Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-07-01 / 52. szám

lemileg kitűnő élénkséggel mivelteti. 1857-b. az Ural és Altai 29,8/14,000 franc értékű arany mennyiséget jövedelmezett. Számítsuk ehhez a’ szaxoniai érczhegyben (Erzgebirge) a' Harz ne­vű hegyvonalban Svájczban s a' t. létező gaz­dag bányák évenkénti jövedelmeit; és legott meggyőződünk felőle, miszerint a­ nemes ér­­ezek és kövek évenkénti termesztése oly te­mérdekre hág­ fel, hogy miután a­ legnagyobb rész abból pénzre fordittatik, a’ forgásban lé­vő pénzárnak évenkénti növekedése semmi két­séget nem szenved. A forgásban lévő vert pénz­tömeg általán fogva jelenleg sokkal tetemesebb mint valaha volt, és naponta növekedik is. Mind a­ mellett azonban közönséges a‘ panasz, hogy a’ pénz mind ritkább kezd lenni az emberek között, vagy is hogy a’ forgásban lévő pénz­tömegek kevesbednek. Ezen panasz valóságát látszólag a’ papirospénz tétele is bizonyitni lát­szik. Mert rendesen csak akkor szokott vala­mely státus papirospénzt hozni -dé ha a’ köz­bejött okok elannyira megakaszták a’valódi pénz­forgását, hogy az nem képpes többé a’ kereske­dési közlekedés rendszeres ál­lapot­­á­t fenntarta­ni. A’ papirospénz annak látszik jele lenni , hogy a’ valódi pénz a’ külföldre vándorlás pá­lyáját megkezdé, és ezen eset főleg akkor ad­ja magát elő, ha valamely státusnak activ ke­reskedése megakadt, vagy éppen semmivé lett. Ezen nyavalyában főleg Németország kimondha­tatlanul sokat szenvedett, és még jelenleg is szer­ved , sőt az egész európai száraz föld bizo­nyos ideig e’ részben Anglia szerfelett dús nye­­reményü activ kereskedése igája alatt sinteni kénytelen volt. A’ némethoni pénzverő házak­ból kikerült pénztömeg teméntelen. Egyedül Pruszszia 1809—1836-ig új verésű courantok­­ban 87,145,756 tallért, váltópénzben 2,949,760 tallér értékűt hozott forgásba, korábbi idők­ből maradt forgásban 95,709,282 tallér, tehát porosz pénzül öszvesen 135,864,778 tallérnak kelle forgásban lenni; azonkívül van Poroszor­szágnak papirospénze is, Kassenanweisung czim alatt, melyeknek értéke öszvesen 25 1/4 millió tallérra hág­ fel, mely öszvegből 14 mil­lió, státus kötelezvényeken alapszik (auf Staats­schuldscheine fundirt sind). Ezen iszszonyu pénztömeg a­ bel közlekedés szükségeinek fe­dezésére untig elégséges. Más német státusok­ban is aránylag véve nem kevesebb pénz me­­nyiség vereték. Ha mind a’mellet meg is hang­zik a’ pénzszűke elleni panasz, és a’ közleke­dés szükségeire kész pénz hi­ányzik, úgy annak okát bizonnyára másutt kell keresni mint a vert és papiros pénz látszólagos elégtelenségében, fekszik pedig az­ok részint a’ pénz hibás hasz­nálásában, részint a’ társasági viszonyokban , ré­szint a’ hibás státus gazdálkodásban, és azon nem kevésbé hibás politikai rendszerben, mely által Europa nagyobb része kormányoztatik. A­ hol van kilátás a’ heverő pénztőkét valami dúsan gyümölcsöző és nemzeti jóllétet elömoz­­ditó vállalatra beléruházni az az termesztőleg használni', ott látjuk m­iszerént a' pénztőkék mindenfelől özönlenek; a’ vaspályák, gőzhajók napi­renden lévő építése, a’ fennálló részvé­nyes társaságok és bankok ,­ melyek Némethon­ban is mind inkább honosulni kezdenek, erre elegendő bizonyitványok. Ide azonban a’ német speculatio nem emelkedhetik a’ kifejlődés kí­vánt fokára, mert nem képes a’ pénztőkének oly biztosítást (Garantie) és kedvező kilátást nyújtani, mely azoknak magáhozi húzására ki­­vántatnék; ennek pedig az az oka, mert Német­­honban a’ speculatio igen el van nyomva, gá­tolva és nem képpes magát kellőleg kiterjeszte­ni, mert továbbá a’ honi ipar és szorgalom oly activ kereskedés hijjával vagyon, mely a’ belho­­ni termesztés hasznával a’ külföld vásáraiban tetemesb részt venne. Hol az activ kereskedés keskenyebb kantárok közzé szorulni kénytelen, ott a’ honi ipar és szorgalom nem emelkedhet tik kitűnő jelentőségére, és földtermékek és műipari készítmények helyett a’ vert pénz cse­re portéka gyanánt illan­ ki az országból* Ez főleg Németországról igaz, holott már régóta *s talán Amerika feltalálása, és a' Jóreménység­­fokának körül hajózása óta igen mostoha­­szen­­vedőleg álló) a' kereskedési mérleg (bilanx) va­lamint Anglia eme tekintetben minden európai státusok felett tulnyomóságot nyert. Egész Eu­rópa adózója neki. Anglia azon állást foglalta­ el, melyet az említett felfedezések előtt Némethen hirt. Középkorban Németország Vala kereske­dési és gyáripari tekintetben az uralkodó stá­tus, és csak Itália mérkőzhetek némileg vele. Mind a’ két ország azonban hasonló sorsot ta­pasztalni kéntelen volt, a’ mint hogy politikai

Next