Hitel, 1990. szeptember-december (3. évfolyam, 18-26. szám)

1990 / 25. szám - KELETTŐL NYUGATIG - Czigány Zoltán: Út a Küküllők között

HITEL " 1990.25. szám 37 figyelmeztette egy kritika: „A székely való­ság alakulásának gyökeresen megváltozott gazdasági-társadalmi feltételek szabnak med­ret, s ebben a kiszélesedett mederben az alkotó emberi, népi energiák felszabadultan állnak a szocialista építés szolgálatában. Villanyfények világítanak a Hargita alján, a Mezőségben és a gyergyói hegyek között. És egyre több fény, több kenyér, több emberség jut osztályrészül azoknak, akik egykor a petróleumfények homályában szendergő kicsi, sáros, botor babonáktól terhes levegőjű falvakban éltek." Bözödi György mondatai mégis mostanig érnek: „Már megbotlik a lába, lépni is alig tud. Nyakán úgy feszül a vén bőr, hogy szakad el.­­ Meg kell álljak egy szikrát. (...) - Es ne tegyük le egy kicsit. A zsák és az átalvető egyszerre suppan a füvön. (...) Kicsit hallgatnak, aztán a zsákos asszony körülnéz. - Esze, induljunk megint. Felszedelőznek, felsegítik egymás hátára a terűt. (...) - Hát a kapám hova lett vajon? - Ott a borozda szélébe. Belől. Az asszony utána hajlik, de a zsák előre­húzza, s leesik. Keze, lába maga alá csuklik, s a föld a zsákkal reá. Nyög.” A teherautóknak terített kavicsos út egé­szen Erdő­szentgyörgy határáig megy, s ott válik falusi utcává. A szombatosok falváról, Bözödújfaluról gyerekek beszéltek: „kiköl­töztették, pedig erősen szép falu”. Kérdeztük, nincs-e kedvük bontani kicsit a gáton, mire azt felelte egyikük: „nem kell azt bontani, már most ereszti a vizet, átvilágították és repedés van rajt”, s a másik befejezte: „a gát egyszer majd megfüröszt minket el”. A Kis- Küküllő hídján átkelve fölértünk a Vásárhely és Udvarhely közötti rendes útra. Jobbra Hármasfalu van legelőbb, vagyis összenőve Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva, ami hajdan Hatosfalva volt, hat kitelepült vagy kitelepített családról elnevezve. Balra Havadtő után, Balavásárnál az észak felé tartó segesvári úttal találkozunk, s azzal kanyaroghatunk a Görgényi-havasok messze kinyújtott lábán föl s le, hogy Vásárhelyre érjünk. Erdőszentgyörgyön gót és gepida települések maradványaira találtak. A hegy­tetőn a Rhédey család különös kriptája ma­­gaslik. A falu földesura, a három hónapig uralkodó fejedelem, Rhédey Ferenc volt. A lelkész elbeszélése szerint a barokk kas­télyból fedett híd vitt át az országút fölött a kis, gótikus templomba, aminek a Rhédey család mindig gondját viselte, s átépíttette. Itt a templomban van eltemetve a szépséges Rhédey Claudia grófnő, akit halálra tiport egy ló Grazban. Az unokája, V. György angol király felesége lett. A református templom utolsó felújítására Angliából küldtek pénzt. Claudia ükunokája II. Erzsébet királynő. Küküllők közét azzal az ígé­rettel hagytuk el, hogy Siklód látni fog bennünket. Orbán Balázs ottjárta után százhu­szonöt évvel, ideje lesz megint vizsgálódni, és hallga­tózni is, tudnak-e még olyan fríg dallamú éneket, mint Barabás Mártonné 1902-ben, Vikár Béla fonográfja előtt. Szorongatja szívünket az időfélelem! Kicsinek érzi az ember magát, amikor régi ismeretek távla­tába tekint, de csak eközben nőhet egy keveset. □ Щ ■■ ■ JHT1 шт ■ 1 "'Щ.) Ш 1 Щтш 1ЫИг[ ■ /wW' н 1Ш ШЩ 1 щШ* In: Henri Cartier - Bresson: Matisse

Next