Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-07-01 / 52. szám
HON ÉS KÜLFÖLD. -j ' • . ' ■ ' ' ' -• -j . ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGII FERENCZI professor. -----.^3 MÁSODIK ESZTENDŐ. Ez második Félév. Kolozsvár. Pénteken, Julia. 1-n. 1842. 52-re szám. Tartalomu Pénzügy- Géczi András levele. Pénzügy. A’ pénz régi időktől óta azon bálvány, melynek a’ világ áldozik, és ez jövendőben is így marad , mig csak a' pénz, mely belső tartalmára és becsére nézve valódi portéka gyanánt tekintendő, a’ mindennapi közlekedésben, meg nem szűnik értékmérő, egyszersmind érték képviselő lenni. Minden anyagi tárgyak között a’ pénz legnagyobb mozgékonysággal bir, mely annak saját magva természetét képezi. A’ pénz expansiv erejével semmit sem lehet észrehasonlitani. A’ cselekvőség minden ágaiban a’ pénz az uralkodó elem , és pedig annál nagyobb mértékben, minél magasabb fokra hágott a’ nemzeti munkásság , és minél élénkebb a’ kereskedési közlekedés. A’ pénznek azon tetemes béfolyása mellett,, melyet az iparra, földmivelésre, kereskedésre, sőt még a’ tudományokra és mesterségekre is gyakorol, egy rendes nemzeti gazdálkodási rendszerrel dicsekvő státus sem nézheti azon körülményt egykedvüleg, váljon sok vagy kevés pénztömeg forog e’ hatak között. Van egy párt, mely részint tudatlanságból , részint roszsz akaratból azon hit elterjesztését tűzi ki magának föfeladatául, hogy t. i. a’ korunk emberiségét zaklató pauperismus, a’ majd minden kereseti ágak körében tapasztalt siűtödöttség és elakadás, főleg a’ keresbedett pénz előállításban (Geldproduction) rejtezik. Egyébiránt meglehet mutatni, miszerént Europa temérdek mennyiségű nemes érczeket hozott forgásba- azon időben, midőn Spanyolország gazdag aknii, a’ gazdagságnak kimerithetlennek látszó forrásául szolgáltak, esztendőnként 20,000 font arany kertlt ki belölök, Amerika feltalálása óta 1500-ig, Europa az uj világból évenként 3,000 márka aranyat nyert. A’ mexikói revolutio idejéig, vagy is körülbelöl 1814-ig 2,384,000 kilogram arany, és 122,217,300 kilogram ezüst öszvesen 8,000 millió tallér értékben jött bé Európába. Ezen érettömegböl egy 84 láb átmérőjű tőkét lehetne előállítani. Ezen kincsforrások még ki nem meritvék, a’ föld ki nem fáradt még nemes érczek képezésében, a’ régi források még folyvást gazdagon csergedeznek , és azon felyül még újak is feltaláltattak. 1857-b.n'mexikói bányákból körülbelöl 38 millió tallér értékű nemes érez mennyiség ásatott ki. i8810-töl »1833-ig csupán a’ zacadeirasi pénzverő házba« 90 millió tallér veretett, ’s a’ Spanyol-Amerika még most is évenként átmérőben 9°° kilogram aranyat juttat. Brazíliában Minas Geraes tartománnyában a bányákat jelenleg két és Angolokból őszreállott társaság fosztogatja ércztartalmoktól, 12 év alatt a’ birtokosok évenként 3232 font aranyat nyertek.. Északi Amerika, szinte temérdek ásványi kincsekkel bir. 1823—1833-ig az érczaknák öszves jövedelme 22 1/2 millió francra ment. A’ magas északon Sziberiában, az Grál bérczeiben, és Altaj környékén létező becsesrézbányákat az Orosz birodalom jeg 52. ,