Hölgyfutár, 1851. július-december (2. évfolyam, 149-299. szám)
1851-08-02 / 177. szám
Megjelenik , ünnep- * * vasárnapot kivévén , mindennap délután, divatképek- s egyéb műmellékletekkel. Szerkesztőségi szállás: hatvani utcai Horváth ház , első udvar , harmadik emelet, hová a kéziratok utasítandók. Kiadó hivatal: országút , Kunewalder ház , földszint, hová az előfizetési és hirdetési díjak küldendők. Tulajdonos szerkesztő Nagy Ignác. Előfizetési díj : Postán : Egész évre 16 fr., fél évre 8 fr. 30 fr., évnegyedre 4 fr. 30 kr. Budapesten házhoz küldéssel : egész évre 13 fr. , fél évre 7 fr., évnegyedre 4 fr., egy hónapra 1 fr. ,0 kr. Egyes számára egy ezüst garas. Hirdetések soronként egy ezüst krajcárért fogadtatnak el és gyorsan közöltétnek. Budapest, 2-ik év 2-dik fele. fia 3 Szombat, aug. 2. 1851. Köjslöny a irodalom, társasélet, művészet, és divat köréből. Csalogányok fészke. Csalogányok fészke lett szivemből . . . Egyre szól a fájó szerelem ; A reménység mégis fut körömből, Gyötrelemnek képe jár velem. Ábrándimnak lombos erdejébe , Kis leányka , mért is tévedés ? ! Szerelemnek tiltott édenébe Árulód lesz fa, virág, levél. . . . Jöttél é csak, hogy lehess tanúja E bűbájnak , melly elfátyoloz ? Avagy a viszonzás édes buja Lelkünk közti megosztásához ? Jösz leányka , mint a hófehérség , Kék pillangó szárnyakon felém. . . . így szállhat az örök tiszta hűség A mennyország tündöklő egén. Mégis lányka , mindig azt hiszem , hogy Álomkép vagy, csendes éj alatt —— Melly, ha merengésem holdja elfogy . Elmosódik mint egy árnyalak. Vagy talán csak, mint a játszó gyermek, Ellesed a csalogányokat. . . . Lágy kezeddel megrablod a fészket . . . S elviszed magaddal azokat ? . . . Vidd el lányka, oh vidd el magaddal! S vagy neveld fel forró sziveden. Vagy ne gondolj szegény madarakkal — Haljanak el játszó kezeden. Tóth Endre. ') Katona h. präg. II. 30. r Magyar hölgycsarnok. Erzsébet. Erzsébet Lökjetek Ulászló krakói és sztradiai hercegnek leánya volt. ') Miután Robert Károly magyar királynak harmadik neje luxenburgi Beatrix is 1319-ben szülési fájdalmak következtében kimúlt, — a még mindig gyermektelen 32 éves király a kellemeire és műveltségére nézve jeles szüzet Erzsébetet kéreté meg, kivel a következő 1320-dik évben Péter és Pál napja táján a fényes nászt is megünneplé. És e házasság alapja jön Lengyelország egykori egyesítésének, és Magyarhon jövendő eddig másolatlan nagyságának. Erzsébet büszke, hatalomra vágyó hölgy vola, de azért férjét szereté, és azt mindjárt a következő (1321) évben egy fiának Károlynak szülése által örvendezteté meg. 1324-ben ismét fiái László nevűt szülő Erzsébet, de a királyi házaspár szerelmének e két zálogát hamar elragadá a halál. Ezután még három fiút Lajost, (1326.) Andrást (1327.) és Istvánt (1332) szüle Erzsébet, és ezek örömükre szüleiknek életben maradának.1) Erzsébetnek nem volt szükség az ország kormányába avatni magát, elvégzé azt ügyes tapintatu férje neje nélkül is. E helyett Erzsébetnek házinői figyelmét inkább a királyi udvar fényének növelése igénylé, melly azon időben Visegradon Europa bármelly uralkodójáéval versenyzett. Az olasz ízléssel rendezett termek, a számos fényes apród, a bájos udvari hölgysereg igéző szint kölcsönze a királyi laknak, hol majd nem folyvást királyi fejedelmi vendégek valának. De a királynő szertelen születési gőgje, ledér gondolkozásmódja a