Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-03-02 / 17. szám

ÖT a’ szabad sajtót, mint nézete szerént zabolát­­lanságot eszközlöt, és a’ háborúság fő okát, a­­zonnal megfojtotta; mint nevezetesen VII. Fer­­dinánd 1824-ben, az akkori absolutismus szel­lemében, minden hírlapokat, két madridi udva­ri újságon kivül, bétiltott, elnyomott; a’ mi ter­mészetesen legkönnyebb mód volt, az alkalmat­lan lármát lecsilapitni, mély halgatást, csendes­séget eszközölni. VII. Ferdinánd 1855-b. történt halála után, felesége Mária­ Krisztina, ki mint i­­gazgató, régens - királyné még kis idejű leánya II. Izabella nevében a’ kormányt folytató, a* thronushoz just formáló Don Carlos és feleke­­zete ellen kéntelen volt a’ liberálisokhoz köze­ledni, későbben egészen részökre állani; a’ mia’ nyomtatás bilincsekből kiszabadulását eszközöl­te, — az időszaki sajtónak újra tágas mezeje nyílt munkálódni, majd külömböző színű újsá­gok jelentek meg, de a­ melyek hamar tulságra csaponganak­ ki, azért, az igazgatás elvei válto­zása , és alkotmányos szabadságra hajtása után kevés hónapok múlva egyszerre 21 újságot kel­lett megzabolázni , részint elnyomni. Átaljában mind a két ország még ingadozó, lehet mon­dani szerencsétlen állapotja szánakozásra méltó. Hol katonák a’ törvényhozók, bajonettok döntik­el az igazgatás­ formáját, mint 1806-k. elébb Madridban, majd Lisbonában történt, ott lehet a* constitutzio neve, de idvességes, népbóldogi­­to hatása távol van! ’S nem azt tükrözi-e a’ két státus legújabb históriája? A' kormány mind a’ kettőben erő és tekintet nélküli, éppen azért gyakran változó; a polgári társaság háborgás­sal, rendbomlással, zűrzavarral tele; felfordu­lás, ínség képe mindenütt; a’ sajtó az egymás­sal mérgesen szembeálló felekezetek zsoldossá, ’s a’ részrehajlás hangján szólló újságok a’ sza­kadás lelkének tolmácsosai, csak annak eszkö­zei. Különösen Spanyolországban az úgy neve­zett exaltadok, felhevültek, vagy túlságosok párt­ja nagy részint a’ sajtó által munkálódik, vagy ront; ’s ennek segítségével hajtotta végre kevés hónapokkal ezelőtt a’ törvényes kormányt meg­buktató, az igazgató királynét elkergető revolu­­tziót, a’ melyből fejlődött ’s magát kormányra tolt katonai despotismus az ország nyugodalmát, boldogságát nehezen fogja helyreállitni. •­ A’ hajdankor bűneiért lakói, annak következéseit hordozza a’ mélyen sülyedt, sajnálásra méltó or­szág, mely az időtől, ’s annak eléhaladásától meszsze hátramaradott. Azon átok, mit egykor Jehova a’ pusztában bujdosó nyakas Zsidók felett menydörgött, „meglátogatom az atyák ál­nokságát a' fiúkban harmad és negyed iziglen“ a’ Spanyolokon is borzasztólag, de tanúsággal tömötten teljesedett! — Az elmondottakból könnyen érthető, miért nincs sem egyik, sem másik országban mégugy­­nevezhető újságliteratura ; a' politikai hírlapok azon párt színét viselik, melynek orgánumi, ’s valamint független önállással, úgy a’ közvéle­ményre jótékony hatással sem bírnak; igen gyak­ran heves indulatoskodással sőt aljas mocskoló­­dással teljesek. Éppen e’ roszsz szellemért a’ta­valyi esztendőben egy katonai lázzadás követ­kezéséül Portugáliában a’ sajtószabadság ideig­­leni felfüggesztése nem sokat használt, mert a­’ tilalom megszűnésével a’ túlságos párt lapjai minden illendőséget kigúnyoló irásmódjokat új­ra elővették. Egyébaránt midőn Portugália megszabadi­­tója Dom Pedro, az uralkodó királyné atyya, 1832 juliussában Oportot elfoglalá, akkor in­dult­ meg az úgy nevezett Cronica consti­­tucional, mely vele majd Lisbonába áltál­­ment, ’s ott mint a’ kormány hírlapja Diario do Governo név alatt jelenik­ meg. Az igaz­gatás elleni lapok közzül a’ Nációnál czímüt lehet emlitni.—Spanyolországban a’ Gaceta de Madrid ilyen hivatalos újság. Dicsérik a’ Correo mercantil de Cadiz czímüt, ’s mint mondják jeles és sok jó czikkelyekkel tö­mött a’ Revista Espanola, mely ugyan csak a’ fővárosban jelenik meg. Azonban itt az ú­­jabb időben több zabolátlan, és túlságos újság­levelek is tűntek­ elő, — a’ sajtó süvölt, lázza­­dást menydörög, zavar és fergeteg eszköze. Je­lentők e’ részben némely jelenleg fennálló, ’s az oppositzio iránnyában irt hírlapok czímjei, milyenek: el Pueblo Soberano, — souve­rain— az uralkodó nép, mire igen természetes megjegyzés, hogy a’ hol nép, ott rend nem u­­ralkodik, továbbá el-Truen­o, a’ mengydörgén, el-Huracan,a’ forgószél; ez utolsó valódi szel­­lemes újság lehet. Spanyolországban a’ nem régen végződött polgári had kezdetén közel nyolczvan újság volt , melyek közzül 54. hiva­talos bélyeget viselt.­­ (Folytatása következik)

Next