HOLMI, 2004 (16. évfolyam, 1-12. szám)
3. szám - Erdélyi Ágnes: Az a nemes álom
Erdélyi Ágnes: Az a nemes álom »313 1. Peter Novick: That Noble Dream. The „Objectivity Question” and the American Histo rical Profession. Cambridge University Press, 1988. (A továbbiakban a könyv 1996-ban megjelent tizedik, változatlan kiadását használom.) 2. Charles Beard: That Noble Dream. The American Historical Review (a továbbiakban: AHR), 41 (1935), 74-87. (Megtalálható: The Varie ties of History. From Voltaire to the Present. Kiadta, válogatta és az előszót írta: Fritz Stem. Vintage Books, New York, 1956 és 1972.) 3. Theodore Clarke Smith: The Writing of American History in America, from 1884 to 1934. AHR, 40 (1935), 439-449. 4. Az álláspont képviselői között volt a már említett Beard mellett Carl Becker. Az ő nevükhöz fűződik a már nemcsak historista-relativista, hanem szkeptikus-relativista érveket is fölsorakoztató álláspont legnívósabb - és legtöbbet vitatott-kifejtése. Lásd Becker: Every man His Own Historian. АНЯ, 37 (1932). 221- 236. és Beard: Written History As an Act of Faith. AHR, 39 (1934), 219-231. A 30-as évek amerikai történészvitájáról lásd Novick könyvének The Battle Joined című fejezetét (i. m. 250-278. o.). 5. Uo. 415. o. A második világháború utáni helyzetről szól Novick könyvének harmadik, Objectivity Reconstructed című része (i. m. 281-411. o.), a negyedik, befejező, Objectivity in Crisis című rész (415-629. o.) pedig a 60-as években kezdődő válságperiódust tárgyalja, melynek a szerző szerint a könyv megírásakor (a 80-as évek második felében) még nem látszott a vége. 6. Uo. 16-17. o. 7. Lásd a könyv utolsó két fejezetét: The Center Does Not Hold (522-572. o.; ezen belül is különösen 524-546. o.) és There Was No King in Israel (573-629. o.; ezen belül is különösen 598-607. o.). A történészszakmával szorosan összefüggő történelemfilozófiai és tudományfilozófiai fejleményeket egészen a 90-es évek második feléig tárgyalja Martin Bunzl: Real History. Reflections on Historical Practice (Routledge, London and New York, 1997) című könyve. W. Beard szerint az objektivista álláspont öt megkérdőjelezhető előfeltevésre épül: az első az, hogy a történelem (általában vagy bármely korszaké) létezett a történésztől független tárgyként; a második, hogy a történész megismerheti és leírhatja úgy, ahogy objektíve létezett; a harmadik, hogy a történész függetlenítheti magát vallási, politikai, filozófiai, nemi, gazdasági, morális és esztétikai érdeklődésétől; a negyedik, hogy a történelmi események belső (talán kauzális) viszonyaik folytán valamiképpen struktúrákba szerveződnek, s ezeket a történész elfogulatlanul megfigyelheti és leírhatja; az ötödik pedig az, hogy az ilyennek látott történelem önmagában véve megismerhető - nem hatja át valami hozzá képest transzcendens (például Isten vagy szellem), és megismerése csak racionális és intellektuális erőfeszítést követel. (A felsorolást lásd Beard: That Noble Dream, id. kiad. 317. o.) 9. A 60-as és 70-es években lejátszódó fordulatról részletes áttekintést ad Richard T. Vann Turning Linguistic: History and Theory and History and Theory, 1960-1975 című tanulmánya. In: Frank Ankersmit és Hans Kellner (szerk.): A New Philosophy of History. The University of Chicago Press, 1995. 40-69. o. 10. Vann tanulmánya a kezdetektől egészen Hayden White Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe című művéig (The Johns Hopkins University Press, Baltimore, 1973) bemutatja ezeket az elképzeléseket (lásd uo.). 11. A könyv először éppen a tárgyaltval válaszolhatnánk neki, hogy nem érdemes sietni: ez ш még csak a jövőre vonatkozó feltételezés, amely remélhetőleg nem fog valóra válni - ha pedig mégis, akkor már nem kell választani. De leginkább mégis annak örülhetünk, hogy nem látunk bele a fejébe, és így nem kell tudnunk, mit feltételez. Jegyzetek