bíboros szőnyegek mögött az erkölcstelenség, csábítás ölyveit hagyá uralkodni. Egy szomorú példáját mutatja ennek a történet, mellynek következtében Erzsébet is majd vérével lakott meg. Erzsébetnek testvére Kázmér lengyel herceg volt látogatóban Visegrádon. Buja szerelemre lobbant itt az ifjú herceg egy bárdus udvari hölgy Sági (Zách) Klára iránt, kinek atyja Sági Bódog hajdan Csák Máté hive, most pedig Robert Károlynak egyik legbizalmasb tanácsosa volt. Kázmérnak Sági Klára iránti szerelmét Erzsébet is ápolá, sőt elősegité, és csakugyan az ártatlan rózsa Kázmér által letörve jön. Sági Bódog értesülvén leányának megszeplősitéséről, és annak a királyné általi eszközöltetéséről, atyai érzelmeinek dühre gyűlt boszujával az épen ebédlő királyi családot megrohaná, a király karját megvérzé, a királynőnek pedig fiai védelmére emelt jobbjáról négy ujjat levágott; de mielőtt boszuját kielégíthető, a zajra eléugrott szolgáktól letektetett, s fölkoncoltatott. (1330.) És a melly irtozatos megtorlás ezután Sági Bódog egész családját harmad ízig érte, Erzsébetnek embertelen boszu szomjáról tesz tanúságot; 2) pedig e hölgy buzgóan vallásos volt, és mint illyen Kassán, melly különösen kedves mulató helye volt, Sz. Erzsébetnek II. András király leányának tiszteletére egyházat is épitetett. (1339.) Erzsébetnek — mint mondók — a kormányzati dolgokban szerep nem jutott mindaddig, mig férje élt. Midőn azonban boldog házasságuk huszonkettedik évében 1342-ben Robert Károly meghalálozott, a trónralépő fiatal Lajost a kormányzatban Erzsébet is segíté. Tanúi ennek a rendeletek, mellyeket részint Lajos adott ki, részint pedig Erzsébet neve alatt az egész honbaszélyel küldöttek. Mert a vallásos fiú tiszteletben tartott anyjának maga gyakorta kikérte tanácsait. A következő évnek eseményei pedig épen igénylék Erzsébetnek is anyai gondjait. Ugyanis 1343-dik év január 19. Robert Nápoly királya, Robert Károly magyar királynak nagybátyja meghalálozott. Tudnunk kell, hogy ezen Roberttel Erzsébetnek férje még 1331-ben olly szerződésre lépett, hogy miután Robertnek férfiú örököse kimúlt, ennek leányát Johannát a magyar királynak Robert Károlynak középső fia András nőül veendvén, Robert halála után ez ifju pár Nápoly trónját egyenlő joggal örökölje. E szerződésnél fogva Károly magyar király fia András 1333-ban nagy pompával Nápolyba el is vitetett, és az eljegyzés után trónörökösnek is kineveztetett. *) Most azonban a meghalt Robert nápolyi királytól ezen szerződés ellenére olly végrendelet maradt hátra, melly szerint a korona egyedül Johannára, András jegyesére, s ha Johanna örökös nélkül halna el, Mária nővérére háromoljék, András pedig csak kormánysegéd, és salernói herceg legyen. És végre, hogy Johanna férjével csak 25 éves korában lépjen a kormányra. E végrendelet folytán a gyalázatos cselszövények Robert halála után a gyűlölt magyar herceg ellen megkezdék veszélyes működéseiket, mellyek azt eszközlék, hogy a tiltott szerelmeket hajhászó, férjét gyűlölő Johanna, András melleztével magát királynak kikiáltatá. Erzsébet és fia Lajos a magyar király értesülvén, hogy András női cselszövények és ármányok tárgya lett, és az András panaszos leveleiben kért segélyre nézve is a pápa közbejárása sikeretlen kéretett: elhatározák, miszerint Erzsébet a fölmerült sor o) Ka?. II. u. o. *) Thurócy II. Ií. XCVI fej. . *) Pray li. reg. liuag. II. 64.