Hitel, 1992. január-április (5. évfolyam, 1-7. szám)
1992 / 4. szám - NÉZET - Borbándi Gyula: Egy év a nyugati magyar irodalomban
58 HITEL • 1992. 4. szám Egy év a nyugati magyar irodalomban z 1991-es esztendőről van szó. Ezt főleg az jellemezte, hogy túl voltunk a szabad választáson és a népakaratnak megfelelő kormány hivatalbalépésén, valamint a demokratikus állam intézményrendszerének kialakulásán. Ledőltek az ország és a határokon túl élő magyarok közötti válaszfalak, megszokottá vált a kölcsönös érintkezés és eszmecsere. Az év közepén az utolsó szovjet katona távozásával helyreállt a külpolitikai függetlenség és önállóság. A hazai és a nyugati magyarok közötti kapcsolatok új szakasza kezdődött el. Hatósági kényszerek, előírások és várakozások nem befolyásolták többé a magyarországi és a nyugati magyar irodalom viszonyának alakulását. Kérdés, hogy az új helyzet milyen állapotokat teremtett és eddig milyen eredményekkel járt. Mindenképpen örvendetes és biztató, hogy 1991-ben ismét jelentős számú nyugati magyar író munkái jelenhettek meg Magyarországon, nemcsak könyv formában, hanem folyóiratokban és újságokban is. A szépirodalmi alkotások között említést érdemel - a teljesség igénye nélkül és ábécé rendben - Báli Brigitta verseinek és prózai szövegeinek, Baránszky László verseinek, Domahidy András egy regényének, Domahidy Miklós színműveinek, Ferdinandy György és Kabdebó Tamás elbeszéléseinek, Kemenes Géfin László szövegeinek, Kibédi Varga Áron, Makkai Ádám és Tollas Tibor válogatott verseinek, ifj. Thury Zoltán és Varga László regényének, valamint a folyamatosan megjelenő Amnóthy Kriszta, Határ Győző és Márai Sándor további műveinek kiadása. Az értekező prózában ebben az évben jelentek meg Magyarországon - a többi között - Borsody Istvánnak a háború előtt és a háborús években írt történeti és politikai esszéi, Czigány Lóránt tanulmányai, Esterházy Lujza emlékezései, Faludy György esszéi, Jászi Oszkár válogatott levelei, Kende Péter tanulmányai, Lukács Jánosnak az 1900-as évek Budapestjéről írott könyve, Nagy Vince és Kállay Miklós memoárjai, a bécsi Varga József történeti áttekintése. Az imént említett munkák közül három regény új alkotás, egy emlékezéskötet ugyancsak először került az olvasók elé és az első ízben megjelenő fordítások száma négy. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a nyugati magyar írók ebben az évben is főleg korábban írt és Nyugaton már kiadott műveikkel jelentkeztek a magyarországi könyvpiacon. Az eredeti munkák száma ismeretemn szerint Nyugaton is eléggé alacsony volt. A szépirodalmi művek közül hirtelenjében csak Arnóthy Krisztának egy franciául megjelent regénye, Határ Győzőnek egy magyar verseskötete, Kabdebó Tamás angol nyelvű versválogatása, valamint Bebek János fordításainak és bírálatainak kis gyűjteménye jut eszembe. Az értekező próza körébe eső művek közül legjelentősebb a Nagy Károly által szerkesztett angol nyelvű Bibó-tanulmánykötet, Gosztonyi Péter német munkája Sztálin második világháborús idegen segédcsapatairól és Hanák Tibor ugyancsak német nyelvű magyar filozófiatörténete. Ha ezt a termést az előző évekével vagy akárcsak az elmúlt évtizedek évi átlagával összevetjük, bizony lehangoló az eredmény. Különösen, ha azt látjuk, hogy a folyóiratokban és hírlap formájú havi vagy hetilapokban megjelent irodalmi, történelmi és társadalomtudományi munkák száma is eléggé csekély. Ennek magyarázata csak az lehet, hogy a Magyarországon végbement események és a nyugati magyarok életében bekövetkezett változások egy időre megakasztották az elmélyült alkotómunkát. A közélet és az utazások, az országban történt fordulat előzményeinek és következményeinek a helyszínen való megismerése, a haza, a szülőföld újbóli felfedezése és mai problémáival való foglalkozás bizony sok időt és energiát vesz igénybe, ami lelassítja a rendszeres és módszeres írói tevékenységet. Megcsappantak Nyugaton a magyar megjelenési lehetőségek is. A kiadók megszűntek, vagy várakozó álláspontot foglaltak el. Ha az 1991- es év nyugati magyar könyvtermését nézem, elszomorító kép fogad. 1945 óta soha ilyen kevés könyv nem jelent meg. A nyugati magyarok olvasmányaikat csaknem kizáróan Magyarországról szerzik be. Nem biztatóbb a helyzet a folyóiratok és lapok esetében sem. A megmaradt magyar nyelvű folyóiratok közül csak a Szivárvány dicsekedhet - habár csak évi egy-két számra korlátozott - rendszeres megjelenéssel. A Katolikus Szemle ebben az évben csak két (dupla) számot jelentetett meg, azt is teljes egészében egy konferencia anyagának, illetve az 1991 augusztusi pápalátogatásnak szentelve. A Magyar Műhely hazaköltözött. A Katolikus Szemle is ilyen tervet melenget. A havonként vagy hetenként megjelenő nagyobb újságok (Bécsi Napló, Nemzetőr, Életünk, Nyugati Magyarság, kanadai Magyarság, délamerikai Magyar Hírlap, ausztráliai Magyar Élet) terjedelmi okok miatt csak kevés szépirodalmat vagy értekező prózát közölhetnek. Legfeljebb a publicisztikát folytathatják .