Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-10-22 / 85. szám
strum e Ditione Stryensi discessum . Vice Oeconomo Dex-Lobiciensi praeceperamus: at cum Decretum ibidem contra Judaeos latum nondum ad executionem deductum esse cognoverimus, damus Vostras ad ipsum compulsoriales , quibus — — — tantér a Nobis urgetur , ut exclusa omni mora , laesis et injuria affectis omnimodam praestari curet Satisfactionem, Nostram, si secus fecerit, experturus indignationem. Porro cum caetera in adjunctis expresserimus, superest ut Sinceritati Vestrae prospera quaeque exoptemus. Datum Varsaviae , Die 26. mensis February. Anno Dni MDCLXXXill-o , Regni vero nostri Anno IX-o Joannes Rex mp. Közli saját gyűjteményéből Lőcsei Sp. Sámuel. ápol com.ak szent irostábeli visszatérése Francziaországba. (Folytatás) Részint előszóval, részint véghagyományi pótlékjában nyilatkoztató kevéssel halála előtt Napoleon azon kívánságát ,,hogy hamvai a Szajna partján az általa annyira szeretett franczia nemzet kebelében nyugodjanak.“ Legkissebb körülményből sem lehete azt sejditeni, hogy e’ kivánság valaha beteljesedjék, s most még is teljesedék. A franczia kamarák 1850 óta ez iránt több kéréseket nyujtottak be, melyet sokan pártoltak, de hogy a' kormány abban megegyezzék, alaposan várni nem lehetett. Annyival meglepőbb volt, midőn május 12-k. 1840-b. a’ kamaráknak tudtára esett, hogy Anglia, Francziaországnak a' Napoleon hamvai hazavitele iránti kívánságában megegyezett, s herczeg Joinville a’ király harmadik fia egy hadihajón a’ császár holttestének átvételére sz. Ilonába vitorlázand. Közönséges öröm lepte meg e hirre egész Francziaországot, ’s a legnagyobb megelégedést ’s helybenhagyását nyilatkoztatá azért a’ kormánynak ’s akkori elnökének Thiersnek. Julius 7-k. vitorlázott ki a Joinville-i herczeg Touronból sz. Ilona felé La Belle-Poule fregaton, Favorité korvettel kisérve; vele együtt mentek Bertrand és Gourgaud (jelenleg a’ király tábornoki segédje) tábornokok, Las Cases Emmanuel követ ’s Napoleon bel ső legénnyé ,Marchand , kik száműzetésében vele voltak. A bahiai révből kevéss mulatások után sept.4-k tovább mentek ’s od 8-k. sz. Ilonába Jamestownhoz megérkeztek, miután a’ herczeg a sziget akkori kormányzójával Jledlemore tábornokkal küldetése iránt értekezedön. A’ holttest kiásásához October 18-k. éjfélkor fogtak, tehát 25 évvel Napoleon sz. Ilonába érkezése után,’s a franezia’s angol biztosok jelenlétben ’s angol kapitány Sándor felvigyázata alatt kilencz óra múlva végezték el. A’ sír fejénél s lábánál termett növényeket vigyázva szaggatták ki, mivel azokat a’ Joinvillei herczeg maga számára kívánta megtartani. Alidon a’ koporsót felásták, mely kőfalba lévén rakva, a levegő ’s közeli forrás bántalmaitól, melyből Napoleon inni szokot volt egészen menten maradott: egy franezia pap könyörgést tartott felette; azután a koporsót a’ sírból nagy vigyázással kivették ’s az angol katonák egy a' végre készített sátorba vitték. Ott a' holttestet boritó koporsókat felnyitották, melyek közzül a’ legbelső pléh, keletindiai módon vattázott fejér atlaczczal lévén belölröl bevonva, annak már elsenyvedett darabjai a' holttestre hullottak, mely miatt a’ császárt csak azután lehetett meglátni, miután a’ sebész a reá hullott elsenyvedt rongyoktól gondosan megtisztogatta. A’ külső mahagóni fából készült koporsó gondosan szétfürészeltetett, ’s darabjait a’ jelenvoltaknak később örökemlékül ki osztogatták. A körül lévők mélyen megilletödtek, midőn a' borítékok felemelésével , a' császárnak még egész épségben levő testét meglátták. Főként megrázó vala e pillanat azokra nézve, kik Napóleont éltében ismerték ’s száműzetésébe is híven kisértek. Arczvonásai még tökéletesen ismerhetők voltak; kezei egész épségben maradtak s balra, melyet Bertrand tábornok 19 év előtti koporsóba záratáskor megcsókolt, meg valamennyire feljebb volt emelkedve; az ismeretes kis kalapon és sötét zöld egyenruhában is kevés változás esett, a’ lába fején a' csizma bőre már el volt rothadva de fennebb épen maradott. Meljén a' csilláé csak nem feketévé lett, de a' becsület ’ ezredének 's vas korona rendjének jelei meg fénylettek; epaoletjei megbámulták. Keveset változott ábrázatjának a' megnőtt szakái kékes szint adott, félig nyilt ajkai köztt három felső tiszta fejér foga látszott. A’ haja szembetűnő-