Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-01-26 / 8. szám

ecély jelentésű, mert a’ rabszolgák kivitele a* parton évenként 90OOO font sterlingre megyen ’s e’ pénz mind európai árukért adatik , de e’ csak egy ága az egész kereskedésnek. Csak egy példát hozok­ fel — mond Harris —■ mily nagy nyereséget adnak az abyszsziniai termé­kek,. A’ kávénak fontja az ali-amhah-i piaczon 2'/1 pence, ’s így egy tevének 4 mázsából álló terhe 21 dollár, partig szállítása 20 dől, hajó­­bér Angliáig 9 dől, e’ szerint tehát egy má­zsa jó kávé Londonig 2‘A font sterlingbe ke­rül. Minden kereskedés mely gyárkészitménye­­ket viszen­ ki, és nyers készitetlen anyagot vi­­szen­ bé, Angliára nézve fontos, ’s itt (t. i. A­­byszsziniában) a’ vállalkozó bátor kereskedő­nek tágas mező nyílik nyereségre. A’ kara­vánok ritkán szenvednek bántalmat, kivált ha európaiak is kisérik, kiknek tűzfegyvereik és gyógyszereik tiszteletet és bámulást gerjeszt­­nek, így egyik törzsöktől a’ másikig egészen Afrika belsőjébe eljuthatni, és Soa tartomá­nya, hives éghajlata és a’ tulajdon biztosítása mellett, nagyon jó állapodási pont lenne. Asi- Amba nevezetű falu, mely már most is a’ Soa és a’ tengerpart köztti kereskedésnek középpontja, természetes középpontnak megmaradna. Ott min­den pénteken vásár van s akkor az egész helysé­get rendkívüli élénk mozgás eleveniti. Reggel jó­kor az áruk szabad ég alatt kitétetnek, ’s a’ nép sok mértföldnyi távolságról oda seregei szükségeit megvásárolni­­ mindenütt kávés zsákok és ho­ni pamutáru csomók egymásra felhalmozva­­ az abyszszyniai paraszt mézet, pamutot gabonát ’s t. e. a’ danakit *) kereskedő üveg­ gyöngyöt, érez árut és a’ tengerpartról üvegárut­­ a’ galla vajat és nyersbőrt, a’ Mohammed követője az ország belsejéből strucztollat­­s t. e. viszen a’ piatzra, ’s száz meg száz ló és öszvér el­adó. A’ tengerparttól az abyszsziniaik retteg­vén , annak következménye , hogy az egész szereskedés, csak nem egészen a’ danakil ke­reskedők kezében van, kik Soában is nagy kedvezésre találnak. Soa és Gulag sok marhát, gabonát, ká­vét és pamutot teremt de a’ fő kiviteli czikket durva, erős és meleg pamut-szövet teszi, mely az egész országban mindenütt készitte­­tik ’s közönségesen mindenki által öltözetnek használtatik. Az abyszsziniai pamut jó és ol­csó s minten évben kétszer van pamutszedés vagy (mint mondani szokták) aratás. E’ keres­kedés sokkal nagyobb lenne és többet hajta­na, ha a’ király maga számára nem tartott volt *) Cavaníl egy néptörzsek neve, na meg sok egyedárusságot, így p. o. csak egyedül ő vásárolhatja­ meg az országába vitt szines kelméket, ’s az aranypor, zibet, elefánt­­csont és kén kereskedés egyedül az ő kezé­ben van. A’ karavánok Enareából hozzák az aranyport, melyet a’ király öszvérrel ’s pa­mut-szövettel maga számára megvásárolt de nem adja­ el soha, hanem rudakba vereti és dís­­szereket készített belőle,­­s azokat Um Murat nevű­ hegy barlangjaiban elrejti. E­ kincs holléte titkát csak a’ király kovácsa és orvo­sa tudja, mely két foglalatosság Abyszsziniá­­ban mindég együtt jár, úgy hogy a’ király kovácsa és orvosa készíti a’ vasajtókat a’ hegy barlangjaihoz, melyekben a’ kincs rejtve tarta­­tik. Egyátaljában az abyszsziniaiak a’ ková­csoknak titkos nagy erőt tulajdoninak, ’s fő­képpen azt hiszik, hogy a’ kovácsok farkas és hyéna alakját magukra tudják venni. A’ ko­vácsok e’ babona megerősítésére, bizonyos időkben fiatal farkast vagy hyénát fognak ’s annak nyakára érczkötöt tesznek ’s azzal e­­gyütt ismét szabadon bocsátják. De hogy az aranyra viszszatérjünk , Spa tartományában senkinek sem szabad aranyat birni ’s használ­ni, mindazáltal azzal dugárusság foly , és nyolcz annyit nyomó ausztriai tallérral válta­­tik­ fel. Az elefántcsont hasonlóképpen királyi e­­gyedárusság czikke, melyet maga a’ király na­gyon gazdálkodva szokott a’ kormányzók és kedvenczei köztt kiosztogatni, de a’ galla és adaiel törzsököktől lehet meg is venni. Az er­dőkben festőfák vannak, melyeket ott telje­sével nem tudnak semmire is használni; van sok orvosi növény is melyek konzul Harris csak­ a’ caszszót emliti­ meg s ez egy hashajtó vagy tisztitó szer, melyből sobat hozott volt magával Németországba , hol annak ereje ’s hatása minden várakozást feljülmult. A’ casz­­szó, (casso) közönségesen a’ pántlikageleszta ellen is használtatik. A’ havas napkeleti olda­la vad indigóval ’s a’ völgyek aloé­val vannak benőve. Marha és juhbört, nyersen kikészítve, elég mennyiségben találhatni s a’ kiolvasztott zsír Indiába vitetik , hol huratsi-i ghée neve­zet alatt hires. Giddem és a’ napkeleti határ­szélen alant fekvő völgyek földje és éghajlata ezukor, pamut, kávé és indigó termesztésre tökéletesen alkalmas, csak európai ész és pénz kell hogy mind e’ növényeket nagy mennyiségben lehessen termeszteni. A’ czitrom vadon terem az erdőkben ’s a’ légmérséklete czitrom savany készítésre nagyon kedvező. A’

Next