Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-10 / 81. szám

1843. (Második félév.) 81­ k SZállt. Tartalom! Jeleneteit Kairóból. Részvényes történet és ilye­meztet . N­ir tes s^ssssssii^ssÿs'SsSss^'sSâsssssssssssssssss&sss^t.s'Sti^.sisisssscssîssssssssssscs TOLDALÉK SaUI/ff ÉS JELENHEZ. Kolozsvár. Hedcl­aa October 10-én. 1843. .T. — ■-. - - "" - --------- —— ■ *-■ - - ■ ■■■J k­lnikdiefe BairobM. (Postans aszszony után.) • Az utazó, hí Kairót meglátogatja, egy oly látványt pillant­ meg, mely minden vonásaiban új. Nincs európai vagy ázsiai város, melyhez legkisebbé is hasonlítson, és semmiféle leírás e’ sajátságos város képét a’ képzelődő tehet­ség eb­be tökéletesen elő nem varázsolhatja. Bár mily hiven és pontosan írták és rajzolták is le, de még is látni kell „a’ hatalmas Mizrt“j­ útszást megjárni, lakosait szemlélni, mig e’ különös és oly sokféle elemekből álló város­nak egybefüggő tiszta képét a’ lélek felfog­hatja. E’ kép mindazáltal unalmassá válik , mihelyt a’ jelenetek megszűntek újak lenni. Sötét, keskeny, kövezetlen és néppel tömött útszák, szamár háton járás, sugár minaretek, gazdag faragásokkal , metszetekkel ékesített mesék vagy mecsetek, ruhaboltok (bazárok) kávéházak egy ideig mulattatják az idegen nézőt , de mihelyt szeme mind­ezek látásához szokott, az egyiptomi basa fővárosában nem ritkán és nem kis unalmat érez az idegen uta­zó. A’ városon egy vízcsatorna foly keresz­tül, mely büdös iszapját az útszákon lerakja a sötét házak, melyeknek ablakai mint foghá­zakban, négy szegletü kis udvarra nyílnak, sok béna és szemnyavalyás ember mindenütt, sok szúnyog, moszkitó és légy, csak nagyon csekély részét teszik Kairó kellemetlenségei­nek. — Kairót, mint említők, látnia kell, ki tö­kéletesen ismerni kívánja ’s valójában e’ vá­ros bazárjain elég tárgy van, min bámulni le­het, mert negyven ember közzül, legalább is húsz különböző nemzethez tartozik ’s külön­böző öltözetet visel. Tarka népességet láthat­ni Konstanczinápolyban, Calcuttában, Párizs­ban, Bécsben, Londonban ’s minden más nagy fővárosban, mely egyszersmind kereskedő hely is, de olyant mint Kairóban sehol sem, mivel a’ szomszédos tartományok politikai jellemze­­te, fekvése és sokféle érdeke, mindenik a’ maga nemében igazán sajátságos valami. Tö­rökország és India városaiban láthatni elég turbános mozlémot, különbözőket, véres és fekete szakálokat, imámokat és mecseteket, fátyol alá rejtett nőket, de csak Kairóban lát­hatni vadon beduinját, alexandriai koptot, thebaisi arabsot, törököt, görögöt, albániait, szerecsent különböző színűkben és öltözetek­­ben öszvevegyülve. Mindezek közzül a’ bedu­in vagy­ mint magát nevezi, a’ bedevi, kecs­keszőr köpenyegében, tarka selyem és szala­gos nyakkendőjével melyet zsineggel feje kö­rül kötve visel, dromedár (teve) hátán ülve, melyet hasonló állatok hoszszu sora kisér, az többinél sokkal érdekesebb elöttünk, mivel nomád életéről, szabadságáról, vendégszerete­téről, veszélyben bátorságáról, a’ városok és városi lakosok iránti gyülölségéről saját képze­tünk van. Semmire sem ügyelve mi körülötte fénylik, megyen végig Kairó nagy bazárjain a’ beduin, mintha az azokban lévő kincset nem is ismerné. Nincs olyan pap, nincs király, ki mél­tósággal teljes magatartásában ő hozzá hasonlítson ’s ha csendes nyugodt arezvonása­­ira tekintünk , mintha képzelnék , miként majd a’ város kapu­n kívül, midőn a’ pusz­táról fúvó szél ismét orczáján lengedez, leg­gyorsabb tevéjére ül és sátraiba siet, és a* 81 *) ,,Mizr­­arabs nevezete Egyiptomnak, ’s most rend szerint Kairóra is ruházzák e’ nevezetet.

Next