Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-06-03 / 44. szám
HON ÉS KÜLFÖLD 1845. (Első félér.) 44-K szám* Kolozsvár. Kedden Junius 3- án, 1845. Tartalom : Zsidókról. Hirdetések. Zsidókról. (Folytatás és végzet) Poros.honban 1834-b, hivatalos adatok szerint 167,550 zsidó lakott, mely öszveg 1837-ben 183,579-ig nevekedett, ebből a’ poseni, brombergi , marienwerderi és oppelni kormány kerületekben lakott 101,152 zsidó a’ rajnai tartományokban és Westphaliaban 38215, nagyobb részt a rónaságokon szerte szórva ; legkevesebb számú zsidó találtatik Ujpomerániában a' stralsundi kormánykerületben hol csak 184, és a’ merseburgi kormánykerületben hol csak 416 zsidó találtatik, kik nagyobb részt Hálában laknak. Az 1812 szabadelmű törvényhozás státuspolgári jogokat adott a’ zsidóknak, és a’ községi oskolai és tanitói hivatalokat is előttök m megnyitá, sőt a’ státushivatalok viselhetésének képpessége is igértetett nekik; minden különös adózás nemei eltöröltettek , sőt azon kötelességtől is, mely szerint megtelepedés és nőszülés eseteiben a" berlini királyi porczellángyárból szabott mennyiségű edényt vásárolni köteleztettek — felmentettek. Az 1814-k évi restauratio időszaka nem csak hogy feltartóztatta az emancipatiót, hanem még hátralépést is eszközölt. Az újon szerzett tartományokban fennállott nagyobb részt középkori törvények megtartották, és így az ország részei egymás ellenében zárt helyzetbe tétettek. Academiai tanitószékek a zsidók elől elzárattak, a zsidó nem választathatik békebiróra (Schiedsrichter), keresztyén kereszt- nevet nem viselhet, és mindennemü hivatalos eljárásokban és oklevelekben „izraelita“ név helyett, a’„zsidó“ nevet kell használni, mi több Berlinben egy zsidó-irtó társaság keletkezett Schreck fuss fél hivatalos alakban a' zsidó emancipatio ellen irt; és Hengstenberg, „boszúvégrehajtóul“ hivja fel a’keresztyénséget Izrael népe felett, melyet a forradalmi mozgalmakkal vádol, és a’ Jakobinusokkal és Sansculotte-okkal egy osztályba helyez. Mialatt azonban a Fanatismus , egy oly nép iránti szeretetet, mely elsőszülöttségi jogát egy tál lencsénél feljebb nem becsülte — vétkesnek sőt kárhozatosnak hirdeti, az alatt a’ berlini tudományok academiája egy zsidó egyént tagjává nevez ki a’ végett , hogy a’ közvéleménynek némi engesztelő áldozatot nyújtson. A' többi német szövetségi státusokban a’ zsidókat tárgyazó törvények oly különbözők mint magok a’ státusok, és azoknak politikai szerkezete. — Württembergben, Badenben, Rajnai-Bajorhonban, Rajnaiés Választó-Hassában,Brauschweigban és a’ bernburgi és kötheni herezegségekben a’ zsidók sorsa a’ fennálló törvények és szokás erejénél fogva szelidebbé változott, jogkörük kiterjedettebb és nagyobb részt teljesen emancipalva vágynak, ellenben (a’ többi) Bajor honban, Hanno Verában, Mecklenburg-Strelitzben, Darmstadtban, Szász honban, Dessauban és a' szabad városokban, nagy részt még a’ régi középkori állapot, csaknem egész kiterjedésében formállani látszik. A’ 11,000 zsidót számláló Wrttembergben egy 1828-b. kelt törvény a’ régi jog egyenlőséget megszüntette, és a’ zsidóknak a műiparral és földmiveléssel foglalkozást kötelességekké tette. A’ zsidóknak igyék iránt szabad, földbirtokot és községi polgárjogot szerezni, valamint ügyvédi ’s orvosi gyakorlatot űzni. A’ státushivatalok el vannak elölök zárva. Egyébiránt a’ kormány a’ népnevelésről a’ zsidókat is illetőleg buzgón gondoskodik, és a’ rabbi jelűl-