Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-10-22 / 85. szám

A­L­A­FIT­A­S SZ SZILÁGYI FEREICZ, p »ca ELSŐ ESZTENDŐ. t.»­ ITIasodife Felér. K­orozsvár. Pénteken October 22-k. 1841. 85-dik szám. Tartalom. Magyar régiség. Napoleon Sz. Ilonából^ viszszatérése. Magyar régiség. Lengyel király Sobieszky *)vagy azon *) Ez az hires nagy hős, ki miután országos fotó-­­homoknak neveztetett­ ki, vitézi bátorságához kap­pest mint akármely köz katona, a’ legnagyobb ve­szedelmeknek tette­ ki magát, a’ Tatároknak és Ko­zákoknak, kiken szüntelen gyözelm­eskedett, retten­tő ostorokká vált, a’ Törökön gyakori gyüzedelmet vett, kik köz­­ül a’ choczimi hires ütközetben 1673-ban a’ csatatéren 28,000 embernél többet levágott, a'köv. évben u. m­. 1674. lengyel országi királynak választa­tott, midőn pedig 1632-ben, a’ Törökök, Soliman császár alatt Bécset ostrom alá vették, Leopold császár segítsé­gére azonnnal útnak indúlt, onnan azokat a’ következett 1683 évi Septemb 13-ke­széllyel verte, ’s a’ szerencsés üt­közeti napon a’ gyözedelmi hálaadás alkalmával a’ Di­csérünk Tégedistent énekeltetvén , mit hathatós buzgósággal maga kezdett el, helyben pap által szer­tartásos predikátziót tartatott azon maga által textu­sul választott sz. irásbéli igék szerént: Küldetek egy férjfiu, kinek neve János. — Megholt ez a’ nagy bajnok , ’s egyszersmind a’ tudományok­nak is élesztője , ’s becsülleje életének 72-dik (or­­szaglásának 23-dik) évében, junius 17 kén 1686 Var­sóban. M­­ellyeket feljegyezni, vagy csak azon neve­zetesség tekintetéből is bátorkodom , hogy , mind e­­zen jelenleges levél, mind a’ közelebbről közlendő is,­­me­l vagy Sobieskyről, éppen azon nevezetes évi időből (,1683) melyben ő a’ bécsi gyözedelmet tartot­ta hív Lengyeléivel , keletkeztek fennebb irtt dicső honfi fővezérünkhez a’ nagy Teleki Mihályhoz, ki a felséges Ausztriai Országlő Szék’ szárnyai alá juthatását ingadozott hazánknak, különösebben esz­közölhetni és azért örök dicsőséget aratni szerencsés vol. Kiről továbbá mind a’ jelenleges, mind a’ kö­zelebbről közlendő Sobieszky—Le­velekből nyilváno­san kitetszik, hogy valamint nemzetéhez, ’s a’ Hazá­hoz tántoríthatatlan hivséggel viseltetett, úgy a’ Tö­rök zsarnoki igája alól hazánkat a’ Felséges Ausztri­ai Ház hatalmas és véd szárnyai alá hódításával szin­te egyedüli erénnyel, és energiával szabaditotta­ ki 's teljes befolyással birt arra is, hogy számtalan vi­­szongások köztt küszködött Erdély kis Hazánk a' nevezet helyett, harmadik János eredeti és királyi czímes pecsétje, ’s saját aláírása alatt költ levele, erdélyi nemzeti föhadi vezér Te­leki Mihályhoz. Kívül: Magnifico, ac Generoso .Michaeli Teleki, de Szék, Ulmi acCelsmi Tenniae Prin­cipis Intimo Consiliario, nec non Supremo I£­­xercitus Generali, Comitatuum Tor.da et-Mará­in aros Comiti, Arcium Huszt, et Keovar, Dis­­trictusque ejusd. Capitaneo, Sincere nobis di­lecto. Belöl: Joannes Tertius, Dei Gratia Rex Poloniae, Magnus Dux Lithvaniae, Russiae Prus­­siae, Masoviae, Küoviae, Yolhyniae , Podoliae, Podlachiae, Livoniae, Smolen. Severiae, Czer­­niechoviaequae. Magnifice ac Generose, Sincere nobis di­lecte! (Juidquid Nobis Sinceritas Yestra, tam claio et aperto, quam etiam fidentiore suis in Literis expressit Charactere, totum legimus, to­tum in argumentum constantissimi sui erga Nos studii, accipimus; non intermissuri* unquam, quin Sinceritati Vestrae nostra vicissim pateat, constetque voluntas. Incolis Comitatus Marama­­rusiensis pridem iam praestitam esse satisfacti­onem autumabamus: id enim serio ante No­ dicse magyar királyi véd falak közzé, honnan az Zápolya János király alatt elszakadt, és külön fe­­jedelemségre jutott vala , (1540—1686) és igy 146. esztendők múlva szerencsésen viszsza térhetett.. A’ Levelek, 158. évek multa után is, elég épek, és sajátim. .

Next