Hód-Mező-Vásárhely, 1875. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1875-02-14 / 7. szám

V-ik évfolyam. 1875. V-ik szám. Vasárnap, február 14-én. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész évre 4 ft, félévre 13 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen : minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő­höz, III tized, 915. sz. a. küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési dijak: A háromhasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 kr kétszerinél 5 kr, többszöri­nél 4 kr. Bélyegd­i­j minden beiktatás után a 6 kr. A nyáttérben a háromhasá­bos petitsor díja 15 kr. Az előfizetési pénzek, hir­detések és ezek díjai a szerkesztőhöz , vagy Sze­gedre a kiadóhoz küldendők Előfizetési feltételeinket ajánljuk a t. közön­ség szíves figyelmébe. A lapunk eddig megjelent számai még mindig kaphatók: helyben a szerkesz­tőségnél, Szegeden a kiadóhivatalban; az előfizetési díj január-márciusra 1 írt, félévre 2 frt. Vidéki­t. előfizetőinket kérjük, hogy úgy előfizetéseiket, mint re­klamációikat ezentúl egyenesen Sze­gedre a kiadóhivatalhoz — ám ne a szerkeszt­őh­öz — küldjék. Elismerést az érdemnek! —sz.— A polgármesteri nagy terjedelmű „Évi jelentés“ utolsó részletét lapunk mai számával veszik olvasóink. A helybeli köztörvényhatóságnak a múlt 1874-ik évben végzett hivatalos működését, ez úgy szerkezetében, mint adatainak és részleteinek kétség­telen hitelű statisztikai jellegében különösen is figye­lemre méltó, elnöki munkálat — eléggé élénk, vilá­gos képben mutatja be. Mindenekfölött pedig elvitáz­­hatlan bizonyítékot nyújt — mondjuk ki minden habozás nélkül egyszerre: ama nagymérvű buz­galomról egyfelől, amely úgy az összes hatóság, mint az egyes hivatalkörök — a képviselőség és a tanács, a szakosztályok és az egyes hivatalnokok munkálkodási körében a legszebb, s legelismerésre méltóbb módon nyilvánult s nyilvánul ma is; — ör­vendetes tanúságot tesz másfelől ama mindenekfölött első­sorban megkivántató szakértelemről, vezető erély­­ről és tapintatos ellenőrzésről, mely a közigazgatási és törvénykezési közegek hivatalos ügyködésében min­denütt egyiránt kitűnik. . . . Sietünk ezúttal megragadni az alkalmat arra, hogy először is a helyi sajtó részéről megadjuk a méltó elismerést a föntebb jelzett hivatal­beli buzgó­­ság — s ezzel kapcsolatban a törvényhatóság múlt 1874-ik évi működésének — s hogy továbbá figyel­mesekké tegyük polgártársainkat és városunk lakóit általában azon igen fontos és igen jelentékeny moz­zanatokra, amelyekről a nevezett jelentés részletesen említést tesz, és hogy fölhívjuk végül a közérdekeltséget ama nemcsak nem kicsinyelhető, de valóban elisme­résre méltó szolgálatokra, amelyeket a választó­közön­ség bizalma folytán jelenleg működő képviselőtestü­let, és úgy a közigazgatási, mint a törvénykezési tiszti személyzet, más szóval városunk hivatalnokai városi életünk fejlesztése és közel­haladásunk érdekében a közelebb lefolyt évben teljesítettek, és fokozatosan ma is teljesítenek. Kötelességünk, hogy ezt tegyük,­­ kötelessé­günk, hogy ahol ügybuzgalmat, szakértelmet és dicsé­retes sikert látunk a közigazgatásban, tapintatot, erélyt és bölcseséget a hivatalkörök vezetésében és irány­zásában, ott érdemet is lássunk, s ennek a kellő méltánylást és elismerést megadni nem csupán ne vonakodjunk, de