Hölgyfutár, 1851. július-december (2. évfolyam, 149-299. szám)

1851-08-02 / 177. szám

Megjelenik , ünnep- * * va­­sárnapot kivévén , min­dennap délután, divat­­k­é­p­e­k- s egyéb műmel­­lékletekkel. Szerkesztőségi szállás: h­atvani utcai Hor­váth ház , első udvar , har­madik emelet, hová a kéz­­iratok utasítandók. Kiadó hivatal: or­szágút , Kunewalder ház , földszint, hová az előfizetési és hirdetési díjak küldendők. Tulajdonos szerkesztő Nagy Ignác. E­lő­fizetési díj : Postán : Egész évre 16 fr., fél évre 8 fr. 30 fr., évne­gyedre 4 fr. 30 kr. Budapesten házhoz kül­déssel : egész évre 13 fr. , fél évre 7 fr., évnegyedre 4 fr., egy hónapra 1 fr. ,0 kr. Egyes szám­ára egy ezüst garas. Hirdetések soronként egy ezüst krajcárért fogad­tatnak el és gyorsan közöl­tétnek. Budapest, 2-ik év 2-dik fele. fia 3 Szombat, aug. 2. 1851. Köjslöny a irodalom, társasélet, művészet, és divat köréből. Csalogányok fészke. Csalogányok fészke lett szivemből . . . Egyre szól a fájó szerelem ; A reménység mégis fut körömből, Gyötrelemnek képe jár velem. Ábrándimnak lombos erdejébe , Kis leányka , mért is tévedés ? ! Szerelemnek tiltott édenébe Árulód lesz fa, virág, levél. . . . Jöttél é csak, hogy lehess tanúja E bűbájnak , melly elfátyoloz ? Avagy a viszonzás édes buja Lelkünk közti megosztásá­hoz ? Jösz leányka , mint a hófehérség , Kék pillangó szárnyakon felém. . . . így szállhat az örök tiszta hűség A mennyország tündöklő egén. Mégis lányka , mindig azt hiszem , hogy Álomkép vagy, csendes éj alatt —­­— Melly, ha merengésem holdja elfogy . Elmosódik mint egy árnyalak. Vagy talán csak, mint a játszó gyermek, Ellesed a csalogányokat. . . . Lágy kezeddel megrablod a fészket . . . S elviszed magaddal azokat ? . . . Vidd el lányka, oh vidd el magaddal! S vagy neveld fel forró sziveden. Vagy ne gondolj szegény madarakkal — Haljanak el játszó kezeden. Tóth Endre. ') Katona h. präg. II. 30. r Magyar hölgycsarnok. Erzsébet. Erzsébet Lökjetek Ulászló krakói és sztradiai hercegnek leánya volt. ') Miután Robert Károly magyar ki­rálynak harmadik neje luxenburgi Beatrix is 1319-ben szülési fájdalmak következté­ben kimúlt, — a még mindig gyermektelen 32 éves király a kellemeire és műveltségé­re nézve jeles szüzet Erzsébetet kéreté meg, kivel a következő 1320-dik évben Péter és Pál napja táján a fényes nászt is megünneplé. És e házasság alapja jön Len­gyelország egykori egyesítésének, és Ma­gyarhon jövendő eddig másolatlan nagysá­gának. Erzsébet büszke, hatalomra vágyó hölgy vola, de azért férjét szereté, és azt mindjárt a következő (1321) évben egy fi­­ának Károlynak szülése által örvendezteté meg. 1324-ben ismét fiái László nevűt szü­lő Erzsébet, de a királyi házaspár szerel­mének e két zálogát hamar elragadá a ha­lál. Ezután még három fiút Lajost, (1326.) Andrást (1327.) és Istvánt (1332) szüle Erzsébet, és ezek örömükre szüleiknek é­­letben maradának.1) Erzsébetnek nem volt szükség az or­szág kormányába avatni magát, elvégzé azt ügyes tapintatu férje neje nélkül is. E he­lyett Erzsébetnek házinői figyelmét inkább a királyi udvar fényének növelése igénylé, melly azon időben Visegradon Europa bár­melly uralkodójáéval versenyzett. Az olasz ízléssel rendezett termek, a számos fényes apród, a bájos udvari hölgy­­sereg igéző szint kölcsönze a királyi lak­nak, hol majd nem folyvást királyi fejedel­mi vendégek valának. De a királynő szer­telen születési gőgje, ledér gondolkozás­módja a