Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-08-04 / 62. szám
Tartalom. Kolozsvár ismertetésére. Pótléktár. Hirdetés. TOLDALÉK MULT ÉS JELENHEZ. 1843 (Második, félév.) 62 KSZálll. Kolozsvár. Pénteken Augustus 4-én. 1843. Kolozsvár ismertetésére valami. ) Nevének eredete. Erdély történetének mezején fáradozott é s kutatott elődeink közzül nem egy-ketten voltak eddig elé, kik Kolozsvár nevének eredetét nyomozták és fejtegették. Már Bonfin „oskolásvár“ szittya nevezettől származódnak lenni állította. A’ közelebbi évszázadbeli irók Szegedi János , Timon Sámuel és Benkő József több időt és munkát áldoztak arra, hogy történetének nyomára találjanak „Kolozsvár“ nevezetének.— Hogy magyarul: „Kolozsvárénak, latinul: „Claudiopolis“-nak, németül: „Klausenburg„-nak, oláhul : „Klus„-nak miért és mióta raondatik ezen város, azt külön-külön, legbővebben Benkő fejtegető, de minthogy ő is, valamint ötét megelőzött írók, latinos korszakban éltek ’s nem magyarul, de latinul, tudtak és kívántak irni, kevesebb gondjok volt e’ város magyar mint latin nevének eredetét kutatni. Mitől fogva kezdődött pedig e’ város rendszerint mai nevén neveztetni, azt a’ már elveszett, de szóó ik táján még meg volt pecsétnyomójáról a’ városnak, melyen kitetsző nyomtatott betűkkel e’ vala metszve: „S“ az az: sigillum „Civium de Cluswar,“ ha esztendő szám is leszen rajta, kitalálni könnyű volna. Egyébiránt a’ legrégibb okleveleken, melyeknek adatai az elválás—separatio—előtti időkre feliratnak „Clus, Colus, Clusvar“ vagy „Koloswar“ neveket lehet olvasni, így „Koloswár“ említtetik Mátyás királynak a’ kolozsmonostori apátságban lakott baráthoz Pécsváradi Péterhez 1400-ban adott parancsolatában. Korábbi mint 1580-ik éven inneni „Claudiopolis“ név nem igen olvasható. Mellőzzük tehát Kolozsvárnak a’ szenvedélyes kutató Benkő által annyi oldalulag megvitatott latin neve eredetét , többre nem mehetvén magyar nevének is felfedezésében.— Talán több figyelmet igénylő kérdés, hogy2) Legelőbb mikor alapittatott Kolozsvár? ''Legelőbb mondok, mert, valamint ma két részből — miről alább lészen szó — áll , úgy ezen két résznek alapulása ideje két időpontra esik, több századokkal előzvén meg egyik rész a’ másikat létre jöttének idejére nézve. Az idő rendét követve, szólunk előbb Kolozsvár azon részéről mely „óvárnak“ neveztetik , és némely ős épületeire nézve is nevét méltán viseli. Vannak, kik e’ helyet hol ma az óvár áll, még a’ dacusok idejében tehát ez előtt szinte két ezreddel, az az, akkoron Erdélyben uralkodott dacusok egyik őrhelyének lenni hiszik, a’ már az előtt Monostor határán tündérileg fennállott „leányvár“ köveiből épülve. Erre a’ puszta gyanúnál több adatunk nincs. De miután Tröster 453 Fridválszki mineralogiaja doj Kaprinai Hung. Diplom. 20-ik lap ’s többeken több romai feliratot (inscriptiones) közlöttek az olvasó világgal, melyek itt e’ helyben találtattak, bátran állíthatjuk, hogy a’ romaiaknak több erdélyi coloniaik egyike itt lehetett, sőt utóbb erőséget is (municipium) épitettek ide. Bombárdi Mihály jezsuita kereken meghatározá, hogy az óvárat (1734-ben még „Zeugma“ ma „Kandia“ nevet viselt egyik utszájáról ítélve) „Zeugma“ név alatt a’ romaiak építették. Mások „Napoca“ vagy „Napuca“ nevű YI-ik telepét a’ romaiaknak ép 62