Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)
1856-09-12 / 210. szám
Budapest, 7-ik évi folyamat. 310. Péntek, September 13-én, 1856. Szerkesztőségi szállás: Lipót utca 3-ik sz., 1-ső emelet, hová minden a lapot illető küldemények, kéziratok , előfizetés , és hirdetések utasitandók. Szerkesztőségi ügyekben értekezhetni minden nap délelőtt 9-től 1 óráig. HÖLGYFUTÁR. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Felelős szerkesztő s kiadó: TÓTH KÁLMÁN. Előfizetési díj: Postán: egész évre . . 16 frt. félévre .... 9 ., évnegyedre . . 5 ., Budapesten: házhozküldéssel egész évre...................13 frt. félévre ....................7 ., évnegyedre . . 4 ., Egy hónapra t ft. 30 kr. Hirdetések Megjelenik ünnepvasárnapot kivévén,minden nap délután , divatképek- s egyéb műmellékletekkel, és rajzokkal, soronkint 3 ezüstkrajcárért fogadtatnak el, és gyorsan közöltetnek. Ha m. Mért állsz meg Regulusz ? talán e hely Szokatlan s új előtted ? Reg. Elgondolom mint távozom e helyről S mily állapotban lépek újra be! Ham. (A konzulhoz.) . . . Karthágó tanácsa Letenni vágyván rettegett fegyverét, Rómának általam üdvözletét Mondatja, s ha római sasok Békére vágynak, békét is hozok. Mán. Ülj hát le és terjeszd elő (Hamiskár leül.) Te meg Jó Regulusz foglald el régi székedet. Reg...............................De kik e férfiak ? Mán. Tanácsosok, a bánnak atyjai. Reg...............................És ki vagy te ? Mán. Oly ismeretlen Róma konzula ? Re g. S a konzul és a honatyák között Helyet foglalhat egy rabszolga ember ? M á n. Nem, nem. De Róma a törvényszigort is Felejti érted, érted a kinek száz Győzelmet és dicsőséget köszön. Re g. Ha elfeledte Róma a törvényszigort Eszébe juttatom. . . — Mán. (Magában) Ki látott ily ridegen , szilárd erényt ? Pub. Publiusz sem ülhet. (Fölkel.) Reg..........................Mit cselekszel Publiusz ! Pub. Kötelmem teljesítem: fölkelek, S nem ülök ottan, hol atyám nem ül. Reg.....................Ah tehát Rómában A régi erkölcs igy megváltozott ? Magánkötelmet teljesitni ott. Hol a közjó forgott fenn , mielőtt Én Afrikába mentem — bűn vala. Pub. De.......................... Reg. Csak ülj le Publiusz, és rajta légy, hogy Méltóbban foglald el azon helyet. Pub. Keblemben a fiúi tisztelet Atyám iránt — természet ösztöne. Reg. Atyád, midőn legyőzetett — meghalt! Mán. Kezd már Hamilkár, és beszélj ! (Publ. leül.) Ham. Karthágó Reguluszra bizta Elétek adni, mit kivan s óhajt Mit mondand, Karthágó mondja s én. Mán. Hát, Regulusz! beszélj. Ham. (Lassan Reguluszhoz) Emlékeztetlek,hogy megesküvél. Ha mit sem eszközölsz ki. . . Reg. Megtartom azt, mit esküvel fogadtam. (Gondolkodik) M á n. (Magában) Sorsáról van szó , ah mikép beszélem! ? Pub. (Magában): Rómának őrei, nagy istenek ! Nagy ékesszólást ihljetek belé ! Reg. Az ellenséges Karthágó azon Föltét alatt, hogy a miket jelenleg Bir, megtarthassa, tőletek, Atyák! Békét kiván , vagy hogyha ezt nem adtok . Legalább fogolycserét, hogy a kik kinálatok s ő nála láncot hordanak, Bevégezzék kinos rabságukat. Az én tanácsom az, hogy mind a két Ajánlatot hős Róma vesse meg!. Ham. (Lassan) Hogyan? Pub. (Magában) Jaj nekem! Mán. (Magában) Sehogy sem értem: itt megáll eszem. Reg..........................Édes hazámra nézve Szörnyű veszélyt rejt a fogolycsere. Ham. Regulusz? Reg. (Hamiskárhoz) Megtartom azt mit esküvel fogadtam. Pub. (Magában) Nagy istenek! ez önvesztét akarja ! Reg. Ezer veszélyt rejt a fogolycsere ; De még csúfosb a példa mely adatnék, Mihelyt a félénk s gyáva férfiú Szabadságot remélhet s életet : A római név szeplőtelen becsének , A hős vitézség —, férfias kitartás — S a harcias erénynek vége van! S mi haszna van Rómának , hogyha viszatér Oly gyermeke , ki hátán hordja már A rabság veszejének sebhelyét ? ! S ki fegyverét meg sem fürösztve a hon Ellenségének vérében , lerakja; S csakhogy megmentse hitvány életét Eltűri a győző bántalmait ?! Oh mily csúfság, mily iszonyú gyalázat! Mán. Ezer veszélyt rejtsen bár a fogolycsere. Ezer veszélyt kárpótol egymaga Jó Regulusz, Rómának hű fia. Reg........................Mánliusz , csalódd. Hisz Regulusz is halandó ! Én is érzem A hoszú évsor súlyos terheit. Hazámnak bennem nem sok haszna volna már. Kárthágó sokkal hathatósb eredményt S hasznot remél azon szilaj fiúkból, Kiket helyettem visszaadni vágytok. Az ily botor tett tőletek távol legyen! Szebb napjaim, virágzó éveimnek javát úgyis hazámnak szentelém; Hadd birják már most ellenségeink Tehetlen vénkoromnak perceit; S érjék el azt a gyáva diadalmat, Hogy halni lássanak; de lássák azt egyúttal, Hogy diadalt nem olcsón nyertének S hogy Róma földje még sok Reguluszt szült.