Hölgyfutár, 1851. július-december (2. évfolyam, 149-299. szám)
1851-10-23 / 244. szám
megjelenik , ünnep- s vasárnapot kivévén , mindennap délután , divatképek- s egyéb műmérsékletekkel. Szerkesztőségi szállás: hatvani utcai Horváth ház,második udvar,második emelet, hová a kéziratok hasítandók. Kiadó hivatal: országút , Kunewalder ház , földszint, hová az előfizetési és hirdetési díjak küldendők. Budapest. 2-ik év 2-dik fele. ( HÖLGYFUTÁR. 244 Előfiz e té si díj : Postán : Egész évre 16 fr., fél évre 8 fr. 30 kr., évnegyedre 4 fr. 30 kr. Budapesten házhoz küldéssel : egész évre 13 fr. ,fél évre 7 fr., évnegyedre 4 fr., egy hónapra 1 fr. 3 0 kr. Egyes számára egy ezüst garas. Hirdetések soronként egy ezüst krajcárért fogadtatnak el és gyorsan közöltetnek. Csütörtök, oct. 23. 1851. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet, és divat köréből. Tulajdonos szerkesztő Nagy Ignác. Harmat van a lombon. . . . (Sept. 14. 1851.) Harmat van a lombon , Hold, csillag az égen, Apró fénybogárkák A virágos réten . . . Susogó lombok közt Holdsugárral festve Fénynyel árad reánk A gyönyörű este. Kezeimben tartom Picip kezecskédet, S a zengő lombok közt Sétálgatok véled . . . Nézem, mint sütöd le Szemed sötét árnyát, S hallgatom ártatlan Szived dobogását. Hallgatunk . . . s még is Olly sokat beszélünk ! Ki mondaná meg azt: Hogy ugyan mit érzünk . . . Édes fájdalom az , És vigadó bánat — Névtelen érzése Fájó boldogságnak! Lehajuló fejed Kezecskédre borul, Mellyben bokréta van A rét virágibul . . . Kifordulva tőlem Szivod fel illatát — Hogy észre ne vegyem Keblednek zavarát! . . . Azután elveszem Virágodat tőled . . . Nem adod ... de végre Engedsz az erőnek; S feltűzöm szivemre Virágbokrétádat . . . Feltüzöm szivemre Földi boldogságnak! ... De pattog az ostor —Jó éjszakát rebegsz . . . S mint egy kis pillangó Mellőlem ellebegsz — Újra szól az ostor . . . S eltűnt boldogságom A kocsi porától Nem is lehet látnom ! Én meg künn maradok Sóhajtva a réten — Szivemen bokréta . . . Hold, csillag az égen . . . S míg végig nézek a Csendes természeten . Először érzem, hogy: Van boldog szerelem ! Tóth Kálmán: Magyar hölgycsarnok. Erzsébet. Erzsébet az előbb leirt Erzsébetnek, és Albert magyar királynak leánya 1433- dik ') évben született. Elmondották anyjának életrajzában, hogy midőn ez 1442-ben Ulászlóval Caesarini Julian bibornok közbenjárása következtében alkudozott; akkor a béke föltételei között az is állott, miszerint Ulászló Erzsébetnek idősb leányát Annát , Kázmér lengyel király (Ulászlónak testvére) pedig fiatalabbat ezen Erzsébetet vegye nőül. Ezen békealku azonban ekkor nem teljesült. De később Erzsébet csakugyan mégis Kázmér nejévé jön. Miként műveltetetett, és milly viszontagságokon ment azonban keresztül Erzsébet addig is, mig ezen említett házasságra lépett, — úgy vélem — nem lészen érdektelen elmondani, — annál inkább is, minthogy ez események nemzetünk történetével egybefüggésben állanak. Erzsébetnek anyja Erzsébet az özvegy királynő — mint annak helyén elmondok — még 1440-ben 111. Frigyes császárnak a koronát elzálogitván, fiát a csecsemő Lászlót is annak gyámságára bízta. Ez alkalommal egyszersmind leányai Anna és Erzsébet is Frigyes gyámsága alá kerültek. E kép a fukar császár gondnoksága alatt Bécsben neveltetett Erzsébet testvéreivel együtt — épen nem királyilag. És a mostoha gondnok szükkeblűségét tűrnie kelletett mindaddig, mig testvéreivel együtt annak körmei közöl ki nem ragadtatott. . Ez így történt: A szerencsétlen 1444—ki várnai ütközetben I. Ulászló elesvén, annak helyébe Albertnak fia — ezen Erzsébetnek fivére az ifjú László választatott Magyarország királyának. ’) Katona hist. prog. II. 225. De a számoló Frigyes császár Lászlót magától elbocsátani vonakodott, miért is a magyar nemzettel hosszas viszályokba bonyolult. A királlyá választott László letartóztatásáig az országot a hős Hunyadi János kormányozta, aki minden módon, sőt végső fegyverrel is igyekezett Frigyes császárt László kiadására kényszeríteni. Már 1447 elején elkezdettek az alkudozások, de a ravasz császár mindenkép igyekezett Lászlót továbbá is magánál tarthatni. E makacsságon boszankodó magyar főurak végre az 1150-ki országgyűlésen a pápa közbejárását is kikérték a képen, miszerint ez Frigyest a király, korona stb. kiadására sürgesse, különben a sok fondorlatot, halasztást, és kifogásokat megunt nemzet fegyverhez nyuland. *) Ez erélyesebb föllépés folytán még ugyanez év végén az egység Frigyes császárral meg is kötetett olly föltétel mellett, hogy az ifjú László még 18 éves koráig továbbá is Frigyes gyámsága alatt megmaradjon. Az egyesség után Frigyes a császári korona fölvételére Rómába sietett, és útját az ifjú Lászlóval — kit szinte magával vitt, már Graetzen túl folytatá, * 2) midőn az alatt az osztrák rendek is , kik zsaroló kormányát szinte megunták — ellene összeesküvének. E mozgalom élén a jó érzelmű Entzinger Ulrik állt, ki hogy pártja ügyét a magyarok és csehek érdekével egybekapcsolja, Lászlónak kiadatását is sürgeté. Ez okból, hogy honfiai kedélyét annál inkább fölizgathassa, a gyülekezet elébe vezető Lászlónak honhagyott nővérét Erzsébetet. „Nézzétek, kérlek titeket — úgymond Entzinger — mikép gondoskodik Frigyes császár e nemes és már férjhez adható királyi hölgyről. . . . Nézzétek, milly elavult öltönye, milly lerongyol lőtt ruházata. És nincs jobb sorsa ifjú hercegünknek, Lászlónak sem. Annak sincs rangjához illő ruházata és élelme, rajta tehát fegyverre, László mellett, Frigyes ellen; a magyarok, csehek és morvák segélyére számíthatunk stb.“ 3) És valóban az osztrák rendek Frigyesellen háborúra készültek, és a magyarokat, cseheket, morvákat is szövetségre szólították. A magyarok az ajánlott szövetséget az 1452—ki országgyűlésen elfogadván, Bécs *) Schvandtner II. 66. 2) Pray H. R. II. II. 347. 3) Buday F. hist. lex. I. 624.