Hód-Mező-Vásárhely, 1875. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1875-05-23 / 21. szám

V-ik évfolyam. 1875. 31-ik szám Vasárnap, május 23-án. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész évre 1 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő ház, III tized, 892. sz. a. Oldalkosár-utca küldendők.HÓD­MEZŐ VÁSÁRHELY KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési dijak: A háromhasábos petitsorért egy sz­ár beiktatásnál 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszöri­nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyílt térben a háromhasá­bos petitsor díja 15 kr. Az előfizetési pénzek, hir­detések és ezek dijai a szerkesztőhöz, vagy Sze­gedre a kiadóhoz küldendők A pénzügyminiszter rendelete a földadó szabályozására vonatkozólag. H.-M.-Vásárhely sz. kir. város közönségéhez a földadó-kataszter-törvény — 1875-ik évi VII. t. c. — végrehajtása s különösen az erre szükségelt előmun­kálatok megtétele tárgyában a pénzügyminiszter 18,168. szám alatt a következő, úgy magára a város köztör­vényhatósági bizottságára, mint annak lakosságára nézve is egyképen igen fontos rendeletet intézte. Összes adózási viszonyainknak az igazságos és arányos felosztás alapelvei szerint eszközlendő gyö­keres átalakítására az első nagyfontosságú lépést a földadó szabályozásáról szóló 1875. VII. t. c. meg­alkotása képezi. A földadó méltán nevezhető összes adórendsze­rünk alapadójának, és azért a földadó rendszeres sza­bályozása, mint az egész adórendszer gyökeres meg­javításának egyik előfeltétele, az adóreform tényleges kezdeményezéseként tekinthető. Nagy fontossággal bír ezen művelet az adóreform szempontján kívül azon hatásánál fogva, melyet az, az ország pénzügyeinek megjavítására, és az állam­­háztartás rendezésére gyakorolni fog. Ezen törvény végleges keresztülvitele az állami közjövedelmeink jelentékeny szaporulatát fogja ered­ményezni az adótétel emelése nélkül is, a földadó arányos és igazságos elosztása által, jelentékeny jö­vedelmi többletet várok a törvény azon intézkedései­nek végrehajtásától, melyek által a jelenleg adó alatt nem álló birtokrészletek azonnal adó alá vonatnak, és ideiglenesen is megtörténnek az adóra nézve azon kiigazítások, melyeket a törvény a művelési ágakban történt változások folytán megrendel. Miután a földadó szabályozásáról szóló törvény­cikk sikeres vagy eltévesztett végrehajtásától függ a közterhek e legfontosabbikának, adórendszerünk ezen alapadójának arányos és igazságos megállapítása, és így sok évre kiható és életbevágó következéseket von maga után úgy az államkincstárra, mint az összes adózókra nézve; feladatomnak tekintem most, midőn a törvényhozás megbízásával e fontos törvény végre­hajtását megindítom, a t. közönség fokozott figyelmét felhívni azon intézkedések fontosságára és horderejére, amelyre nézve e törvény végrehajtása körül a tör­vényhatóságok közreműködését igénybe kell vennem. A törvény nagyfontosságú hatáskört jelöl ki a törvényhatóságok számára. A törvény céljának megvalósítására nézve nagy jelentőségűek azon functiók, melyeket a törvényhozás a törvényhatóságokra, mint egyfelől az állami köz­­igazgatásnak végrehajtó közegeire, másrészt mint ön­kormányzati testületekre bízott. Nagy befolyással bír a törvény helyes végre­hajtására nézve azon kötelességek pontos teljesítése is, melyeket a törvény az egyes községekre és föld­birtokokra, mint olyanokra ruház. Mindezen kötelességek szigorú és részrehajlatlan pontos és gyors teljesítésétől, és a törvényben adott jogos hatáskör részrehajlatlan, lelkiismeretes és higgadt betöltésétől várom nagyrészben a megindítandó nagy műveletnek sikerét. Midőn a törvényhozás a megindítandó műkö­désbe a közvetlen érdekelt adózókat, és az önkor­mányzati testületeket is bevonja, azon feltevésben tette azt, hogy megadván az önkormányzatnak és közvetlenül érdekelt köröknek az azokat megillető jogokat, ezen önkormányzati jogoknak megfelelő kö­telességek lelkiismeretes buzgó teljesítésére is szá­míthat, azon kötelességek teljesítésére, melyek nélkül az eredmény nem lenne az, aminek lennie kell , a földadó helyes, igazságos és arányos felosztása. Ezen fontos tekintetek