Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-19 / 75. szám
'S'artalom: Cortez, Tenochtillan vagy Mexiko meghoditoja. Különös módja az adó felhajtásnak. Hirdetések. TOLDALÉK MlJIiT ÉS JEJEMHEZ. 1§43. (Második félév.) 15-R SZiUll. Kolozsvár. Ecdden gej^eistiger 19-én. 1§43. Sifctiii.. »iu5^i^Â5*st.&€Sdtssssss^ssssssssssssss&©ati.^»s.ti.tsîLt.î.sssssssssssssssssss§ Cortez, Tenochiutlau vagy Mexikó meghódítója. Hernao (Ferdinand) Cortez, az 1485-dik évben született Medellinben, Estramadura tartományában régi törzsökös nemes de szegény szülőktől vette származását. Már gyermek korában lelke nagy tényekre vágyott, azért a’ tüzes ifjúnak Salamankában a’ jogtanhoz nem nagy kedve volt. A’ nagy Cordova alatt Olaszországban szolgálni, dicsőbbnek tetszett, de lelke belső vágya kielégítését akkori gyengélkedő egéssége nem engedte meg. Azután Hispaniolába szándékozott menni, hogy ottan Ovando alatt arasson dicsőséget, de egy szerelmi kaland alkalmával tett szerencsétlen ugrás miatt, a’ világ piaczára kilépését még két évig halasztani kéntelen volt. Végre az 1504-ik évben Keletindia éghajlata alatt látjuk hősünket, hol élet Velasquez, Cuba szigete kormányzója nagyon megkedvelte. A’ nagyravágyás nem engedett nyugalmat a’ Cortez forrongó keblének, ’s a’ kormányzó ellenes őtet az elvakitott kedvenczet, ellenséges czéljaik elérésére Velasquez ellen eszköz gyanánt hasznáták ; a’ terv felfedeztetett, és Corteznek valójában nagy szerencséje volt, midőn a’ fejére kimondott halálos ítélet, száműzésre és majd későbben, midőn ő egy szép hölgy szárnyai alatt lappangva Cuba szigetén felfedeztetett, megkegyelmezésre változott. Yukatan-ban és Cambeche-ben a’ hadivállalatok Cordova és Grijalva alatt, nem sikerülvén egészen Velasquez kívánsága szerint, ez Cortezt nevezte ki azok helyébe fővezérnek. Az új vezér legottan tollas bokrétát szúrt kalapjába, arany paszomántos bársony öltözetet vásárolt, ’s így barátaitól kölcsön vett pénzzel felkészülését mindenképpen siettette, mintha érezte volna hogy Velasquez a’ dolgon változást tenni szándékozik. Sietésének vette is hasznát, mert alig érkezett a’ sziget (t. i. Cuba) legközelebbi kikötőjébe, hogy ottan katonaságot szedjen ’s hadiszereket szállítson hajóba, már hírül vitték néki, hogy Velasquez agyát egy csillagjós megzavarta s majd azután a’ parancs is megérkezett , mely azt foglalá magában , hogy tőle a’ vezérség viszszavétetett. ,,De nincs viszszaadva“ gondolá magában a' spanyol nemes ember, ki gyalázat, és engedetlenség közti a’ választást lehetlennek tartá. A’ helytartó daczára Cortez 1519- ben febr. 10-kén útnak indult 11 részint csekély hajó, 14 apró ágyú lő (némelyek szerint 18) ló, 13 puska, 32 mil, 508 katona, a’ hajóslegényeken kivid , volt egész hadiereje. Egy szép beszédet intézett katonáihoz, melyben az őket fenyegető veszélyeket nem titkolta el, buzdította őket mondván, hogy a’ király ügye forog fenn ’s azt az Isten igazgatja , azért a’ vezér példáját kövessék ’s előre haladjanak a’ szókat tényekké változtatni. Tabaskonál, hol Buhatan és Mexiko határai öszveérnek, szállott ki Cortez szárazra, a’ kiszáll hatást karddal viván—ki a’ part lakosai ellen, ’s három kardvágást tett egy nagy ceibafába, annak jeléül, hogy ő azon földet már elfoglalta. Magát a’ helyet ,,S. Maria di Vittoriának“ elnevezte. A’ harczoló spanyol lovas katonák, a’ tengerhátán úszkáló vár erősségek melyeken azok ki tudja honnan oda érkeztek , az ágyuk ropogása, a’ vaspánczél mely a’ spanyolok testét fedezte, mind e’ tárgyak a’ részint hadakozáshoz nem szokott békés lakosokat megrettentette. Cortez a’ part 75