Hitel, 1994. január-június (7. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - SZEMLE - Borbándi Gyula: A nemzet fénylő csillaga (Könyvek az ötvenhatos magyar forradalomról)
SZEMLE hanem abban titkári, tehát adminisztratív feladatokat látott el. A Névjegyzékben, helyesen, mint ENSZ-tisztviselő, a különbizottság másodtitkára van feltüntetve. E minőségében őrizte a magyar tanúvallomásokat, amelyeket azért nem akart a világszervezet főtitkárságának átadni, mert abban szovjet tisztségviselők is dolgoztak, és félő volt, hogy rajtuk keresztül a moszkvai kormányhoz és Kádáréihoz jut az anyag. Végül, a 169. lapon említett Új Forrás című folyóirat nem komáromi, hanem tatabányai. Ez apró hibák nem csökkentik a munka értékét, amely azért is figyelemre méltó, mert magyarországi szerzők által írt első összefoglaló ötvenhatos forradalomtörténet (a korábbiak „ellenforradalommal” foglalkoztak), és annak a korosztálynak szól, amelynek sem emlékei nincsenek, sem lehetőségei nem kínálkoztak 1956 hiteles történetének megismerésére. * * * Ha az imént érintett munka jóval több, mint „történelmi olvasókönyv középiskolásoknak”, az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című kötet is jóval több, mint amire „a forradalom és a szabadságharc olvasókönyve” alcíméből következtetni lehet. A Püski Kiadó gondozásában ugyancsak 1991-ben megjelent 236 lapos kötet voltaképpen irodalmi antológia, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc által ihletett versek és szépprózai szövegek válogatott gyűjteménye. A szerkesztés munkáját Medvigy Endre és Pomogáts Béla végezte. Mivel a Bevezetés szerzője, Pomogáts Béla szerint ezt a kötetet is az ifjú nemzedék részére, az „iskolai eligazítás támogatására” adták ki, az 1956-os Intézet történelemkönyve párjának, kiegészítésének tekinthető. Kár, hogy feltehetően nem jutott el ugyanolyan példányszámban a tanulóifjúsághoz, mint a forradalomtörténet. Az ára kilenc helyett kétszáz forint, tehát diákoknak nem kis összeg. Bár akadtak volna az előbbiéhez hasonló nagyvonalú támogatói, hogy az anyagiak ne legyenek akadályai a széles körben való elterjedésének! Közvetlenül a forradalom után az emigrációban három jelentősebb válogatás látott napvilágot ötvenhat irodalmából. 1957-ben Tollas Tibor szerkesztésében Bécsben Füveskert címmel jelent meg válogatás a börtönben készült, majd az októberi napokat felelevenítő versekből. Ugyanabban az évben adta ki Washingtonban Csicsery-Rónay István Költők forradalma című antológiáját. Végül hasonló jellegű volt a Nicolas Bandy (Bándy Miklós) által összeállított Magyar versek 1953-1956 című kötet, amely Párizsban jelent meg 1959-ben. Ezektől az előzményektől a szóban forgó antológia abban különbözik, hogy jóval terjedelmesebb, nagyobb benne a szépprózai alkotások aránya, és nemcsak a forradalom előtt vagy alatt írt műveket tartalmazza, hanem olyanokat is, amelyek később jelentek meg a forradalomról. Ez volt egyúttal az első számbavétele annak, hogy ötvenhat milyen írásokra ihlette a költőket és a szépírókat. Alkalomadtán érdemes lenne összegyűjteni és az olvasók számára hozzáférhetővé tenni a témakör teljes szépirodalmi anyagát. A Püski Sándor által kiadott kötet jó érzékkel tájékoztat arról, hogy a közölt HITEL 1994. ÁPRILIS