vezetnek engem, midőn a t. közönség hazafias érzületeire támaszkodva, azon fontos teendők pontos és buzgó teljesítésére hívom fel, melyekben a törvény alapján a törvényhatóságok közreműködését igénybe kell vennem. A törvény főbb mozzanataira utalva, kiemelem már ez alkalommal azon egyes eseteket, melyekben a t. közönség mielőbbi hathatós tevékenységére szá­mítok. A törvény végcélja az, hogy a földadó a föld­birtokra az egész országban igazságosan és arányo­san vettessék ki. E célból a magyar állam területén fekvő min­den földbirtok tiszta jövedelme egyenlő elvek szerint kinyomozandó, és egy általános földadó-kataster ké­szítendő. A kinyomozandó tiszta jövedelemnek egy bizo­nyos százaléka külön törvény által államadóul fogván megállapíttatni, e százalék az egész országban egyen­lően fog alkalmaztatni. Ugyanazért is általános fi­gyelmeztetésül már most szükségesnek tartom kiemelni azt, hogy az ezen munkánál közreműködésre hivatott összes tényezők, s kivált a közvetlenül érdekelt föld­birtokosok feladatukat akkor fogják csak helyesen fel, ha törekvésüket oda irányozzák, hogy a tiszta jövedelmet a törvény intenziói és rendelkezései alapján, a valóság szerint állapíttassák meg. A becslések esz­közlésénél, és a tiszta jövedelem megállapításánál nem szabad tehát arra törekedni, hogy a jövedelem a valódi, és a törvény értelmében kiszámítandó tiszta jövedelem alul maradjon , mert ezen eljárásnak csak azon sajnos következése lenne, hogy az egyes birtok után, vagy egyes vidéken alant becsült tiszta jövede­lem a többi vidékek tiszta jövedelméhez arányosítva, felemeltessék, vagy amennyiben a becslés az egész országban is a valóságon alul maradt volna, az or­szág szükségleteinek fedezéséhez szükséges földadót a tiszta jövedelem oly százalékában kellene megállapí­tani, mely jelentékenyen magasabb lenne mint a va­lódi, és a tényleges viszonyoknak megfelelő tiszta jövedelem után megállapítandó százalék. Ebből egy­szersmind azon hátrány is következnék, hogy az egész országnak és minden egyes földbirtokosnak a földben fekvő vagyonérték utáni hitele alapos ok nélkül megcsonkíttatnák, mivel a földhitelintézetek és bankok kölcsönök kötésével a hiteltelekkönyvi kivo­natok mellett rendszerint a kataszteri jövedelem ki­mutatását is követelik, és a hitelképességet annál­­inkább ezen csekély kataszteri jövedelemhez mérnék, mivel ez a legújabb időben történt becslés szerint álla­píttatik meg. A földadó-kataszter készítése két fő részre osz­lik: a tiszta jövedelem becslésére és azon kataszteri munkálatok készítésére, melyekben a földbirtokok részletenként kimutatandók, és a becslés eredménye beigtatandó lesz. A becslés az egész országban egyidejűleg lévén végrehajtandó, e célból a törvény 12. §-a szerint az országot kerületekre, és ezeket lehető egyenlő becslő­­járásokra osztottam föl. Ezen területi felosztáshoz képest a törvény 23. §-a szerint általam kinevezendő közegeken kívül a törvény 24-ik §-ban megjelölt földadóbizottságok lesz­nek alakítandók, jelesen minden becslő­ járásban egy járási, minden kerületben egy kerületi, és a köz­pontban az országos földadó-bizottság. (Folyt, következik.) összejövetelt s ezzel egyidejűleg előértekezletet, a­mely előértekezleten barátságos eszmecserék váltatnak az alább jegyzett tárgysorozat pontjai s a talán bejelentendő új, önálló inndítványok fölött. b) Június 6-án reggel 9 óra­kor a városházi közgyűlési teremben az értekezlet a ki­állítási bizottmány elnöke által fog megnyittatni és ve­zettetni, a­hol a kiállítási végrehajtó bizottság elnöke, egy a bizottmány által eleve megállapított írásos jelen­tés mellett szóbeli jelentést is fog tartani. c) A kiállí­tás jegyzője vezeti az értekezleti jegyzőkönyvet, ő jegyzi fel a hozzá cédulán beadott szólók neveit s az önálló indítványok írásban szintén hozzá adatnak be. Az értekezlet tárgysorozata a következő : a) Milyen kiterjedésre irányoztassék a kiállítás ter­vezete, tekintettel a felölelendő tárgyak nemére nézve, a tért és időt is meghatározván? b) Az előző pont által igényelt szakosztályok szá­mának és beosztásának végleges megállapítása, tekintet­tel a térviszonyokra, és a következő pont megoldása ál­tal