Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-01-26 / 7. szám
ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZKIEAGJT FEStfjlTCSK, professor. ----«»»3ELSŐ ESZTENDŐ. s«—---£190 Felév. Kolozsvár. Kedden Januarius 2.-k. 1841. 1-dire szánt. Tartalom: Erdély történetei rövid átnézése a’ Fels. Ausztriai ház idejéig. (Folytatás.) Professor Szilágyi Ferencztől. Akia. Históriai rajzolat. Az újságok eredete, fontossága, egy históriai tekintettel az időszaki sajtóra. Folytatás. Professor Szilágyi ferencztől. — Földleirási adat. Erdély Történetei rövid átnézése a’ Fels. Ausztriai Jiáz idejéig. Professor SZILÁGYAI FFRENCZtől, 1. CKIKIZELY. Kezdettől a’ voliáeai ttzkőzetig. (Folytatás) Egy paraszt zendülés is történt Erdélyben Zsigmond uralkodása vége felé, — a’ sanyargatott , el keseredett földnépe természetes jussal tapodásáért fegyvert fogott, s dühös indulatjának sok kicsapongásokkal, vérontással bélyeges kitörése nagyra terjedett. Erdélyi püspök Lépes György a’néki tartozó dézmára nézve,—melyet ez időben minden birtokosok, főurok, nemesek és nemtelenek, Magyarok és Székelyek közti, kivétel nélkül tartoztak űzetni— egyezésre lépett, hogy azt készpénzzel megváltani lehessen. Sokan azonban fizetni nem akartak, s a’ püspök azért a tartozásokkal nem gondolókat egyházi tilalom, interdictum *) alá vetette. Ennek sem *) Interdictumnak nevezték azon egyházi büntetést, midőn egy egész országban, vagy helységben lévén kivánt sükere, panaszolt Zsigmond királynak, ki iöbb. ,,az erdélyi püspökség dézmálási törvényhatósága alatt álló bárókhoz, nemesekhez , és minden más sorsú emberekhez“ intézett levelében, a’ dézmának nagyobb pénz nemében megfizetését parancsolta, t. i. oly dénárokban , melyek közzül száz tett egy arany forintot,— és a’ püspöktől kiszabott egyházi tilalmat, egy hónapi idő alatt számba nem vevőkre pénz büntetést határozott. A’ püspök ugyan is a’ folyamatban lévő kissebb mértékű dénárokban a’ fizetést elfogadni nem akará, ’s a’ három esztendő alatt rakásra gyűlt dézmát nagyobb pénz nemében kivánta felcsikarni. A’ híveit sanyargató főpásztor ily követelése nem kis zúgást okozott, csakugyan a’ nemesség és püspök közötti versengés, egyezés által elenyészett, de a’ parasztok békételensége mérges zivatart szült. Tetézte sérelmüket földes uraiktól szenvedett méltatlanságok, kik velek mint jobbágyaikkal úgy bánva, számos törvényekben gyökerező, és Zsigmond alatt is közelebbről 1435-b. a pozsoni országgyűlésen megújított szabad költözködési jogaik ellenére , telkeikről hisz isteni tisztelet és szentségek kiszolgáltatása megvolt tiltva. » pápák borzasztó fegyvere a’ közép szá ■adókban.«