Hölgyfutár, 1850. január-június (1. évfolyam, 1-147. szám)
1850-06-20 / 140. szám
Budapest, 1850. Előfizethetni Budapesten november 15-étől jövö március végéig 4 % hónapra 4 fr. 30 kr., 1850 januártól junius végéig félévre 6 for. Postán küldve november léétől jövö junius végéig 7% hónapra 9 fr. 30 kr., 1850 januártól június végéig fél évre 7 fr. 30 kr., helyben csupán Kozma Vazul nagykereskedésében a nagyhid utcai 671 sz. Takácsy házban , hol egyszersmind gyors közlés végett mindennemű hirdetések is elfogadtatnak , miktől Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Tulajdonos szerkesztő Nagy Ignác. 140. Csütörtök, jun. 20. egy háromzor hassábozott sorért négy ezüst krajcár fizetettek. Vidéken minden cs. k. postahivatal elfogadja az előfizetést,és a díjt bérmentesítés nélkül küldi föl, ha a levél boritékán megjegyeztetik, hogy „hírlap előfizetési díjt“ tartalmaz. • Egyesszámok ára egy ezüstgaras. (Megjelenik ünnep- s vasárnapokat kivévén mindennap délután. Szerkesztőségi szállás: hatvani utcai Horváth-ház 3-ik emeletben.) Alkalmi románc. Igen szép volt Felicita — Talán az is volt a baja , Világoskék volt a szeme , Sötétbarna volt a haja. Karcsú miként az Antilop , Gömbölyű miként a bogár, Dalos, táncos , muzsikális , Könnyű fürge mint a madár. Francia a társalgásban, Német midőn verset szavalt, Szerette a teát, szivart, Vörös respublikát stravált. S minthogy igy a statusquóra Veszélyes, károsnak hitték, Perbe, patvarba csavarták — S ostromállapotba tették. Lauka Gusztáv: Kastély és kunyhó. I. Murány egyik legregényesebb vidéke nyílik meg előttünk. — Andalító morajjal zug le a béres forrás a völgy buja növényei között; távolabb egy patakkal egyesülve, mint folyam kanyarog szomorfüzek árnyaiban. A falu tornyából, — hol elbeszélésünk kezdetét veszi — busán sivit a lélekharang. A lanyha szellő szárnyain el-elhaló furulya hangok zengenek, mellyeket a domb oldalán juh-pásztor csal ki kesergő érzelemmel. Egy gyönyörű gyermek, — kinek arcán a föltűnő szépség typusa átsugárzott — vidor kedéllyel hajhássza a hangicsáló madarakat a folyam partján, mellyek őt mind tovább tovább csalogatják a juhar, körös, és kökényfa bokrok közt. A halálharang másodszor csendült meg , midőn éles női hang szólítja a kis fiút hazamenetelre. A lihegő nő, ölébe kapván a négy éves gyermeket, futott vele a faluba, hol édesanyja élete és halál közt lebegett. A még virágzó életidejü haldokló nő, kínos fájdalomérzettel szokta hidegülő keblére egyetlen magzatát, s néhány perc múlvamegszűnt élni.A szegény asszonynak — semmi rokona már nem lévén — nemesi ágról rászállott háza , vagyis inkább a kunyhója, egyedül és üresen maradt. Férje szinte nem rég mint falu jegyzője halt meg. Az árva gyermek, egész nyáron át a falu jobb szívü lakosainak adományából tengődött, éji nyughelye többnyire a temetőben anyja sírján volt, csak a nyári zivatar kergette ollykor-ollykor a zokogót kunyhója tornáca alá — a puszta hallgatag szobából keserű emlékképei visszariaszták őt. — A külföldről jószágába érkezett Saskövy gróf földes ur , sétaközben végre meglátta a sírok közt virágokat szaggatva bolyongani, s érdekes képe figyelmet ébresztvén , udvarába fogadta és fölneveltette. Sokáig irnokoskodott a gazdatisztek mellett, mig a gróf külföldön meg nem halt, s ekkor elindult a nagy világba, jobb sorsa után nézendő. II. Pest pompásan bútorozott kávéházainak egyikében, két divatszerűen öltözött iparlovag értekezett titkon a főpincérrel, s szorongva tekintgettek körül, midőn egyikük kis pakocskát nyújtott által, mellyel a pincér sebesen mellékszobába távozott. A máskor népes teremben — jelenleg színház órái lévén — kevés vendég volt. Éber figyelemmel kisérte egy ifjú a szögletben az iparlovagok minden mozdulatát, kik szinte gyakran tekintgettek föléje kétkedő pillanatokkal; később az ifjúhoz közelednek, s halkan beszédbe ereszkedvén vele, fölhívják , miszerint segítsen a kártyán, egy igen gazdag úr ellen , velük egy kézre játszani dús jutalom fejében. Az ifjú gondolkozni látszott, s kevés idő múlva igenlő választ nyújtott. — Mielőtt titkunkba beavatnék önt uram — szólt a kártyások egyike — nevét tudassa velünk. — Én uram szegény legény vagyok, bennem teljes bizalmat helyeztethetnek , nevem Korányi Gusztáv — azonban az ifjú maga is kétkedett, ha valljon elhitték e azt, mert veszélytől tartva , álnevet hazudott.