. Az elbeszélő próza 1988-as terméséből érdek­lődésre tarthat számot az 1956 óta a genfi tó part­ján élő Domahidy Miklós „Könyörtelen évek” cí­mű, három regényét tartalmazó kötete, amelyet a Protestáns Szabadegyetem adott ki. A Nyugati magyar könyvkiadás sanyarú helyzetére jellemző, hogy a magyarul íródott három regény — A­lapítás iskolája, A csorba csésze és a Tizenhat zár­ó 1962 és 1968 között először idegen nyelveken (néme­tül, franciául, hollandul, spanyolul) látott napvilá­got és csak több, mint két évtizeddel később ma­gyarul. A 368 lapos gyűjtemény a bátyjához, a Magyarországon jól ismert Domahidy Andráshoz hasonlóan, jelentős írói egyéniséget mutat. Új re­génnyel jelentkezett Halász Péter is, akinek „Mélyen leszállított áron” című munkáját egy to­rontói kiadó jelentette meg, 231 lap terjedelem­ben. A Kölnben működő Irodalmi Levelek soro­zatában három vékony könyvecske látott napvilá­got: Szász Béla „Pénelopé és a lovag” című kisre­génye, Szőcs Géza „Kitömött utcák, hegedűk” cí­mű regénytöredéke és a Levelek egyik kiadójá­nak, Farkas Péternek „Századvégem” címen összegyűjtött prózai szövegei. Hajnal László Gá­bor „Passio” címen Münchenben kiadta több ver­sét és novelláját, Amerikában pedig megjelentek „Üzenet az élőktől” címen könyvkritikái. A líránál és az elbeszélő prózánál gazdagabb­nak bizonyult 1988-ban is az értekező próza, amelyben mind magyar, mind más nyelven több értékes és maradandó mű látott napvilágot. A ma­gyar nyelvűek között nemcsak terjedelménél, de tartalmánál fogva is elsőnek Vajay Szabolcs „A Johannita Rend magyar lovagjai 1854—1987” cí­mű több mint hétszáz lapos könyve érdemel emlí­tést, amely nemcsak a magyar johanniták minden fontos részletre kiterjedő adattárát tartalmazza, de Vajay tollából a magyar történelmet és társada­lomfejlődést is érintő majd negyven oldalas átte­kintést a johanniták magyarországi működéséről. A vaskos kötet kiadását a rend magyar tagozata gondozta, megjelenési hely, idő és a kiadó feltün­tetése nélkül. Egy montreali kiadónál jelent meg Nagy Károly „Szigetmagyarság és szolidaritás” című tanul­mány- és cikkgyűjteménye. A new brunswicki Magyar Öregdiák Szövetség­ Bessenyei György Kör kiadásában, a Tanúk a korukról című soro­zatban pedig Papp László beszámolója az ameri­kai magyar diákok 1956 utáni szervezeti életéről és Kovács Andor „Forradalom Somogyban” című emlékezése a csurgói járás 1956-os forradalmi napjairól. Megírta emlékeit gróf Dessewffy Gyula is, aki fontos szerepet játszott (a Kis Újság főszer­kesztőjeként) a háború alatti demokrata mozga­lomban, az ellenállásban és a kisgazdapárt háború utáni politikájában. A Brazíliában élő Dessewffy „Tanúvallomás” című százvalahány lapos könyvében beszámol az 1945-öt megelőző évek­ben kifejtett tevékenységéről és felidézi 1985 őszi ■ magyarországi látogatásának emlékeit. Megjelent magyarul Molnár Miklós „Egy vereség diadala” című 56-os forradalomtörténete is, a párizsi Ma­gyar Füzetek és az Atlanti Kutató és Kiadó Társa­ság közös kiadásában, több mint kétszáz lapon. E munka első ízben, 1968-ban franciául jelent meg „ Victoire d’une défaile” címen. Hanák Tibor rá­dióesszéit gyűjtötte kötetbe „Nyitott szemmel” cí­men. A kötetet a bécsi Sodalitas kiadó adta ki, 1987-es megjelenési évvel, de mire az olvasókhoz eljutott, 1988 ősze lett. A szóbanforgó esszék tíz­perces rádióműsorok formájában hangzottak el a Szabad Európa Rádióban, amely ugyancsak a múlt évben megjelentette — a Giromagnyban működő Szikra nyomdavállalatnál — az ötvenha­tos forradalom 30. évfordulóján sugárzott emlék­műsorainak részleteit. A gyűjtemény címe: „A szabadság kapujában”. A Protestáns Szabadegyetem egyházi doku­mentumsorozatában a múlt évben megjelent Ra­vasz László 1945 és 1968 között készült írásainak gyűjteménye. A „Válogatott írások” című több mint három és félszáz lapos kötetét Bárczay Gyula EGY ÉV TERMÉSE ______Nyugati magyar könyvek 1988-ban______ HITEL • 1989. 9. szám 17

Next