nyerendő kötelezményekre. c) A láncolatos vagy csoportosítva szakgatott ren­dezés kérdésének lehető megállapítása. d) A hazai és külföldi tárgyak viszonylagos érdem­­legesítése. e) A díjak, jutalmak, szállítási, biztosítási, ügyeleti képviseltetési és térfizetési illetékek szabályozása. f) Az országos vásárnak világ­vásár alakba való idomitása, a közhírrététel módozata, és a külföldi kon­­zulátusok által elterjesztendő hirdetések kérdése. g) Statisztikai, ár- vagy mértékhasonlítási szakérte­kezletük előleges tervezetének kimondása. h) A halárünnepély s esetleg az országos tanító­­gyűlésnek és tűzoltó-ünnepélynek a kiállítás egyéb ösz­­szejöveteleivel való öszhangba hozatala. i) Önálló indítványok, tervek, javaslatok a kiállí­tás közvetlen ügyeire nézve, nemkülönben ezen kiállí­tás útján előmozdítandó egyes vidékek vagy az egész ország ide vágó érdekeinek megvitatása. A kiállítási bi­zottmány: Ivri Ferenc, biz. elnök, Bak­ay Sán­­d­or, végrehajtóbizottsági elnök. A szegedi ipar- és terménykiállítási bizottmány a múlt április hó végétől keltezve kibocsátotta „Meghívását“ a jövő junius hó 6-dikán Szegeden tar­tandó országos kiállítási értekezletre. A „Meg­hívás“ következőleg szól: „Midőn — t. címedet — a folyó évi június hó 6-án városunkban tartandó országos kiállítási értekezletre ezennel barátságos tisztelettel és magyar vendégszeretettel meghívjuk, el nem mulaszthat­juk azon kérést intézni Önhöz, hogy — a tullapon itt — alább közölt közleményekre vonatkozólag előre tehető írásos véleményét 14 nap alatt beküldeni, s az értekez­letben személyes közreműködése által is részt venni szí­veskedjék.“ Az értekezlet ügyrendje a következő : a) A június 5-dikén estig megérkezett vendégek ugyanaz­nap esti 8 órakor egy később meghatározandó helyen ismerkedési A fentebbi országos kiállítás ügyében tartandó ér­tekezlet iránt, mint Szegedről írják — országszerte a legnagyobb érdeklődés jelei mutatkoznak. — Ez érdek­lődésnek egyik igen jelentékeny és örvendetes jele azon figyelem is, melynek folytán az ország különböző pont­jairól „kiváló elméleti és gyakorlati képzettségű szak­férfiak a fővárosból és egyéb városokból országos tekin­télyű egyének, az ipar és gazdaság elismert jelességű képviselői ígérték meg előre közreműködésüket a kiállí­tást érdeklő elő értekezlet munkájában.“ —„Szeg. Közi.* — Semmi okunk kétségbe vonni e hv­ valódiságát, s itt a szomszédban csak örvendeni tudunk ezen hazánkra s ha nem tévedünk , különösen magyar alföldünkre nézve úgy ipari mint gazdászati tekintetben egy képen igen fontos kiállítási ügy minél sikerdúsabb fejlődésének és lefolyásának. Ezért mellőzve egyelőre egynémely észrevé­teleinket, melyeket az előtanácskozás vagy adott címé­nél fogva „értekezlet“ tárgysorozatának egyik másik pontjára vonatkozólag szerényen tehetnénk, a­midőn ez alkalommal itt is fölhívjuk becses figyelmüket városunk lakói közül azoknak, a­kik az értekezletre meghívással tiszteltettek meg, az iránt, hogy a szegedi országos — 1876-ik évi — magyar ipar- és terménykiállitás ezen nagyfontosságu előtanácskozásányára minden tétova és habozás nélkül megjelenni s abban részt venni siessenek; ugyanakkor sietünk egyszersmind a helybeli ügy iparos mint gazdaközönséget is egy képen kötelességszerűleg a sajtó terén is fölhívni, hogy ezen tervbe vett nagyjelen­­lentőségű kiállítás érdeke és ügye iránt a legnagyobb figyelmet és legmelegebb érdeklődést tanúsítani el ne mulaszszák. Igyekezzenek mindenek előtt arra, hogy a­mint ennek a kiállítási bizottmány lapunk 11-dik szá­mában közölt felhívása is kifejezést ad, mielőbb meg­alakulj­o­n n­álun­k H.-M.-Vás­á­r­he­l­y­en is egy vidéki bizottság, mely feladatának ismerje a kiállítás ügye iránti érdeklődést a legtá­gabb körben felkelteni gazdáink és iparo­saink közt. Ez ügyet első­sorban s kiválóan a hely­beli iparegyleti elnökség és választmány becses figyelmébe ajánljuk. A szerkesztő. Városi közgyűlés — 1875. május 14. — Elnök: Dáni Ferenc főispán ur omiga, jegyző: Vajda Gyula főjegyző. 1. Elnöklő főispán ur őmaga a közgyűlést megnyi­tottn­ak nyilvánítván, felolvastatott első helyen Poko­­mándy István polgármesternek az elmúlt ápril hóra vo­

Next