Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-08-04 / 62. szám

Tartalom. Kolozsvár ismertetésére. Pótléktár. Hirdetés. TOLDALÉK MULT ÉS JELENHEZ. 1843­ (Második, félév.) 62­ KSZálll. Kolozsvár. Pénteken Augustus 4-én. 1843. Kolozsvár ismertetésére valami.­ ­) Nevének eredete. Erdély történetének mezején fáradozott é s kutatott elődeink közzül nem egy-ketten voltak eddig elé, kik Kolozsvár nevének ere­detét nyomozták és fejtegették. Már Bonfin „oskolásvár“ szittya nevezettől származódnak lenni állította. A’ közelebbi évszázadbeli i­­rók Szegedi János , Timon Sámuel és Benk­ő József több időt és munkát áldoztak arra, hogy történetének nyomára találjanak „Kolozs­vár“ nevezetének.— Hogy magyarul: „Kolozs­várénak, latinul: „Claudiopolis“-nak, néme­tül: „Klausenburg„-nak, oláhul : „Klus„-nak miért és mióta raondatik ezen város, azt kü­­lön-külön, legbővebben Benkő fejtegető, de minthogy ő is, valamint ötét megelőzött írók, latinos korszakban éltek ’s nem magyarul, de latinul, tudtak és kívántak irni, kevesebb gondjok volt e’ város magyar mint latin ne­vének eredetét kutatni. Mitől fogva kezdő­dött pedig e’ város rendszerint mai nevén neveztetni, azt a’ már elveszett, de szóó­ ik táján még meg volt pecsétnyomójáról a’ város­nak, melyen kitetsző nyomtatott betűkkel e’ vala metszve: „S“ az az: sigillum „Civium de Cluswar,“ ha esztendő szám is leszen rajta, kitalálni könnyű volna. Egyébiránt a’ legré­gibb okleveleken, melyeknek adatai az elvá­lás—separatio—előtti időkre feliratnak „Clus, Colus, Clusvar“ vagy „Koloswar“ neveket le­het olvasni, így „Koloswár“ említtetik Mátyás királynak a’ kolozsmonostori apátságban lakott baráthoz Pécsváradi Péterhez 1400-ban adott parancsolatában. Korábbi mint 1580-ik éven inneni „Claudiopolis“ név nem igen olvasha­tó. Mellőzzük tehát Kolozsvárnak a’ szenve­délyes kutató Benkő által annyi oldalulag megvitatott latin neve eredetét , többre nem mehetvén magyar nevének is felfedezésében.— Talán több figyelmet igénylő kérdés, hogy­­2) Legelőbb mikor alapittatott Kolozsvár? ''Legelőbb mondok, mert, valamint ma két részből — miről alább lészen szó — áll , úgy ezen két résznek alapulása ideje két idő­pontra esik, több századokkal előzvén­ meg e­­gyik rész a’ másikat létre jöttének idejére nézve. Az idő rendét követve, szólunk előbb Kolozsvár azon részéről mely „óvárnak“ ne­veztetik , és némely ős épületeire nézve is nevét méltán viseli. Vannak, kik e’ helyet hol ma az óvár áll, még a’ dacusok idejében tehát ez előtt szinte két ezreddel, az az, akkoron Erdélyben uralkodott dacusok e­­gyik őrhelyének lenni hiszik, a’ már az előtt Monostor határán tündérileg fennállott „leányvár“ köveiből épülve. Erre a’ puszta gyanúnál több adatunk nincs. De miután Trös­ter 453­­ Fridválszki mineralogiaja d­oj Kaprinai Hung. Diplom. 20-ik lap ’s többeken több romai feliratot (inscriptiones) közlöttek az olvasó világgal, melyek itt e’ helyben ta­láltattak, bátran állíthatjuk, hogy a’ romai­aknak több erdélyi coloniaik egyike itt lehe­tett, sőt utóbb erőséget is (municipium) épi­­tettek ide. Bombárdi Mihály jezsuita kereken meghatározá, hogy az óvárat (1734-ben még „Zeugma“ ma „Kandia“ nevet viselt egyik utszájáról ítélve) „Zeugma“ név alatt a’ ro­maiak építették. Mások „Napoca“ vagy „Na­­puca“ nevű YI-ik telepét a’ romaiaknak ép­ 62

Next