Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-01-26 / 7. szám

ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZKIEAGJT­ FEStfjlTCSK, professor. ----«»»3ELSŐ ESZTENDŐ. s«—---­£1­90 Felév. Kolozsvár. Kedden Januarius 2.-k. 1841. 1-dire szánt. Tartalom: Erdély történetei rövid átnézése a’ Fels. Ausztriai ház idejéig. (Folytatás.) Professor Szilágyi F­erencztől. Akia. Históriai rajzolat. Az újságok­ eredete, fontossága, egy históriai tekintettel az időszaki saj­tóra. Folytatás. Professor Szilágyi f­erencztől. — F­öldleirási adat. Erdély Történetei rövid átnézése a’ Fels. Ausztriai Jiáz idejéig­. Professor SZILÁGYAI FFRENCZtől, 1. CKIKIZELY. Kezdettől a’ voliáeai ttzk­őzetig. (Folytatás) E­gy paraszt zendülés is történt Erdélyben Zsigm­ond uralkodása vége felé, — a’ sanyarga­tott , el­ keseredett földnépe természetes jussal tapodásáért fegyvert fogott, s dühös indulatjá­nak sok kicsapongásokkal, vérontással bélyeges ki­törése nagyra terjedett. Erdélyi püspök Lépes György a’néki tartozó dézmára nézve,—melyet ez időben minden birtokosok, főurok, nemesek és nemtelenek, Magyarok és Székelyek közti, ki­vétel nélkül tartoztak űzetni— egyezésre lépett, hogy azt kész­pénzzel megváltani lehessen. So­kan azonban fizetni nem akartak, s a’ püspök azért a tartozásokkal nem gondolókat egyházi tilalom, interdictum *) alá vetette. Ennek sem *) Interdictumnak nevezték azon egyházi bünte­tést, midőn egy egész országban, vagy helységben lévén kivánt sükere, panaszolt Zsigmond király­nak, ki i­öb­b. ,,az erdélyi püspökség dézmá­­lási törvényhatósága alatt álló bárókhoz, neme­sekhez , és minden más sorsú emberekhez“ in­tézett levelében, a’ dézmának nagyobb pénz ne­mében megfizetését parancsolta, t. i. oly déná­rokban , melyek közzül száz tett egy arany fo­rintot,— és a’ püspöktől kiszabott egyházi tilal­mat, egy hónapi idő alatt számba nem vevők­re pénz büntetést határozott. A’ püspök ugyan is a’ folyamatban lévő kissebb mértékű déná­rokban a’ fizetést elfogadni nem akará, ’s a’ há­rom esztendő alatt rakásra gyűlt dézmát na­gyobb pénz nemében kivánta felcsikarni. A’ hí­veit sanyargató főpásztor ily követelése nem kis zúgást okozott, csakugyan a’ nemesség és püs­pök közötti versengés, egyezés által elenyé­szett, de a’ parasztok békételensége mérges zi­vatart szült. Tetézte sérelmüket földes uraiktól szenvedett méltatlanságok, kik velek mint job­bágyaikkal úgy bánva, számos törvényekben gyökerező, és Zsigmond alatt is közelebbről 1435-b. a­ pozsoni országgyűlésen megújított sza­bad költözködési jogaik ellenére , telkeikről hi­sz isteni tisztelet és szentségek kiszolgáltatása meg­volt tiltva. »­ pápák borzasztó fegyvere a’ közép szá ■adókban.«

Next