Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-23 / 41. szám

■ u------ ■ ------------- ---- ------- ~ ............................. Tartalom: Gyilkosoly társasága Indiában. Kaland a’ guianai indusok köztt. Apróság Franklin életéből. TOLDALÉK .M­IJUT ÉS JELEITN­EZ. 1843. (Első félév.) 41-fő szám. Kolozsvár. Kedden Május 23-án. 1843. Gyilkosítk tárrsasága Indiában. Keletindiában van egy társaság, a’ thug­­©k vagy fanzigarok társasága, melynek erköl­cse, foglalkozásai és szokásai oly rendiéül borzasztók, hogy az utazók által róluk köz­lött tudósításokat koholmányoknak lehetne tar­tani, ha kétségbe nem hozható bizonyítások nem igazolnák. A’ thug társaság egy saját felekezet, mely­nek vallása abban áll, hogy minden emberi lényt, kor és nem különbség nélkül megtámad­jon és megfojtson. E’ rettentő gyilkosok tár­saságának alapitója, úgy látszik, honfi társai könnyenhivőségében­ ’s babonaságában határ­talan bizalmat helyheztetett, midőn a’ gyilko­lást és rablást isteni tisztelet szentségének nyilvánította. A’ régi Pantheonban volt egy isten, Mercurius, ki a’ szónokok és tolvajok védistene volt, ’s az orosz haramiák még ma is szent Miklóshoz fohászkodnak, midőn valamely nagy vállalatot akarnak végre hajtani, de e­­gyedül az indiai népek köztt lehet egy feleke­­zetet találni, mely tántorithatlanul hiszi, hogy Isten előtt kedves és az ég haragját engesz­telő áldozatot teszen, midőn embertársait meg­gyilkolja s a’ zsákmányt saját önczéljára for­­ditja. A’ thugok felekezete, e’ gyilkosok hiedel­me ’s állítása szerint nagyon régi, ’s világ­­teremtése után kevés idő múlva alapittatott, h­a ezen elfajult gonosz nép Káinról, a’ test­vérgyilkosról valamit tudna, hihetőleg mint fe­lekezete alapitóját és nagymesterét tisztelné. Bowanie vagy Kál­é istenaszszony által adott törvényeknek engedelmeskednek. Ezen öldök­lő istenaszszony tiszteletére Bindasulban , Mir­­zapur szomszédságában egy templom van szen­telve, mellben a’ felekezet papjai szolgálnak, ’s hová a’ gyilkosok nagy engesztelő és más áldozatokat küldenek. E’ rettentő felekezet e­­redetéröl a’ népmonda a’ következőket emlí­ti. Sok ezer évek előtt egy óriási gonoszlé­­lek kínozta a’ világot ’s pusztította, elnyelte az embereket. Bonanie vagy Káb­é istenasz­szony, az emberi nemet a’ teljes végveszélytől megmenteni akarván, az óriást megtámadta, ’s földre terítette, de a’ gonosz lénynek ki­folyt véréből új lelkek támadtak, kik a’ ke­gyetlen mivet tovább folytatták. Ekkor az is­tenaszszony­ két férfit teremtett, s azoknak kendőt adott megtanítván őket, miként foj­­tsák­ meg úgy a’ gonosz lelkeket, hogy egy csep vért se ontsanak­ ki. A’ két férfi a’ reá­­jok bízott nagy munkát véghezvivén, a’ föl­det és az emberi nemet megszabadítván, az istenaszszony­tól nyert kendőket viszszaadni a­­karták ; de Bonanie azokat nem csak hogy nékiek ajándékozta, sőt parancsolta is, hogy valamint azokkal a’ gonosz lelkeket kiirtották, úgy az egész emberi nemet is irtsák­ ki, egye­dül követőit kimélvén­ meg. Az istenaszszony megígérte egyszersmind, hogy a’ megfojtott emberek eltakarítására egész titokban ő maga fog gondoskodni, ’s vigyázand is hogy ők, t. is a’ fojtogatok, mindenkor bátorságban vihes­­sék­ véghez munkájokat, de a’ megfojtott em­berektől elrablótt vagyont nékie vigyék. ..Így alapittatott­ meg a’ mi társasági rend­szerünk , mondják a’ b­ugok, ’s hogy az álta­lunk megfojtott emberek holttesteivel mi tör­­énik, azon nem aggódtunk, mig egykor, egy húg, a’ többieknél kíváncsibb, tudni óhajtot­­ta, az istenaszszony mit mivel a’ holttestek­kel. E’czélból elrejtette magát, Ronanie eljött szokása szerint, ’s a’ holttestből enni kezdett. 41

Next