Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-26 / 77. szám
HON ÉS KÜLFÖLD 1845. MTk szám Kolozsvár. Pénteken September 26-án, 1845. Tartalom . Színház és színészet. Mérsékleti rendelet. Tudományos hirdetés. Pótléktár. (Második félév.) Színház és színészet a’ helléneknél és romaiaknál. Tragoeuta. (Folytatás.) Euripides harmadik a’hellen szinkültek sorában’s egyik a’legjelesbek küzzül, Sophoclessel csaknem egy időben lépett fel. De sem Aeschylus felemelkedettségével, sem Sophocles nemességével nem birt, ezeknél azonban szivrehatóbb. Ismerte a’ szenvedélyek állását, ’s oly helyzeteket talált fel, melyekben azokat a’ legtökélyesebb bonyolodásban lehete képzeltetni, személyei sokkal szelidebb panaszszal ömlengenek, hogy sem nevezetes méltóságra emelkedhessenek. Ezért nyelte elegiai. Munkái telvék erény- és filosofiai mondásokkal. Darabjai rendezése neki ritkán sikerül. Gyakran vét a’ valószínűség ellen, mellék-eseményeket erőszakosan hoz bé, megsérti a’cselekvény egységét, a’ csomag helyes bebunyolitását eltéveszti ’s a’ kar és cselekmény öszvefüggését egybezavarja. Sophocles pedig éppen e’ részben példány lehet, ’s valóban a’ színművészet több szabályai darabjai szerint vannak készülve. Euripides darabjai érdekéből sokat von le a’ prologus, vagy elöljáróbeszéd is, mely a’ darabbal ritkán áll öszvefüggésben. Abban, a’ dráma kezdete előtti vagy arra vonatkozó vagy éppen tartalmát tévő tényeket adja elő, s ez által a’ néző érdeke előre nagyon meggyengül. Euripides atbenei szülőktől Salamisban a’ 75-bol első évéhez, Kr. sz. e. 479 évvel született. Atyjáról Mnesarchesről olykor Minesarchides nevet visel. Euripides nevet onnan nyerte, hogy éppen születése napján a’ görögök Xerxest az Euripusnál (euboeai tengerszorosnál) megverték. Kezdetben a’ vívás- és festészetben gyakorné magát’s Prodicustól szónoklatot é s Anaxagorastól filozófiát tanult. De Sophoclesnek Aeschyluson vett fényes diadala a’ költészet szikráját keblében felkelté, hogy vele majd megvívhasson, így lépett 18 éves korában e’ fényes pályára ’s bár Sophoclessel nem igen mérkőzhet, de valóban alatta sem sokkal áll. Anaxagoras filosofiája, annak minden szépségei daczára lelkébe bizonyos komolyságot önte, annyira hogy ritkán lehete ránczokba vonult és valódiságot mutató homlokát kiderülve látni. A' tréfát’s vig szeszélyt gyűlölte. Egyik színművében mondja: „utálom azon haszontalan embereket, kiknek minden érdemük abban áll, hogy magukat mulassák a bölcsek rovására, kiktől megvettetnek.“ Különösen szerette vagdalni a’ komédia-írókat’s ezek pedig boszszúból erkölcsiségét gyanusiták és rágalmazók. De mocsoktalan élte leghihetőbb bizonysága az, hogy Socrates barátja volt, ’s ez a’ színházba csak az ő színművei előadatásakor ment. A’ nőkről sem gondolkodó kedvezőleg. Gyakran hevesen nyilatkoza ellenek. De némelyek állítják hogy azokat szenvedélyesen szereté, sőt Sophocles azt monda, miképp csak színműveiben utálja, de a’ mi úgy látszik valótalan. Darabjaiban a’ nőket mindenütt rész oldalról tünteti ki, ’s e’ nem iránti ezen ellenszenve adott anyagot Aristophanesnek ellene egy tragoediát írni. E’gyűlölet oka lehetett, hogy két nője lévén, mind a’ kettő igen gonosz vala. Élte vége felé Archelaus Macedonia királya, a művészek és tudósok hatalmas pártfogója udvarába ment. Bár ez őt igen kedvelté, de azért nem tartozott hizelkedői közzé é s gyakran igen szabadon nyilatkozó ellenek. Az udvaron ezek akkori szokás szerint 77