Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-08-02 / 61. szám
242 vagy az illető rendőrség hiányában, éppen ily nemű elégtételre kentetnék a helység lakóit. Magyarország szegény legénnyei pedig míg az Alföld síkjain csak nem kényre tanyázhatnak, nem fognak Kalotaszeg zordon havassain és annak szegény lakói között, minden kinézés nélkül magokat fagylalva, fel ’s alá mászkálni. Várbérczeinek külső oldalai körül fekvő helységei 29. 30. 31.) ,,Felső, Közép és Alsó- Füld, a’ Gereben alatt gyümölcscsel és erdővel bövölködö oláh helységek“. Nehogy az íróval együtt hibázzunk, mi előtt e’ három helységet érdekelnek: Hódosról,melyet Kalotaszeg vázolatában elősorolva nem látunk, kívántunk említést tenni. Hodos, a’ Koászte Beo és a' Gereben szél bérczei között egy hegy oldalba nyomúlva meglehetős oláh helység. Miveletlen határán kevés ősz- és tavaszgabonát termeszt, de e’ hiánnyát tűzifa és gazdasági eszközárukkal pótolja, melyeket nagy mértékben hord a b. hunyadi piaczra. Lakossai között, kik a’ mint fennebbi lapjainkban is érintők 1834 óta unitusok, sok az orgazda. Felső, Közép és Alsó-Füld. A’ b. hunyadi határszél hegyei és a’ ködös Gereben allyában egy vonalban, szűk völgyekben terült három oláh helységek, melyek jó földjökön szép őszt és tavaszgabonát termesztenek. Itt már, mint a’ Vlediászától távolabb eső helységekben, a’ törökbúza is sükerrel tenyészik. Kövér legelőjükön szép csordák és juh nyájak tanyáznak. Felső-Füld, hol Kalotaszegen a’ legjobb járom és eke készül, nevezetes hely. Mind háromnak sarkossai unitusok, kik gazdasági eszközökkel is kereskednek. A’ földek nagyobb részét, jelenbe özv. m. Vargyasi Dániel Károlyné birja , kinek engedékeny, és női szelíd lelke, fő oka annak, hoigy itt a’ föld népe, mint sehol sem másutt, oly béketürő, engedelmes és szolgálatra kész. Tapasztalat után, meghazudtolva látjuk itt, a’ latin, m. nemes közmondát:.Ungentem pungit, etc. A’ hálás lelkek igaz ritka tünemények ma, de hogy a’jót ön magáért tegyük, azt a’ moral tanítja, ’s hogy embertársaink egy joggal születtek, azt az anya természet ha ön érdekeinkért titkolni szoktuk is, keblünkbe 011. ?( 32.) „Kétesd Bacchus et Pomona ked Vencze“. Keresd, Figyelmet érdemel e’ szép kis magyar helység , mely a’ farnasi széket ágy aljában, szűk, de jól mivelt és termékeny földje minden barázdáit felforditva , mint jól ápolt melegágy, mindennemű veteménynyel, korán és gazdagon látja el a’ b. hunyadi piaczot. Kevés de jó öszgabonát, több törökbúzát termeszt. Lakossai hü reformátusok, szelídek és béketüzök, sok közöttök a’ faragó ember, kik ács munkához értenek. Bora sokkal kevesebb, de jobb mint a' B. Hunyadé, gyümölcse elég és sok nemű. Gyakran áradozó kis folyama az Almás vizébe szakad. 53. 54, 35.) M’Bikás, Fa más, és Z s 0- b 0 k. Ezen három falukról lett észrevételeihez az írónak, kijavitásul csak annyit kívántunk ragasztani, hogy azon vonalban már nem csak meglehetősnek, de igen ,jó és termékenynek ismerjük a’ földet, hol sükeres öszgabona, sok és igen szép törökbúza terem. Lakossai ev. reformátusok, erkölcsi tekintetben a' Földieknél alább állók, főleg Bikái, hol sok a’ kormos és engedetlen. Farnas szépei nagyon szerelmesek, egyébaránt mind kettőnek meglehetős bora van. Zsobok pedig az ép lábú embereknek csupa szatírája. 56 ) .,Gyerő-Vásár hely Kalotaszeg várbéretének, délre fordult nyakán magas, helyhezetében jól épült magyar helység ’s a’ t. Ezen helységnek, úgy szólva csak nevét, és hollétét tudjuk, azért az iró megjegyzéseihez sem pótlékot sem javítást nem adhatunk. Egyébaránt hogy Gyerö-Vásárhelyröl ’s az oda nem meszsze eső Gyeröfi szöktetöjéröl, az élőkor agg regéi köztt, ne lenne valahol említés nem képzeljük? Ismertetését csakugyan avatottabbra bízzuk ! — 37.) „Dorite, Qsinkó nevű dúlt tájjal nagy oláhfalu, ezt régen Magyarok lakták“, 's a’ t. Nem Dorite, hanem gyakorlatilag magyarul Derite, és oláhul Dritje. Egy kopár hegyek közti sunnyogó népes, és gonosz helység. Dűlt tájéka tudtunkra néma, mert a’ Csinkó nem dúlt táj, s nem is a’ deretei határban van; hanem egy a’ legszebb és tilalmas Bánfii erdők közzül Kalotaszegen, mégpedig a’ nyárszai határban. Unitus lakóiról Deritének semmi jót nem mondhatunk, mert nagy határ pusztítók , és töbnyire orgazdák. Jó határa nagy része parlagban hever, sovány és nyircserés legelőjén nagy csapat kecskék tanyáznak, szarvas marhája és jó-