Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-05-28 / 43. szám

HON ÉS KÜLFÖLD 1844. (Első rélév.) 43­ fő szám. Kolozsvár. Kedden m­ájus 28-án, 1844. Tartalomi Párizs jövedelme 's költsége. A’ porczellántorony és a’ császári sírboltok Nank­in mellett. Katholikusok Nagybritanniában. Hirdetések. Párizs jövedelme ’s költsége. Párizs városa az 1842-ik évi végszámola­­tait és az 1844-ik évi budgetet lenyomatta. E’ roppant közigazgatási eredményeit a’ követ­kezők.— Az 1842-ik évre maradott volt az e­­lőbbi évekről 12,005,752 frank; azon évi jö­vedelem 44,640,390 frankra ment, a’ költség 43,900,153 frankra, ’s az év végével maradott a’ pénztárban 12,740,780 fr. Az 1844-ki bud­get 44,288,840 frankra megyen, de mivel a* budget száma mind a* jövedelmekre mind a’ költségekre nézve, mindég több millióval sza­porodni szokott, előre láthatni, hogy a’ vég­­szárad­at 50 millióhoz közel fog járni. A’ város jövedelmei, csak nem kivétel nélkül szinte mind az élelmi csikkekre vetett adók­ból gyülnek­ bé. E’ rendszer egész Francziaor­­szágban közönséges, de Párizsban oly fokra hágtatott, mely a’ legbámulatosabb következé­seket szülte. A’ párizsi hírlapok tömve vannak panaszokkal, hogy minden élelmi­szerek meg­vesztegetve árultatnak. A’ rendőrség minden­képpen rendelkezik ’s mindent elkövet, hogy ha e’ viszszaéléseket nem is előzhetik meg, leg­alább a’ megvesztegetők büntettessenek­ meg, de mostanig minden igyekezete, törekvése sike­retlen. Most közelebbről jelent­ meg egy könyv (két franczia chemicus munkája) , a* bor, olaj, liszt, só, eczet, ’s t. e. élelmi czikkek meg­vesztegetését csak nem hihetetlen hoszti jegy­zékben sorolják­ elé az irók , ’s kívánják, hogy minden mair­ségben egy chemius neveztessék­­ki rendes fizetéssel, ki minden vevő által hoz­zája vitt árut tüstént vegytanilag megvizsgál­jon. Az élelmi czikkek vámja 1842-ben öszve­­sen 30,915,980 frankra ment, (egy millióval kevesebbre mint 1838-ban, ámbár azóta 100,000 lélekkel szaporodott Párizs népessége). E’ vám­ból borra­ és borszeszre 12,003,000 frank esik ; olajra, serre és eczetre 3,140,000 fr. húsra 5,409,000 fr. A’ hús vámmennyisége apa­­dott, de nem azért, mivel tán kevesebb hús fogyott volna­ el, hanem azért mire­ a’ cseké­lyebb husnemű élelmek kelendősége naponta növekedik, (az ökrök, borjak, juhok és serté­sek száma alkalmasint egyenlő állapotban ma­rad), mert a’ népességnek legnagyobb része husélelemben­ szükségét, kolbász, hurka, ’s t. e. pótolja, mi évenként 100,000, kilogramnál többel növekedik. Tűzifától és széntől 4,519*000 frank vám vétetett. A’ vám e’ részben is kény­szeriti a’ népességet, hogy a’ csekélyebb mi­­némüségűeket vásárolja. A’ tűzifa 690,406 öl­ről két év alatt 616,545 ölre apadott, mig a’ kőszén ugyanazon időben 1,611,107 hektolit­­ráról, 2,036,188-ra hágott, mivel vámja kisebb. A’ kandalók és konyhák nem lévén kőszén­­használatra készítve, csak a’ szükség kénsze­­ritheti a’ népesség nagyobb részét, hogy kő­szenet égessen, mely­nek füstje ’s gőze nagyon alkalmatlan. Azt lehetne gondolni, hogy a’ vas­utak szaporították a’ kőszén-vám mennyiségét, de e’ nincs úgy, mert a’ vasutak udvarai vá­roson kívülieknek nézetnek, ’s csak a’ város­ba vitt czikkekért fizettetik vám. A’ széna, szal­ma, zab vámja 1,242,000 frankra ment; sótól és még más apró csikkektől 599,000 frank vám vétetett. A’ tűzifa 1,619,000 frankot, est végre az építési anyagok, (mész, tégla, kő ,a t. e.) 1,719,000 fr. vámot hajtottak­ be. Ez u­­tolsók két év óta 200,000 frankkal kevesebb­re szállottak, de e’ szám még nem mutatja e­­gészen, mennyire csökkent Párizsban az építés. Az építéshez szükséges kövek megméréséért­ adó vagy díj két év alatt 204,000 íról 145,000- re szállott, mi egy negyedrész csökkenésre mutat. Ezen apadást Párizs megerősítésének tulajdonítja a’ praefectus, mivel ezen építések az anyagok és közmunkák árát drágítják. Eb­ből lehet valami igaz, de a’ valóságos főok az, hogy a’ lakosok nagyobb részint kéntelenek lakjaikban magukat mint lehet meghúzni, mi­vel az élelmi vámok nagy drágaságot okoznak, mi miatt ezerek költöznek­ ki a’ városból fa­lukra ’s a’ város falain kívül eső pontokra. A’ közigazgatásnak aggodalmat okoz az épités csökkenése, valamint is nyugtalanságba es­ 43

Next