bíboros szőnyegek mögött az er­kölcstelenség, csábítás ölyveit hagyá ural­kodni. Egy szomorú példáját mutatja en­­nek a történet, mellynek következtében Er­zsébet is majd vérével lakott meg. Erzsé­betnek testvére Kázmér lengyel herceg volt látogatóban Visegrádon. Buja szere­lemre lobbant itt az ifjú herceg egy bár­­dus udvari hölgy Sági (Zách) Klára iránt, kinek atyja Sági Bódog hajdan Csák Máté hive, most pedig Robert Károlynak egyik legbizalmasb tanácsosa volt. Kázmérnak Sági Klára iránti szerelmét Erzsébet is á­­polá, sőt elősegité, és csakugyan az ártat­lan rózsa Kázmér által letörve jön. Sági Bódog értesülvén leányának megszeplősitéséről, és annak a királyné ál­tali eszközöltetéséről, atyai érzelmeinek dühre gyűlt boszujával az épen ebédlő ki­rályi családot megrohaná, a király karját megvérzé, a királynőnek pedig fiai védel­mére emelt jobbjáról négy ujjat levágott; de mielőtt boszuját kielégíthető, a zajra e­­léugrott szolgáktól letek­tetett, s fölkon­­coltatott. (1330.) És a melly irtozatos meg­torlás ezután Sági Bódog egész családját harmad ízig érte, Erzsébetnek embertelen boszu szomjáról tesz tanúságot; 2) pedig e hölgy buzgóan vallásos volt, és mint illyen Kassán, melly különösen kedves mulató he­lye volt, Sz. Erzsébetnek II. András király leányának tiszteletére egyházat is épite­­tett. (1339.) Erzsébetnek — mint mondók — a kormányzati dolgokban szerep nem jutott mindaddig, mig férje élt. Midőn azonban boldog házasságuk huszonkettedik évében 1342-ben Robert Károly meghalálozott, a trónralépő fiatal Lajost a kormányzatban Erzsébet is segíté. Tanúi ennek a rendele­tek, mellyeket részint Lajos adott ki, részint pedig Erzsébet neve alatt az egész honba­szélyel küldöttek. Mert a vallásos fiú tisz­teletben tartott anyjának maga gyakorta kikérte tanácsait. A következő évnek eseményei pedig épen igénylék Erzsébetnek is anyai gond­jait. Ugyanis 1343-dik év január 19. Ro­bert Nápoly királya, Robert Károly magyar királynak nagybátyja meghalálozott. Tud­nunk kell, hogy ezen Roberttel Erzsébet­nek férje még 1331-ben olly szerződésre lépett, hogy miután Robertnek férfiú örö­köse kimúlt, ennek leányát Johannát a ma­gyar királynak Robert Károlynak középső fia András nőül veendvén, Robert halála u­­tán ez ifju pár Nápoly trónját egyenlő jog­gal örökölje. E szerződésnél fogva Károly magyar király fia András 1333-ban nagy pompával Nápolyba el is vitetett, és az el­jegyzés után trónörökösnek is kinevezte­tett. *) Most azonban a meghalt Robert ná­polyi királytól ezen szerződés ellenére olly végrendelet maradt hátra, melly szerint a korona egyedül Johannára, András jegye­sére, s ha Johanna örökös nélkül halna el, Mária nővérére háromoljék, András pedig csak kormánysegéd, és salernói herceg le­gyen. És végre, hogy Johanna férjével csak 25 éves korában lépjen a kormányra. E végrendelet folytán a gyalázatos cselszö­­vények Robert halála után a gyűlölt ma­gyar herceg ellen megkezdék veszélyes működéseiket, mellyek azt eszközlék, hogy a tiltott szerelmeket hajhászó, férjét gyű­lölő Johanna, András melleztével magát királynak kikiáltatá. Erzsébet és fia Lajos a magyar király értesülvén, hogy András női cselszövények és ármányok tárgya lett, és az András pa­naszos leveleiben kért segélyre nézve is a pápa közbejárása sikeretlen kéretett: elha­­tározák, miszerint Erzsébet a fölmerült sor­­ o) Ka?. II. u. o. *) Thurócy II. Ií. XCVI fej. . *) Pray li. reg. liuag. II. 64.

Next