Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-10 / 81. szám
326 civilizált élet megvetése jeléül a’ port lábairól lerázza. A’ pompát kedvelő török, gazdag mameluk szerszámmal felnyergelt szyriai délczeg lován, számos cselédektől körülvéve, kik arok büszke tekintését utánozzák, a’ méltósággal teljes beduinnak éppen ellenképe. A’ török után valószínűleg a’ skárlát és finom szövetbe öltözött ulema következül, de iránta a’ nép csak hideg tiszteletet mutat, mert a’ basa a’ katonát a’ pap fölibe emelte. Ne felejtsük el a’ hölgyeket, kik mindenütt érdeket gerjesztők, de kettős érdeket, hol őket a’ szokás szem elöl elrejti. Azonban a’ kairói hölgyek felső öltözete nem oly ingerlő mint egész testökből a’ sárga nagy veres czipőnél és egy pár fekete bátor pillantásu szemnél egyebet nem láthatni, mindazáltal ha képzelődésünk e’ rejtélyes hölgyeket teremeikbe mindennapi foglalatosságaikhoz, gondjaikhoz és örömeikhez kiséri, úgy érezzük, hogy e’ burkolatban még is valami kellemetes van. Egy ilyen béburkolt hölgyet, tulajdon férje sem ismerhet meg. Ne mellőzzük továbbá a’ heréiteket és a’ Zenaarból fogott fekete rabszolgákat, kik gyapjuhajokat tarka kendővel körülkötik ’s nyakukat színes gyöngyökkel ’s pénz nyakszoritókkal ékesítik. Mind e’ csak nehány csepp az élet tengeréből, mely Kairó főútszáin keresztül folytonosan ömledez, de a’ csak főútszákban , mert a’ mellékútszák puszták és üresek, mintha a’ lakosok dögvésztől félvén kibujdostak volna. Egyik legkellemesebb hely Kairóban az egyiptomi társaság könyvtára, mely nagy tudományi gazdagságot rejt magában ’s egy kel- temetei kertben fekszik. Ezen épületről azt jegyzi meg a’, tudósító, hogy hiedelme szerint egyedüli hely Kairóban, hová a’ nap sugárai hathatnak, ’s mely az arabs csevegés zajá■ a’ jszamár hajtók lármájától , a’ vízhordók serbetárulok kiabálásától távol van. Nyilvános mulatóhelyek Kairóban nincsenek, de van egy franczia és olasz színpad, igv. műkedvelők játszanak ’s mely nagy bazalommal tartatik fenn. A’ színház csak cső-i irtokon estve nyittatik meg. Van egy múzeum is, de a’ mely nem közönséges, egy Abbot nevű angol orvos sajátja, és sok ritka becses régiségek vannak benne, a’ többek köztt lenes pecsétnyomója és nyakláncza (?), több sus emberi alakok, ’s mind oly jelesen metszve , hogy az is, ki a’ thebei szép mets más keletieké selyem lepelbe burkolva, szeteket soha sem látta, meggyőződik arról, hogy a’ régi Egyiptom lakosai az emberi test részei arányosságát ismerték. Kairóban mutatásom alatt, mond továbbá Postans aszszony, minden nemzetből ’s mindenféle öltözetben egész férfi tömegeket láttam, mint tolongtak az útszákon vagy verésre ingerlő áruikat miként rakták ki gazdag boltokban, de egyetlen egy nőt sem láthattam meg, kivévén csúf vén komornámat, s ez is midőn kiment, ránczes bőrét oly nagy szorgalommal béburkolta, mint a’ szépek szépe , a’ többi nőket csak csúf fekete selyem habárák-sokkal láthattam ’s nem is volt reményem őket más alakban megtekinthetnem , mert mindenkor valahányszor török hárembe bocsáttatni kivántam, egyenesen értésemre adatott, hogy az lehetlen. Az alkirály családja senkit sem fogadott el és Ibrahim basa háreméről azt beszélték, hogy kevés idő előtt néhány idegen nők ezen hárembe bocsáttatván, a’ szabadság és egyenlőség eszméivel annyira megtöltötték volt a’ hárem szép hölgyeinek fejét, hogy azután Ibrahim basának legelső belépésekor a’ hölgyek és rabnők a’ basa elibe rohantak ’s nem kevéssé bámuló urokat kérdőre vonták : hogyan bátorkodhatnék azon szabadságot melylyel az angol nők élnek, ő tölök megtagadni? — Mint mondják nem kis munkájába került a’ basának, míg felzendült szép pártütést lecsendesithette, ’s mivel a’ bélopott eszmék a’ háremnek éppen nem voltak idvesek, a’ pártütésre oly könnyen hajló szépek laka minden idegen lázasztó előtt bézáratott. Valamelyik szyriai hárembe bocsátásomat ajánlások által könnyen kieszközölhettem volna, de itt mivel annak lakosai keresztyének, semmi különöst a’ gazdag csinos öltözeten kívül milyent már sokszor láttam, egyebet nem láthatni. Az akadályok, melyekre találtam, még inkább ösztönöztek azokat legyőzni, ’s e’őzésből angolokat, francziákat, arabsokat és törököket megkérdeztem. Végtére titok pecsétje alatt megtudtam, hogy egy francziané, ki ékszereket ’s t. e. árulásáért háremjekbe járatos , jutalomért kész megtudakolni, váljon egy bizonyos hárem hölgyes látogatásomat elfogadandják-é. Az előzmények csak hamar véget értek , ’s a’ felelet részemre kedvező volt. Szarni basa családja a’ következő napon , a’ beiram innep első napján, elfogadni kívánt. E’ nagy fársáng három napjai folytonoson tartó mulatságok, evés, ivás, táncz és mindennemű idézések köztt telnek el, mi az izlam