Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-23 / 41. szám

■ u------ ■ ------------- ---- ------- ~ ............................. Tartalom: Gyilkosoly társasága Indiában. Kaland a’ guianai indusok köztt. Apróság Franklin életéből. TOLDALÉK .MIJUT ÉS JELEITNEZ. 1843. (Első félév.) 41-fő szám. Kolozsvár. Kedden Május 23-án. 1843. Gyilkosítk tárrsasága Indiában. Keletindiában van egy társaság, a’ thug©k vagy fanzigarok társasága, melynek erkölcse, foglalkozásai és szokásai oly rendiéül borzasztók, hogy az utazók által róluk közlött tudósításokat koholmányoknak lehetne tartani, ha kétségbe nem hozható bizonyítások nem igazolnák. A’ thug társaság egy saját felekezet, melynek vallása abban áll, hogy minden emberi lényt, kor és nem különbség nélkül megtámadjon és megfojtson. E’ rettentő gyilkosok társaságának alapitója, úgy látszik, honfi társai könnyenhivőségében ’s babonaságában határtalan bizalmat helyheztetett, midőn a’ gyilkolást és rablást isteni tisztelet szentségének nyilvánította. A’ régi Pantheonban volt egy isten, Mercurius, ki a’ szónokok és tolvajok védistene volt, ’s az orosz haramiák még ma is szent Miklóshoz fohászkodnak, midőn valamely nagy vállalatot akarnak végre hajtani, de egyedül az indiai népek köztt lehet egy felekezetet találni, mely tántorithatlanul hiszi, hogy Isten előtt kedves és az ég haragját engesztelő áldozatot teszen, midőn embertársait meggyilkolja s a’ zsákmányt saját önczéljára forditja. A’ thugok felekezete, e’ gyilkosok hiedelme ’s állítása szerint nagyon régi, ’s világteremtése után kevés idő múlva alapittatott, ha ezen elfajult gonosz nép Káinról, a’ testvérgyilkosról valamit tudna, hihetőleg mint felekezete alapitóját és nagymesterét tisztelné. Bowanie vagy Kálé istenaszszony által adott törvényeknek engedelmeskednek. Ezen öldöklő istenaszszony tiszteletére Bindasulban , Mirzapur szomszédságában egy templom van szentelve, mellben a’ felekezet papjai szolgálnak, ’s hová a’ gyilkosok nagy engesztelő és más áldozatokat küldenek. E’ rettentő felekezet eredetéröl a’ népmonda a’ következőket említi. Sok ezer évek előtt egy óriási gonoszlélek kínozta a’ világot ’s pusztította, elnyelte az embereket. Bonanie vagy Kábé istenaszszony, az emberi nemet a’ teljes végveszélytől megmenteni akarván, az óriást megtámadta, ’s földre terítette, de a’ gonosz lénynek kifolyt véréből új lelkek támadtak, kik a’ kegyetlen mivet tovább folytatták. Ekkor az istenaszszony két férfit teremtett, s azoknak kendőt adott megtanítván őket, miként fojtsák meg úgy a’ gonosz lelkeket, hogy egy csep vért se ontsanak ki. A’ két férfi a’ reájok bízott nagy munkát véghezvivén, a’ földet és az emberi nemet megszabadítván, az istenaszszonytól nyert kendőket viszszaadni akarták ; de Bonanie azokat nem csak hogy nékiek ajándékozta, sőt parancsolta is, hogy valamint azokkal a’ gonosz lelkeket kiirtották, úgy az egész emberi nemet is irtsák ki, egyedül követőit kimélvén meg. Az istenaszszony megígérte egyszersmind, hogy a’ megfojtott emberek eltakarítására egész titokban ő maga fog gondoskodni, ’s vigyázand is hogy ők, t. is a’ fojtogatok, mindenkor bátorságban vihessék véghez munkájokat, de a’ megfojtott emberektől elrablótt vagyont nékie vigyék. ..Így alapittatott meg a’ mi társasági rendszerünk , mondják a’ bugok, ’s hogy az általunk megfojtott emberek holttesteivel mi törénik, azon nem aggódtunk, mig egykor, egy húg, a’ többieknél kíváncsibb, tudni óhajtotta, az istenaszszony mit mivel a’ holttestekkel. E’czélból elrejtette magát, Ronanie eljött szokása szerint, ’s a’ holttestből enni kezdett. 41