Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-09-17 / 75. szám
gyógyvizek. De kérdhetné valaki: miért nem figyelmeztetik az orvosok ezekre a’lakosokat ? Azok igen is figyelmeztetik mond szónak, de sikeretlenül, mert idegennek inkább adnak hitelt mint honfinak , — ’s ez nem csak Erdélyben hanem a’ nagy testvér hazában, sőt több szomszéd országokban is így van, melyet átlátva e’ jelen gyülekezet alapitója, a’ tiszteletet ’s örök hálát testvéreink nagy tömegétől halhatatlan érdemei által már rég kivívott, e’ nagygyűlésre is megjelent ősz Bene kit nestori évekig élni szónok forrón óhajt (Éljen! Iljen ! ) centralisát a' már szétbomlásnak indult elkülönözést ; öszvessté élte alkonyodtan a’ hiveket, példával bizonyítandó, hogy az embernek bár mely pályán is élte utolsó perczéig a’ tökéletesedésben haladni kell. El jő az idegen, — folytatja tovább — ’s kincseket talál , hol mi nem láttunk, természet tudományaink nevelésében hibákat fedez fel ’s a’ t. Már most, ha gyűlésekre megyünk nem merőben színházat, divatot s a’ t látni, hanem tapasztalatokat szerezni megyünk a’ gyűlésre, a’ jót mit láttunk egyebütt, lakhelyeinkben alkalmazzuk; mert minden helyben mint teremtményben van tapasztalni való, ’s ezért monda a’ német természetvizsgálók és orvosok 19-ik évi gyűlésében Mansfeld tanár: ,,Észak vagy dél, város vagy falu, palota vagy kunyhó légyen a’ társulat gyülhelye, annak tulajdonaival foglaltassátok-e a’ társulatot ’s el lesz érve a’ társulat czélja.“ Ebből indulva bátor kérdezni szónok, hogy ha a’ két bon nevezetesebb helyeit, azoknak gyógyvizeit, bányavárosait, gazdasági intézetek helyeit rendre látogatja a’ társulat, ’s évkönyveibe azoknak természeti, földismei, orvosi, miveleti, vegytani állását vizsgálgatva s jegyzetekkel ellátva közrebocsátja: hány egyes élet munkáját tölti bé? ’S ez gondolata szerint második czélja a’ társulatnak. Harmadik czélnak mondja: a’ személyes találkozást, ügyfeleivel ismerkedhetést, kiket különben tisztelni ezen társulat alakulása nélkül nem lehetett volna. Hogy a’ jelen gyűlésben kevés testvérhoni ügyfeleihez lehet e szerencséje Kolozsvárnak, nem az ügy érdeke iránti részvétlenség az oka, hanem a’ kezdet , mely a’ német egyesületeknél is így volt. Egyébiránt akár hol is a’ szám vagy tekintély nem teszi a’ valódi hasznot, a' legkisebb szám egyesített igyekezettel oly erőket fejt ki, mely sokszor a' tömeg elbizottságával mérkőzik. Előadván ezeket a’ fennebbiek szerint az érdemes szónok úr, átment Kolozsvár rövid ismertetésére, melyet annak érdekes voltáért egész kiterjedésében közlünk. Kolozsvár, szabad királyi város ’s e’ kis honnak fővárosa, egy meglehetős tágas völgyben fekszik, melynek oldalait keletről nyugotra két hegyláncz környezi; az északi csak nem egészen kövült csigákból szerkeztetve talán századokig tenger feneke, a’ déli a’ fenn is említett tulajdon formálása kerek sövénykövek műhelye; a' déli részt erdők, szántóföldek és gyümölcsös kertek díszitik, a’ mennyiben a' növény életnek nem igen kedvező sós alap engedi; az északira szőlőt műveltek, ritka években kamatozót; a’ völgy pedig, melyben városunk létez, kies rétekkel ’s szántóföldekkel díszeskedik. Ezen Völgyön keresztül kigyódzik a’ Kis-Szamos, mely