mindenekfelett siessünk is ! Távol van tőlünk még csak gondolata is a hí­zelgésnek, — nem akarunk reklámot! Az előttünk levő tényekből indulunk ki, pusztán azokból, amelye­ket az „Évi jelentés“ konstatál. Ezen tényekre fi­gyelmeztetjük olvasóinkat, fölhíván őket, hogy ítélje­nek azok felett józanul s részrehajlatlanul, s bizonyára azon meggyőződést fogják maguknak szerezni, hogy városi hatóságunkat úgy egyetemleg, mint egyes hi­vatalnokaiban a méltó elismerés valóban megilleti, mert szembetűnő mérvben megvan náluk a munka­­készség, az ügybuzgóság, a szorgalom és szakérte­lem : tenni városunk érdekében mindent, fáradni a közelőhaladásért, s küzdeni a szabad, önálló városi létezésért, odaemelni hova előbb e nagy magyar tele­pet, hogy a reá néző feladatnak az állammal és a hazával szemben­­ megfelelni bírjon. Ama reformok, amelyek a hatóság által részben megindíttattak, részben a közeljövőben megindittatni szándékoltatnak — városunk közművelődési érdekei­vel a legszorosabban összeforrvak, ugy­e reformok — valamint általában bármely közjóra célzó hatósági intézkedések és törekvések is csak úgy juthatnak a kitűzött célhoz, csak akkor ölthetnek testet — szóval csak az esetben éreztethetik jótékony áldásaikat, ha ezek eszközlésénél a hatóság, a polgárok és lakosok erkölcsi és anyagi támogatására feltétlenül számíthat. Lakosságunk ezen erkölcsi és anyagi támogatá­sára a helybeli hatóságnak ezek után kétszeres joga van számítani. És mi, amidőn derék hatóságunk fön­tebb jelzett érdemeinek ezúttal méltó elismerést sza­vazunk: fölhívjuk egyszersmind a sajtó útján is vá­rosi derék lakosságunkat, ajándékozza meg végre az ily hatóságot feltétlen bizalmával, támogassa, segélje azt azon mértékben, amelyet mind a közvélemény , mind pedig a saját tapasztalatunk szerint is a hely­beli közönségtől méltán megvárhatunk. Csak így lesz lehető az, hogy az „Évi jelentés“ évről évre a legdicséretesebb bizonyságokat szolgál­tassa adataiban arról — hogy mi vásárhelyiek nem csupán akarunk haladni, de tényleg is haladunk. Évi jelentése H.M.-Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott város ■polgármesterének az 1874-ik évet illetőleg. — Felolvastatott az 1875. évi január hó 12-dikén tartott városi közgyűlésen. — (Vége.) l­e­vél­tár. A levéltári hivatal, régi mostoha hely­zetéből a múlt évben valamennyire kiem­eltetett, s mos­tani, bár kissé sötét, de eléggé tágas s ami fő, biztos helyiségében a rendezés első stádiumában áll, azonban végleges rendezése sem terjedhet m­ár hosszú időre, mely­nek bekövetkezését annak idején a Tek. közgyűlésnek be­jelenteni kötelességemnek ismerendem. sz­ámvevőség. A számvevőségben a lefolyt év alatt érkezett összesen megvizsgálás végett 105 rendbeli számadás. — 1874-ik évre hátralékul átvétetett 25 drb; 1874-ik év folytán elintéztetett 114 darab, hátralékban maradt 16 darab . Ezekből S­z­i­k­s­z­a­y Albert főszám­­vevő ellátott 52 darabot, Szathmáry Elek alszám­­vevő elintézett 62 darabot. Lehetetlen e ponton a számvevői tisztség ügybuzgal­­mát nem hangsúlyoznom s kiemelnem, miszerint csakis azon kitartó munkásság és szakképesség, melyet a szóban levő hivatal mindkét tagja köztudomás szerint is tanúsított, tette lehetővé, hogy a számvevői hivatalnak a múltból felsokasodott hátralékai a szintén nem csekély számú és nem kis fontosságú folyó ügyek szabatos