Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-30 / 43. szám

T­I& i­D­A­L­É­K MLUJLT ÉS JELEIHEZ. 1843. (Első félév.) 43-k szám. Kolozsvár. Kedden Május 30-án. 1843. Tartalomi Tnu­int 1/ Ouverture. Elpjrytár. t­ s* •Ivs.i.s. ~ vJiCT - rcr rs?v^I5ai.VM. us* «uöcas^SisaJ'v'si^etssj^seössABssääBfiössssfisa Toussaint ï/ Ouverture. (Folytatás). Laveaux bizalmatlansága ’s gyanakodása, Toussaint L’ Ouverturet munk­átlan életre lát­­szott kárhoztatni , de Toussaint olyan férfi volt, ki minden alkalmat használni tudott, ’s ezt kevés idő múlva tettel is tanúsította. Az 1775- ik évi mártziusban a’ mulatták Cap Français városában a’ franczia vezér ellen öszveesküd­­tek ’s azt elfogták. Toussaint ezt meghallván, a’ felzendült város ellen indult ’s mig oda érkezett 10,000 főre szaporodott serge. Os­tromhoz készült, de a’ lakosok előtte a’ vá­roskaput megnyitották , ’s­­ mint győzedelmes hóditó sergével bément, Laveaux tábornokot a mulattok kezéből kiszabadította ’s előbbi méltóságába viszszahelyheztette. Laveaux ek­kor forró hálás érzéssel e’ szavakat mondá : „E szer­ecsen, e már Ray­ial által megjö­vendölt Spartacus elhivat­ása, az egész nem­zetén elkövetett igazságtalanságokat megbo­­szulni azon pillanatban egyszersmind kinyi­latkoztatta , hogy Toussaint tanácsa és segít­sége nélkül semmit sem teend, kit legottan Szent Domingon második parancsnoknak ki­nevezett. Az naptól kezdve Toussaint tettle­gesen a’ gyarmat dictators lett. Hatalmánál fogva legelőbben is a’ fekete nép köztt a’ fenyítéket és rendet helyre állította, ’s igye­kezetének­ jó eredménye honfi társainak szint­úgy mint néhie becsületére válik. Franczia­­ország sok köszönettel tartozott e’ szerecsen parancsnoknak, majd meglátjuk miképpen fizet­­te­ le adósságát. A’ spanyol birtokkal folyt háború csak hamar véget ért, és a’ spanyolok sergében szol­gáló szerecsen vezérek Spanyolországba men­tek, népek s rokonaik sorsát Toussaintre bízván. Toussaint intézkedései, áldást és boldog­ságot árasztottak a’ bilincsből kiszabadult szi­getre, s a’ pusztítás jelei elenyésztek. Az ül­tetvényesek, e’ derék szerecsen hatalmát meg­ismerve oltalma alá adták magukat. Mily kü­lönös érzéssel kellett Toussaintnak amaz ül­tetvényt szemlélnie, melyen 56 évvel az előtt mint rabszolga élt! De ő büszke volt ’s a’ sze­rencsének e’ bámulatos változásáról ajkain so­ha egy szó sem csúszott­ ki. Ő önmagában értette elhivatása nagyságát. Laveaux tábor­nok Európába viszszatérvén, Santhonax, a’ franczia nemzet biztossá, Toussaint L’ Ouver­­turet a’ szigeten főparancsnoknak kinevezte. Levéssel azután egy franczia vezér érkezett az anyaországból Szent Domingora, ottan a főparancsnokságot általvenni, ’s neheztelt mi­dőn e’ méltóságot egy szerecsen birtokában találta, ’s még nagyobb lehetett boszankodása, ’s bámulása, midőn a’ szerecsen fővezér né­­kie parancsolá, hogy a’ kikötőben álló hajók közzül valamelyikén haladék nélkül térjen­­viszsza Francziaországba. Santonax biztostól is megmenekedett, ezt csak hamar ezen ese­­mény után levelekkel a’ franczia kormányhoz küldvén. A­em bizonyos, hogy személyes nagy­­ravágyás mennyiben ösztönözte őtet ilyetén önkénynek tetsző tényekre, ’s mennyiben volt­­ meggyőződve, hogy a’ sziget boldogsága a hatalomnak egyedül az ő kezében maradását olivetetlen szükségessé teszi. Minden kétségen kivül kormánya alatt szent Domingo a bol­dogságnak és jóllétének magas fokára emelke­dett volt, a’ lakosok ötét szerették, ’s e sa­ját nagyra vagy­ása kielégitésére gonoszságot. 43

Next