két ágból veszi eredetét, az egyik ág Meleg a’ másik Hideg-Szamosnak neveztetik; amaz ered a’ magyarhoni széleken, emez Alsófejér megye határszélén, mindkettő pedig Gyaluhoz közel egyesül azon hegy végénél, melyen a’ mondás szerint Gelu várának romjai jelenleg láthatók, azután egyesült erővel Kis-Szamos nevezet alatt, Gyalu, Fenes, Kolozsvár, Bonczhida, Szamosujvár ’s a’ t. határain keresztül foly, mig végre Déésnél a’ Nagy-Szamossal vegyülvén, Szatmár megyében Olcsva-Apathinál a’ Tiszába szakad. • Kolozsvárnak szomszéd határait teszik: Bányabükk, Györgyfalva, Szamosfalva, Szentmiklós, Apahida, Zsák, Kajántó, Papfalva, Bács, Szucság, Szászfenes és Kolozsmonostor, hol hajdan a’ Benedictinusoknak apátsága volt, most azon uradalom főhelye, mely a’ katholikus tan- és nevelő intézetek alapítványát teszi. — Mi Kolozsvárnak földirati helyzetét illeti: a’ szélesség 46° 551 és hoszasága Ferroszigetétől 41° 281, Párizstól 21- 26l , Berlintől 1o- 261, Bécstől 7° 261, Budától 40 561, — Kolozsvárit a’ légmérő változása, derék csillagász fötisztelendő Hornyai Ambrus tanárunk szerint, az utolsó tíz években tett pontos észrevételek szerint történt 26" 11111 - töl 28" 6"‘-ig, közép állása pedig 27" 9‘" Reaumur hévmérő fagypont mellett, melynek következtében a’ Mariotti szabálya szerint, ezen városnak a’ tenger feletti magassága teszen 182 bécsi eslet, vagy 1082 lábat. Ezen magassága ’s az öt környező hegyek sokasága okozza, hogy a’ kemény tél közönségesen november végén, vagy december elején szokott béköszönteni, elbúcsúzni pedig csak februarius végével, legnagyobb ereje januarius kezdetén te foktól 21-ig szokott növekedni. De a’ nyárnak forró ereje is főképp junius és julius elején leginkább érezhető, melynek következtében a’ Beaumur hévmérő fagypontja felett 24—27 fokot szokott elérni, közép állása 6 foknyi. — Kolozsvárit egy év lefolytában közönségesen sokkal kevesebbek a’ tiszta derült napok, mint az esősök és borongósok, talán azon völgynek, melyben ezen város esik, iránya okozza, hogy itt többnyire nyugoti szél, gyakran kisebb vagy nagyobb erővel dühöng ,s némelykor sok károkat is okoz. — Kolozsvár az erdélyi kir. fökormányszék és nemes Kolozs megye tisztsége helye, itten vannak az ország háza , a’ kir. lyceum , a’ katholikusok gymnasialis és normalis oskolái, lycealis és gymnasialis convietusok, csillagvizsgáló torony, a’ reformátusok és unitáriusok kollégyomai , a’ lutheránusok kisebb oskolái, két kö- és könyvnyomda, két kóradat az országos Karolina és katonai, két aggház, úgymint a’ szentersébethi és a bándi, melyekbe a’ nyavalyák ’s élet súlya által oda minősített egyének nagyobb részint alapítványokra nétetnek fel. Egy aszszonyt jóllévő intézet, mely báró Józsika János úrnő ő nagyméltósága igazgatása és kegyes ápolása alatt, az elaggott, de még könnyű munkákat végbevihető elszegényedett embertársunkat az Ínségből kiemeli, ’s a’ külváros eddig műveletlen kisdedeit a’ résztól óvólag a’ jóban gyarapítja, m egy a’ város más részében hasonlólag a’ jóltévő aszszonyságok ’s más ajánlatokból keletkezett kisdedóvó, két kisebb külvárosi tanító- és kezdőoskolákkal, egy nemzeti casino és polgári társalkodó mindketten egyesített erővel az értelem kimivelé-