elintézése mellett — legnagyobb részben feldolgoztattak. Pénztárak. Közpénztárunk bár sokféle ideigle­nes nehézségekkel küzdve — kötelezettségeinek az év utoljáig lehetőleg eleget tett, s igy forgalmát s állását kitüntetőleg a következő számszerű adatokra van szeren­csém a Tek. közgyűlés figyelmét irányozni. Közpénztári bevétel az 1874-ik évben: készpénzben 321,451 frt 36­6/10 kr. Kötvényekben 63,212 frt 65 kr. Kiadás : készpénzben 286,987 frt 261/10 kr. Kötvényekben: 35,543 frt 40 kr. Pénztári állapot: kész­pénzben 34,464 frt 56/10 kr. Kötvényekben 27,669 frt 25 kr. Kövezet vám: Bevétel 8840 frt 78 kr. Ki­adás 5933 frt 979/10 kr., pénztári maradvány 2906 frt 80­10 kr. A kir. kisebb haszonvételek megvétele, tekintve az ebből befolyó jövedelmeket, városunknak csekély áldoza­tába került. — Sajnálattal jelzi azonban a Polgárnagy úr, miszerint lakosságunk egy részének az ügy iránti tá­jékozatlansága és elfogultságából eredt tartózkodása , vagy épen nyereségvágya ismét csak a régi állapotot lát­szik fölújítani. Ez az állapot azonban korántsem lehet a régivel egyenlő, sőt azzal még csak egybe sem hason­lítható, mert a bérlő egyedáruságot nem gyakorolhat, s a versenynek több tekintetben a szabad tér biztosítva van. Közmunkaváltsági pénztár. Bevétel. Országos közmunkaváltságból 17,288 frt 19 kr. Kiadás. Országos közmunkaváltságból 4307 frt 25 kr., pénztári egyenleg 12,968 frt 94 kr. Városi közmunkaváltságból bevétel 5675 frt 70 kr. Kiadás 4147 frt 3 kr. pénztári állapot 1528 frt 67 kr. Kórházi pénztár, 1874-ik évi december 31-ig kötvényeken álló tőke 37,434 frt 93/10 kr. 1874-ik évi tőkeszaporulat 2120 frt 23 kr. 1874-ik évi kamatbevé­tel 3357 frt 978/10 kr. Gyógyítási költségekből megtérí­tés 1713 frt 7­0 kr. Kórházi betegek élelmezése s gyó­gyítási költségeire valamint különfélék számlák kiegyen­lítéséül kiadatott 4353 frt 75 kr. Tőkemaradvány 1034 frt 60 kr. Kamatmaradvány 717 frt 30 kr. Letéti pénztár. Bevétel készpénz és kötvények­ben 18,814 frt 98­2/lu kr. Kiadás összesen 2272 frt 982/lu kr. Maradvány 16,542 frt 5/l0 kr. E helyen nem kések fölemlíteni, hogy a pénztárakat december hó utolsó napjaiban elnök­ileg megvizsgáltam, s azokban teljes megelégedésemre a kellő, tiszta kezelés és pontosságról szereztem magam­nak meggyőződést. Ismerve anyagi állapotunk egyik fő tényezője — a közpénztár hű és helyes kezelésének fontosságát és azon nehézségeket, melyek a múlt évben nem csekély számú újabb kezelési tételek szaporodása által általában a pénz­tári ügyvitelt, különösebben a szabatos könyvelést illetőleg felmerültek ; — tekintve továbbá azon körülményt, hogy ugyancsak a múlt évben rendeztetett be pénztári kezelés alá a regále és kövezetvám-jövedelem is, — nem tévesztve szem elől végezetre azon nem kis fontosságú körülményt, hogy a királyi kisebb haszonvételi és egyéb úri jogok s velük kapcsolatosan szerzett épületek és egyéb ingatla­nok értékesítése alkalmából megtöbbszöröződött a köz­pénztár ügyforgalma,­­ elhallgatva itt a számra nem csekély, azonban kisebb jelentőségű reform-munkálatokat, melyek szintén a pénztári ügyvitel terhére estek, mulasz­tás volna meg nem emlékeznem e pontnál úgy a volt, mint a jelenlegi pénztári tiszti személyzetnek teljes szak­ismerettel párosult munkássága, kezelési hű eljárása és a kötelezett fizetéseknek — nyomasztó pénztári viszonya­ink