Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-10 / 81. szám

HON ÉS KÜLFÖLD 1945.­­Második félév.) 81-It Szállt. Kolozsvár. Pénteken October 10-én« 1945* Tartolu­m . Színház és színészet. Elegytár. Színház és színészet a’ helléneknél és romaiaknál. Comoedia. (Folyl­atás.) Quintus Ennius, a’ romai költészet atyja, Rum­iában Culuhriában született, Kr. sz. e. 239-ben, ősei királyok voltak.­­Huszonnégy éves korában,mint centurio, a' sardiniai bad­ii­­ni részt vett,'s itt, valamint a’ második poe­­musi hadban is, vitézsége által kitűnt. Cato­­nak, a’ komoly és mord ph­ilosophusnak , ba­rátja volt,’s agg korában a’ hellén nyelvre ta­­nitá, a’ miben majd az ifjú római patriciusok­­nak is oktatást adott,­­s igy a’ romaiakat a’ hellén irodalommal megismerteté. A’ bort és költészetet igen szereté. Oly elégültséggel tud­ta a’ nyomorúságot szenvedni, hogy azoknak szinte örvendeni látszott. Márvány szobrát a’ Scipiosé mellé hely­­ezék, kinek kedvelt barát­ja volt. Jelleme egyik ín­­oltása az önszere­tet, így gondolá, hogy belé Homer szelleme költözött. A’ mellett éles elméjű ’s tudomá­nyos férfi volt. Számos tudományban, nyel­vekben jártas vala. A’ romai nyelvet sok új szavakkal bövité, csinosbitá. Kora minden hi­báitól nem vala ugyan ment, de a’csinosb dol­gozásra a tört utat. Livius Andronicusnak versenytársa vala. Víg­játékai közti neveze­tesbek : A­m­p­h­i­t­h­r­a­s­o, A­m­­b­r­a­c­i­a és Pa­ncratiastes. Munkái elvesztek, melyekből csak kevés töredékeket bírunk. Hetven éves korában halt­ meg. M. Accius Pl­a­­i­­­u­s, a’római színművé­szet atyja, Umbriában Sardinában született, 227 évvel Kr. sz. e. Alatsony származású volt, alig ha nem rabszolga szülőktől, noha ezt né­melyek tagadják. Comicai tehetsége, miáltal a*­hellen és római rabszolgák többnyire kitűntek, őt a’ színnek megnyerie. Darabjai tetszést a­­rattak, ’s csak hamar nagy hírre tett szert. Végre, fáradalmak és számtalan nehézsé­gek után, sikerült Plautusnak szintársaságot gyűjteni,’s annak igazgatójává lenni, mig vég­re az azzal járó fáradalmakba beleunva, ’s ma­gának nagy vagyont gyűjtve, felhagyott a’ szinigazgatósággal, ’s pénzét kereskedési üzér­letekbe verte, de a’ mit, nem értvén úgy a’ vagyon gyűjtéshez, mint a’ szinmiiráshoz, kart vallva elvesztett,’s koldusbottal tért Ro­mába, hol nagyon eladósodva, nem tudván hi­telezőit kielégitni, azoktól mint rabszolga el­adatott egy molnárnak, kinél egy szélmalom forgatása, vagy mások szerint a’ szélmalmot hajtó szamarak vezetése által, (honnan Asm­­inus mellék nevet nyert) szerzé­ meg min­dennapi kenyerét. Azonban a’ nyomorúság és ínség nem tudá­tt, szegénységében is annyira lesújtani, hogy a’ szinköltészettel felhagyjon, kedve és szelleme mindég arra ragadák. Bör­tönében nehány (némelyek szerint 2 mások szerint 3) színművet irt, melyek egyet, a’ hi­telezőitől, rabszolgaként eladott Addictu­s-t, mely­ben sorsára irt parodia vala, elvesztek. Meghalt 184 évvel Kr. sz. e. Mondják hogy 130 színművét irt, azon­ban Varro 21-et, mások 25-öt tulajdonitnak neki. Mi tőle csak 20 színművet bírunk. Gel­lius azt mondja, hogy azért tulajdoninak ne­ki annyi darabot, mivel egy más, Plautius ne­vű színműíró munkáit is az övéhez kapcsol­ták. Megeshi­tik, hogy minden, az ő modorában irt színmüveket neki tulajdoninak ’s innen a’ 130 nagy szám. Nevezetes!) vig-játékai : Amphitruo, tragico-comical vig-játék. Plautus azért nevezé eképp e’ comoediáját.

Next