Hivatalos Közlöny, 1919 (27. évfolyam, 1-47.szám)

1919-10-23 / 38-39. szám

3-2-1 HIVATALOS pedagógiai felügyelet mélyítésére, az egyes tárgyak tanításának korszerűvé s a fel­ügyelők és a tanítóság működésének össz­h­angzóvá tételére alkalmas szempontokat és kívánalmakat. Az ezeket tartalmazó kiegészítő utasítást .•/. alatt Címnek miheztartás végett meg­küldöm s felhívom, h­ogy iskolalátogatással megbízott munkaerőitől és az iskolalátoga­tóktól is ennek pontos alkalmazását minden­kor kívánja meg. Mivel kívánatos, hogy a tanítói kar is ismerje azokat az elveket, amelyek szerint működését a látogatók elbírálják, ebben a tárgyban a tanítókhoz is bocsájtottam ki rendeletet; ezt a Néptanítók Lapjában kö­zöltettem. Látogatások alkalmával ennek ismeretéről és követéséről mindenik iskola­látogató győződjék meg. Budapest, 1919 október 5. Melléklet a­­18­6,932/1919. B. 1. számú körrendelethez. Az iskola belső életének felügyelete és irányítása. * Kiegészítés a kir. tanfelügyelők részére kiadott utasítás VII. fejezetéhez s a tanfelügyelőségi iskola­látogatók részére kiadott szabályzat és utasítás 13. pontjának II. szakaszához. I. A pedagóriu­­i felügyelet rendeltetése. 1. A pedagógiai felügyelet rendeltetése kettős. Először is azt vizsgálja: betöltik-e az iskolák a hivatalosan eléjök szabott fela­datokat, eleget tesznek-e a neveléstudomány elveinek és az illető község nevelési szük­ségleteinek. Azután pedig arra törekszik, hogy a tapasztalatok alapján minden egyes iskolát támogasson a maga sajátos rendel­tetésének betöltésében. Nem elég tehát tanulmányi felügyeletnek tekinteni s nem szabad benne pusztán ellen­őrzést látni. Mindkettőnél jóval több. Az iskola feladata nem merül ki az oktatásban s épen az államot képviselő tanfelügyelőnek kell eljárásával a tanítók és a közönség előtt mindenkor azt bizonyítania, hogy a növen­dékek erkölcsi fejlődése és egészségének megóvása, a nemes és egészséges életre való nevelés az államnak, társadalomnak, család­nak, egyénnek az ismeretek szerzéséhez, az értelmi fejlődéshez hasonló érdeke. A felügyelet azt állapítja meg, hogyan szolgálja az iskola a közérdeket mindhárom irányban. E megállapítás komoly ellenőrzés nélkül nem lenne alapos, de az ellenőrzést befejező megállapítás magában véve viszont nem volna értékes. Mindenütt ki kell tűnnie a felügyelő eljárásából annak, hogy maga­sabb nézőpontokból egyetemes értékű elvek alapján távoli célok felé akarja segíteni az iskolát. 2. Az elemi népiskola feladata. A felügye­let céltudatosságát az bizonyítja, ha minden részletében határozott vezető gondolat jelent­kezik. Ezt a gondolatot pedig az adja meg, hogy mindenik iskolát a­­köznevelés egyik szervének kell tekinteni. A köznevelés egész szervezetének és így Tailon-külön valamennyi szervének is az a feladata, hogy az egyének gondos nevelése útján a nemzet sokféle tag­jait ellássa közös ismeretekkel, rávezesse a közös érdekekre és közös célokra, fejlessze az együvétartozás értelmét és az együttdol­gozás szándékát, mindezek által megteremtse a nemzet belső egységét és erősítse az állam biztonságát. A köznevelés keretében az elemi népiskola feladatát, lásd a nemzetnevelésről szóló uta­sítás II. fejezetének a népoktatás egyes szer­veinek feladata, az elemi népiskola s a nem­zetnevelés c. szakaszai fejtik ki (182,311 1919. B. I. sz. min. rend.). A népiskola rendeltetésének és lehetősé­geinek meggondolása szabja meg a tanító munkáját s ugyanezek a gondolatok vezes­sék az iskola látogatóit a munka valamennyi részletének megfigyelésében. 3. A felügyelet szellemét tehát nem a sivár ellenőrzés, hanem a folytonos javítás szán­déka határozza meg. A tanfelügyelő szabá­lyok szerint jár el, ténykedéseit ezek irányít­ják, de nem ridegen a paragrafusnak, hanem első­sorban pedagógiai tudatosságának, ügy­szeretetből áthalott lelkének, az iskolai élet­ben való jártasságának erejével lehet a kívá­natos hatást elérnie. A pedagógiai felügyelet akkor sikeres, ha megnyugtatja és többre buzdítja a jó munkát végző tanítókat, az ügy iránt való jóakarattal segíti a kezdőket. KÖZLÖNY, 38—39. sz.

Next