Hitel, 2012. július-december (25. évfolyam, 7-12. szám)
2012 / 11. szám - KÉRDEZ AZ IDŐ - Bakos István: A nyugati magyar örökség magyarországi fogadásáról
[ Kérdez az idő ] szövetsége újjászervezésében, az utódállamok magyar nyelvű oktatásának támogatásában és szervezésében. Sokrétű munkájával, anyagi, szellemi és lelki támogatásaival, ösztöndíjaival a Bethlen Alapítvány fennállása óta a magyar szolidaritás akcióinak az egyik éltetője, kezdeményezője volt. Kitüntetéseinkkel, díjainkkal pedig ösztönözzük a magyarság - benne a magyar diaszpóra - értékeinek, alkotóinak elismerését és megismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét. A Bethlen Gábor Alapítvány elmúlt harminc év során adományozott mintegy háromszáz kitüntetésének (Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Tamási Áron-díj, Teleki Pál érdemérem) egyharmadát - magyarságszolgálatuk elismeréseként - négy kontinens félszáz országában élő nyugati nemzettársaink kapták. A legjelentősebb hazai civil kitüntetésről, a Magyar Örökség-díjról is szólok. Állampolgárok Ezüstkönyvbe kerülő javaslatai (jelenleg háromezer van) alapján, alapos mérlegeléssel dönt a jeles személyekből kialakított Bizottság, amelyben 1995-től, megalakulásától kezdve részt veszek. Évente négyszer adományozzuk e kitüntető elismerést, alkalmanként 7-7 kiváló személynek, műnek, intézménynek vagy közösségnek. Az ezredfordulóig a nyugati magyarság képviselői közül Neumann János, Bay Zoltán, a Püski házaspár, Márai Sándor, Szőts István, Teller Ede, Hites Kristóf, Tollas Tibor, Böröcz József, Szent-Györgyi Albert, Mindszenty József, Wass Albert, Borbándi Gyula és közösen Kovács Béla-Nagy Ferenc-Varga Béla kapták e díjat. Az elsők között szerepel három intézmény: a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség, a Sao Paolói Szt. Gellért Apátság és a Szent Imre Kollégium, valamint a határon túli magyarokat szolgáló Duna Televízió. Az ezredforduló után már előtérbe kerültek a magyar közösségeket éltető szervezetek és vezetőik: Deák Ernő Bécsi Naplója, Molnár Ágoston Amerikai Magyar Alapítványa, Lauer Edit Amerikai Magyar Koalíciója, Csapó Endre és az ausztráliai Magyar Élet, Nádasdy Ferenc Nádasdy Alapítványa, aztán a Genfi Magyar Könyvtár, a Bécsi Európa Klub, (posztumusz) a Burg Kastli Magyar Gimnázium, Magyaródy Szabolcs, valamint Molnár Tamás professzor... Legutóbb Szabó Zoltán és az ITT-OTT Találkozók Magyar Baráti Közössége részesült e kitüntető elismerésben. Bízom benne, hogy előbbutóbb a nyugati magyarság és a Kárpát-medence együttműködését szolgáló Kufstein Konferencia is bekerül a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába. A nyugati magyar örökség hazai fogadására van egy kitűnő fordított példám is. A nyugati világ jeles magyar intézménye, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) fogadta be, segítette életre kelteni újjászülető testvérszervezeteit a csonka hazában. Ők voltak azok, akik átmentették, évtizedeken át őrizték, és tovább építették a Kárpát-medencében fölszámolt magyar cserkészetet, éltették e magyar örökséget, s visszahozták a szülőföldre. Immár két évtizede az újjáépülő szervezetek éltető-segítő patrónusaiként dolgoznak Magyarországon és az utódállamok magyar cserkészeteiben. Az egész magyar cserkészetet integráló nemzeti intézménnyé váltak, s egyre nagyobb szerepet játszanak a magyar ifjúság nemzetnevelésében. Köszönet érte. Van egy ellenpéldám is... A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, A NYUGATI MAGYAROK ÖRÖKSÉGE „Gyenge nemzet az, amely nem az egész népet foglalja magába, és csürhe had az a nép, amely nem tömörül eszmevilágában egy nemzetté” - hirdette gróf Apponyi Albert. A Magyarok Világszövetségét e gondolat jegyében a történelmi hazán kívül, szórványban élő „külhoni”