Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-03 / 1. szám
3 — nak ’s rendkívül meredekek. A’ mellékvőlgyek szinte mindég délkeletre vagy délnyugotra egyesülnek a' fővőlgyekkel, néhány láb magasságnyira lankás lejtőkkel ’s ezért leginkább mezők és faluk alapítására használtatnak. A’ Kaukázusnak nagy folyói nincsenek. Két nagyobb folyója a’ Feketetengerbe ömlik, egyik délről, másik északról, a’ másik a’ káspiumiba hasonlólag északról és délről. Kuban (északra) és Rioni (délre) a’ Feketetengerbe foly, Terek (északra), Kur (délre) a’ káspiba ömlenek. Az égálj a’ hegy befolyása miatt felette külömböző. Klaproth talált növényeket, melyek a’ Terek folyójánál májusban magot teremnek ’s meszsze benn a’ hegyek közti csak augustusban virágoznak. A’ levegőt legszembetűnőbben az Elbrusnak egy ága változtatja. A’ délnyugoti ágát ritkán borítja hó, tavasz korán nyílik ’s a’ nyár meleg, az ettől csak harmadfél mértföldre fekvő ágat télben egy singes hó borítja, a’ tavasz késő és hideg, a’ nyár viharos. A’ növényélet hasonlólag külömböző, a’ hegytetőn északias, a’ hegy közepében növényvilágunkkal atyafias, a’ déli ágazatokon gazdag és buja. A’ magas havasokon fenyők , gyalogfenyők, nyírfák találhatók, vegyítve berkenyefákkal, cseregalagonyákkal (crategus aria), ostorményfával (viburnum lautana), egressel, a tatároknál talbugu ( spirea crenata ) és málnákkal. A legnagyobb csúcsokon mohák, veres és kék áfonyák, földi borostyán és más északi növények vannak. A hegyfokok sűrű erdőkkel borítvák veres és fehér bükkökből, fenyőkből, juharfákból (evonymus europaeus), szilfákból, cseregalagonyákból, nászpolyákból és kőrizsfákból. A hegyek tövénél gyakran találhatni vad körtve- és alma-, itt ott szilva- és cseresnyefákat. A’ déli hegyágazatokon teremnek közép-európai gyümölcsfák, szőlő, gesztenye- és fügefák minden ápolás nélkül. Állatok közül a’ hegytetőn bak kecskék,zergék, a’ hegy közepén őzek, szarvasok, bölények (dumbai), farkasok, rókák, vadmacskák, hiúzok ’s kevés medvék vannak. Nyest elég van, nyúl kevesebb. Madarakat, csókákat ’s szarkákat kivéve nem is láthatni ’s a’ kétéltűek közzül a’Kaukázuson csak közönséges békák ’s gyikok vannak. Éppen ily szegény a’ hegy bogarakban, nehány légyneműeket kivéve. Alsó-Terek mellett annál több az alkalmatlan bogár s a' hegyfokokon számos csipő-jegyek kínozzák a’ marhákat. Halak közzül, Klaproth csak márnát, melyről gyanítja, hogy a' Káspiumi-tengeren jött fel, lazaczokat és pisztrángokat talált. Kaukázus lakói külömböző népségekhez tartoznak, kik részint a’ legrégibb időktől fogva hazafiak voltak, részint később vagy előbb bevándoroltak. Legnevezetesebbek, nehány tatár törzsökök az indusok, cserkészek, osseták, lesgbierek, szuánok, abaszszok és georgiaiak. A’tatárok a’ Kaukázusnál ,Kaukázuson innen szét vannak oszolva ’s ki nyelvüket tudja, azt az egész hegyen megértik. Északi-Kaukázuson Kubánnál, Sásowi- ’s Káspiumi-tengerek köztt lévő sivatagon a’ nogaj-i tatárok ’s turkománok nomád életet folytatnak, kik az egész bonnacki partvidéket délre Schirwán határáig bírják. A’ hegyen a’ kubáni forrásoknál tatárok laknak, kiket a’ georgiaiak bassianiknak, Északi-Daghestanban kumükoknak, a’ régi bágárok maradékainak nevezik. Az indusok Kumbalainál nehány népes, de terméketlen völgyekben laknak ’s ennek tulajdoníthatni, hogy a’ többieknél munkásabbak. Igen ingerlékenyek ’s a’ legcsekélyebb alkalomkor is kardra kelnek, lőfegyverre ritkán. E’ fegyvereik mellett rövid, vastag láncsát és paizst is használnak, melyekkel rendkívül ügyesen tudnak bánni. Törvényt ’s akárminemű hódolást nem ismernek, sőt a’ családi főnökök sem gyakorolnak semmi hatalmat. Ha a’ fiú felnőtt, az atya fegyvert ad kezébe ’s sorsára bízza. Az ingushok nevöket állatoktól kölcsönzik ’s nőjeiket szokások szerint nevezik el, például e’név: Assiz Wachara, annyit tesz, mint borjún lovagló, ’s az t. A’ mahamedána ’s keresztény vallástól egyaránt idegenkednek. Igen rendkívül durva bálványozásuk abban áll, hogy a’ kőszirteket imádják, kétszer tavaszszal és nyáron böjtölnek, áldoznak és búcsút járnak. Nagy tisztelettel viseltetnek nehány régi keresztény egyház iránt, melyek a régi georgiai királynék hamar korából származnak, ki 1171 — 1198-ig uralkodott. Falaik nyomoru kunyhókból állanak, de az inghusok a’ szoros útak bémenetelénél 60 — 90 lábnyi magas kőkapukat épitnek. A’ cserkeszek a’ hegy egyik legszámosabb ’s harcziasabb törzseket képezik. A’ cserkesz név, mivel ők magukat Adigeknek nevezik, tatár eredetű ’s e’ szavakból cser (út), kesmek (levágni) származtatják, tehát útontanyászót jelentene. Régebben északra sokkal tovább terjeszkedtek ,s legelőhelyeik egészen a’ Kumáig nyúltak. Csak az oroszok kiterjeszkedése ’s a’ kaukázusi vonal felállitása nyomta a’ Tereken, Malkán és Kubánon viszsza Jelenleg az úgynevezett Nagy- és Kiskabard abban laknak, az az: Kubán völgyében, Anapa vidékéig és Terek völgy közepéig. Ők azt állítják, hogy Arabiából származtak ’s a’ Kaukázuson talált európai keresztényeket, mint azok ottlételét a’ még fennálló durva fakeresztek bizonyítják, elkergették. Vándorlásuk, mi egy