Hivatalos Közlöny, 1919 (27. évfolyam, 1-47.szám)
1919-10-23 / 38-39. szám
3-2-1 HIVATALOS pedagógiai felügyelet mélyítésére, az egyes tárgyak tanításának korszerűvé s a felügyelők és a tanítóság működésének összhangzóvá tételére alkalmas szempontokat és kívánalmakat. Az ezeket tartalmazó kiegészítő utasítást .•/. alatt Címnek miheztartás végett megküldöm s felhívom, hogy iskolalátogatással megbízott munkaerőitől és az iskolalátogatóktól is ennek pontos alkalmazását mindenkor kívánja meg. Mivel kívánatos, hogy a tanítói kar is ismerje azokat az elveket, amelyek szerint működését a látogatók elbírálják, ebben a tárgyban a tanítókhoz is bocsájtottam ki rendeletet; ezt a Néptanítók Lapjában közöltettem. Látogatások alkalmával ennek ismeretéről és követéséről mindenik iskolalátogató győződjék meg. Budapest, 1919 október 5. Melléklet a186,932/1919. B. 1. számú körrendelethez. Az iskola belső életének felügyelete és irányítása. * Kiegészítés a kir. tanfelügyelők részére kiadott utasítás VII. fejezetéhez s a tanfelügyelőségi iskolalátogatók részére kiadott szabályzat és utasítás 13. pontjának II. szakaszához. I. A pedagóriui felügyelet rendeltetése. 1. A pedagógiai felügyelet rendeltetése kettős. Először is azt vizsgálja: betöltik-e az iskolák a hivatalosan eléjök szabott feladatokat, eleget tesznek-e a neveléstudomány elveinek és az illető község nevelési szükségleteinek. Azután pedig arra törekszik, hogy a tapasztalatok alapján minden egyes iskolát támogasson a maga sajátos rendeltetésének betöltésében. Nem elég tehát tanulmányi felügyeletnek tekinteni s nem szabad benne pusztán ellenőrzést látni. Mindkettőnél jóval több. Az iskola feladata nem merül ki az oktatásban s épen az államot képviselő tanfelügyelőnek kell eljárásával a tanítók és a közönség előtt mindenkor azt bizonyítania, hogy a növendékek erkölcsi fejlődése és egészségének megóvása, a nemes és egészséges életre való nevelés az államnak, társadalomnak, családnak, egyénnek az ismeretek szerzéséhez, az értelmi fejlődéshez hasonló érdeke. A felügyelet azt állapítja meg, hogyan szolgálja az iskola a közérdeket mindhárom irányban. E megállapítás komoly ellenőrzés nélkül nem lenne alapos, de az ellenőrzést befejező megállapítás magában véve viszont nem volna értékes. Mindenütt ki kell tűnnie a felügyelő eljárásából annak, hogy magasabb nézőpontokból egyetemes értékű elvek alapján távoli célok felé akarja segíteni az iskolát. 2. Az elemi népiskola feladata. A felügyelet céltudatosságát az bizonyítja, ha minden részletében határozott vezető gondolat jelentkezik. Ezt a gondolatot pedig az adja meg, hogy mindenik iskolát aköznevelés egyik szervének kell tekinteni. A köznevelés egész szervezetének és így Tailon-külön valamennyi szervének is az a feladata, hogy az egyének gondos nevelése útján a nemzet sokféle tagjait ellássa közös ismeretekkel, rávezesse a közös érdekekre és közös célokra, fejlessze az együvétartozás értelmét és az együttdolgozás szándékát, mindezek által megteremtse a nemzet belső egységét és erősítse az állam biztonságát. A köznevelés keretében az elemi népiskola feladatát, lásd a nemzetnevelésről szóló utasítás II. fejezetének a népoktatás egyes szerveinek feladata, az elemi népiskola s a nemzetnevelés c. szakaszai fejtik ki (182,311 1919. B. I. sz. min. rend.). A népiskola rendeltetésének és lehetőségeinek meggondolása szabja meg a tanító munkáját s ugyanezek a gondolatok vezessék az iskola látogatóit a munka valamennyi részletének megfigyelésében. 3. A felügyelet szellemét tehát nem a sivár ellenőrzés, hanem a folytonos javítás szándéka határozza meg. A tanfelügyelő szabályok szerint jár el, ténykedéseit ezek irányítják, de nem ridegen a paragrafusnak, hanem elsősorban pedagógiai tudatosságának, ügyszeretetből áthalott lelkének, az iskolai életben való jártasságának erejével lehet a kívánatos hatást elérnie. A pedagógiai felügyelet akkor sikeres, ha megnyugtatja és többre buzdítja a jó munkát végző tanítókat, az ügy iránt való jóakarattal segíti a kezdőket. KÖZLÖNY, 38—39. sz.