Hölgyfutár, 1857. július-december (8. évfolyam, 147-300. szám)

1857-09-12 / 207. szám

Budapest, 8-dik évi folyamat. 207. Szombat. September 12-én. 1857. HÖLGYFUTÁR. Megjelenik ünnep- és vasárnap Előfizetési­­IIJ . pót kivévén, mindennap dél- ....... . .. . , . .. „ , Postán, után, divatképek . egyéb Kollony az irodalom. társaselet. művészet egész évre . .... 16 írt m ü m­e 11 é k­­­e­t­e­k­k­el és raj- " ' 1 félévre.............................g­á­z­o­k­k­a 1. évnegyedre...........................5 . Szerkesztőségi szállíts: RotUwoflzin Ahnl Budapesten: Qjvilág utca, 1-se sz.( 2-dik eme- 68 (llVat KOTeDOl. házhozküldetéssel egész let, hová minden a lapot illető fXLe.................................13 írt. küldemények, kéziratok, elöfize- 're ,.......................... -tés, és hirdetések utasitandók. . . , evnegye 16 ’ ’ i c­­en­t Szerkesztése*! ügyekben Felelős szerkesztő s kiadó: TÓTH KÁLMÁN. Egy hónapHirdetéseié­­rt" S° is értekezhetni minden nap délelőtt soronkint 3 ezüst kr.ért fogadtat-9-től 1­ óráig, nak el, és gyorsan közöltélnek . Előfizetési felhívás a HÖLGYFUTÁR október—decemberi évnegyedére. Mindennap megjelenő lapunk ezután is kimerítő közlönye leend a szépirodalom, divat, társasélet, és művészet min­den érdekes mozzanatának. A szépirodalmi részt ezután is válogatott költemé­nyek, beszélyek, humoreszkek, naplók, történeti cikkek, s más rokon dolgozatokkal látjuk el, támogatva irodal­munk legjobb tehetségeitől. Lapunk tárcarészében pedig megtartjuk eddigi rovatainkat: irodalom, külföldi eredeti levelek, budapesti hir­­harang, vidék, vegyesek, papírszeletek, nemzeti s­z­í­n­h­á­z, stb. Előadásunk modorában ezután is a kedélyességet tö­mörséggel igyekezünk párosítani. Műmellékleteinket illetőleg adunk a jövő évnegyedben. 10 önálló műmellékletet. Ezek közt leendőek Benz­a, és Szerdahelyi komikus sze­repekben, (az első mint „Miska“ „Ilka“ című­ daljátékból, az utóbbi mint „F­o­d­r­á­k Mihály“ csizmadiainas a „Kísértetiből) egy nagy saison-divatlap legalább 6 alakkal, hímzetminták, arc­képek, talányok, stb. Különösen pedig ez évnegyedben adjuk ki, többször említett műmellékletünket, a Tömöri által nem­zeti színházunk részére ajándékozandó, s legkitűnőbb dráma­írónkat ábrázoló Katona-szobor tervrajzát. Egyi előny mellett legyen szabad a t. olvasó­közönség eddigi szíves részvétére számítanunk. 3MF Előfizetési feltételek: októbertől az év végéig vi­dék­r­e 5 p.frt.; — helyben 4 pengő forint. Az előfizetéseket mielőbb beküldetni kérjük, nehogy — mint már sokszor előfordult, többeknek csak hiányos példányokkal szol­gálhassunk. Az előfizetések bérmentve a Hölgyfutár szerkesztőségéhez ujvilág­ utca 1. sz. alá küldendők. Gyűjtőknek minden egyszerre beküldött 6 előfizető után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk. a „Hölgyfutár“ szerkesztősége. Borda! Fiúk ! a bor istenének Annya ki volt ? Semele! Semele volt édes annya, A fia meg Szemere ! Isten vére buzog bennem, Úgy tekintsetek reám! Fel fiúk a boros kancsót Éljen Bab­us az apám! Tudjátok , hol születtem ? Os Tokajnak szent hegyén. Szőlőfürt borúii ajkamra, Anyaemlőnek helyén. Édes muston nevelkedtem, Mint harmaton a virág. Bujdosóra hát a kancsót, Bújdosóra cimborák! Kancsót fiúk ! e földön a Szív legnagyobb orvosát! Tudta Bachus mit tesz, midőn Az égből a földre szállt: „Félre csillag koszorú“ mond , „Jer fejemre zöld borog!“ Bort, bort, bánatoszlató bort, A pohárba cimborák! Nagy­oa ülte lelkem egyszer : Eltemették szeretőm, Búmban bort ittam, s leültem Sírjára a temetőn. De mit látok! minden fejfa Helyett egy egy rózsaág! E csodát mi szülte ? a bor ! Fel a kancsót cimborák! . . - 1­­1' * Fel a kancsót! minden egyéb Csömört szül, higyjétek el: E föld — régóta kóstolom — Keserű egy eledel! Hideg a menny ! — s álltam szélén — Nagyon éget a pokol! — Kettő jó csak e világon: Az első csók és a bor ! Fel a kancsót, a virágos Teli kancsót! Igyatok ! Mig a földbe nem kaparnak, Vezéretek én vagyok! Mit mondtam ! hisz kinek apja Isten, meg sem halhat ám ! Kancsót fiúk kancsót! éljen Bab­us nagy dicső apám! Szemere Miklós. A S T E E A. (Beszély.) Irta: Dolores­z. (Folytatás). — Az asszonyom, ön nevetségesnek találja ezt! hallata táncosa bosszús fájdalommal, egy szúró tekintetet lövelve elfordult ellenére, s látszott hogy kegyed szavai, vagy inkább gúnymosolya mélyen seb­­zék őt, s még inkább feltüzelék féltékeny irigységét. Az egész elmondott jelenetet, mint egyike a legközelebb állók­nak láttam, s érdekkel hallgattam. Tánc végeztével is figyelemmel, kisértem az ellenséges feleket. Grekizene csakugyan azonnal felkéresé a bárót. — A viráglevelet uram! mond Döringhez lépve, s feléje nyúj­­tá kezét. —• Mi tetszik ? kérdé am az visszalépve, mintha nem értette vol­na az előbbi szavakat. — Ez, a­mit ön elorzott előlem tolakodása által, szólt Grekic .

Next