dacára is, lehető pontosan, tapintatos és részrehaj­­latlan beosztással eszközlött kielégítése körül teljesített fáradozásairól, élannyira, hogy e részbeni tiszti kötelmeit illetőleg mi kívánni valót sem hagyott hátra. Eme lelkiismeretes segédkezés, a város közjövedel­meinek lehető gyarapítása, és a közlakosságnak súlyos anyagi körülmények dacára is régebb időkről tanúsított adófizetési készsége tette lehetővé Tel. közgyűlés, hogy a már többször hangsúlyozott nehéz anyagi körülmények és azon közbejött nem csekély beruházási költségek mel­lett, melyekbe városi közönségünk a lefolyt évben bele­­bocsáj­tkozott, a pénztári egyenlegünk mégis akként áll, hogy kötelezett fizetéseit a múlt évről minden irány­ban teljesítette, és a csupán beruházásokra fordított köl­csöntartozásait is, melyek nem kis mennyiségű összeget vettek igénybe — a maga idejében mindenütt lerótta nemcsak, de a tek. köztörvényhatósági bizottság messze­­kiható bölcs kezdeményezése folytán, és a t. városi tanács által végrehajtott regylevétel és kövezetvámszedési en­gedély kieszközlése, — különösebben az előbbi ügyletnek realizálása által, melynek kivitelénél a kebelbeli árvapénz­tári tisztség is a városi közpénztárt illető kamatbatodok­­nak gyors előteremtése által elismerésre méltóan segéd­kezett, oly jövedelmi forrás szerzését közvetítette, melyre öntudatos büszkeséggel hivatkozhatik a köztörvényható­sági bizottság minden egyes tagja, és melyről későbbi korban, majd ha a törlesztési idő letelni fog, az utódok is hálásan fognak megemlékezhetni,­­ azok pedig, kik ezen vételügyletben a város végelszegényedését jósolták, maguk megnyugtatására tudomásul vehetik azt. Ezek szerint röviden minden hivatal, s általános­ságban a törvényhatósági ügyvitel állapotát megismer­tetvén, jelentésem befejezésében megemlékezem néhány közbecsülésben állott bizottmányi tagtársunk elvesztésé­ről ; nevezetesen Hegedűs Péter, Nagy Kardos János virilis és Nagy Szél János választott bizottsági tagok elhaláloztak, s id. Pap József választott bizottsági tag városunkból végkép eltávozott. Az elhalt virilis-bizottmányi tagok helyei a szoká­sos évi kiigazítás utján, a választottaké pedig 1874-ik évi december 29-ik­ napján megtartott pótválasztásoknál töltöttek be, és pedig a Pap Józsefé Nagy Szabó János, a Nagy-Szél Jánosé pedig H. Mucsi Mihály elválasztása által. Ugyancsak nem hagyhatom említés nélkül, hogy az elmúlt év folyamán hunyt el Illés Péter nyugalmazott tanácsnok is, a városnak több éveken keresztül hűséges és szorgalmas tisztviselője. Végezetre a törvényhatósági tiszti személyzet hiva­tali munkásságát, tekintve ügybuzgalmát illetőleg — minden tartózkodás nélkül teljes meggyőződésemből ta­núságot tehetek arról, hogy csekély kivétellel mindekik saját szakmájában lelkiismeretesen, kitartó szorgalommal és tőle telhető szakismerettel foglalkozott és tiszti kö­telmeinek egyebekben is megfelelni igyekezett, és ez­által, valamint a magánéletben tanúsított erkölcsi és tár­sadalmi példás magaviselete által a kiérdemelt bizalomra eddigi tapasztalataim szerint magát újabban és oly any­­nyira méltóvá tette, hogy e részben is minden szerény­telenség vagy önhittség nélkül öntudatos nyugodtsággal nézhet a tek. köztörvényhatósági bizottság illetékes bí­rálata elé. H.-M.-Vásárhelyen, 1875. január 7-én. Pokomándy István, polgármester.

Next