Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-09-19 / 75. szám

HO HI ÉS K­ÉL F D L K 1847 75-dik szám. (a masodik félév.) Kolozsvár. Vasárnap September 19-kén 1847. Tartalom: A’ franczia szökevények állapotja az arabsok­ köztt. Három jó madár. A’ bonczoló. Marseillaise. Az osseták, ingusok ’s törzsök atyjafiai vallása. Elegy tár. A’ franczia szökevények álla­potja az arabsok közti. Mutatvány : „Les prisonniers d’ Abd-el-Kader, ou cinq mois de captivité chez les Arabes’’ czimű munkából. Midőn a­ frank szökevények az arabsok­hoz való átmenetért zászlójokat elhagyják, ott gazdagságot, gyors előmenetelt ’s kitüntetése­ket remélnek nyerhetni, csalatkoznak , mert csak megvettetést, nyomort találnak. Abd-el- Kader 's tisztjei nem sokat bajlódnak e’ szö­kevényekkel. Mindjárt eleinte kikérdezi őket a’ szultán, hogy mi czéljuk é s ajánlja nékik, hogy Marokkóba küldendi, honnan a’ spanyol partok­ra könnyen és gyorsan áthajózhatnak. Ide mi­vel minden pénzforrás híjával vágynak, enge­­delmet kérnek a­ maradhatásra ’s a’ szultán zászlói alatti szolgálltatásra. A’ táborba szidal­mak ’s fenyegetésekkel fogadják ’s gyakran még a’ szükséges élelmet és ruházatot is meg­tagadják tőlök. De France példát hoz­ fel egy szökevény­ről, ki már tiszti rangot érdemelt magának, de a’ ki alattvalói által oly kíméletlen bánásmód­dal illettetett, hogy e’ rangjáról le kelle mon­dania. Ez egy német volt, ki az algieri idegen légiónál szolgált. Átszökésekor Abd-el-Kader őt a’ lovas osztálynál lévő aga mellé segéd­tisztül rendelte, hogy az agának az osztály fe­­nyszékbentartásában ,s hadi gyakorlatok tanítá­sában segédül legyen. Minden szolgálati kész­sége mellett, melyet az arabsok iránt tanúsított, hűsége megadása mellett melylyel naponként viseltetett ura, kötelessége iránt, minden nap az arabsok azon ígéretét kelle hallania, hogy a’ legelső ütközetben egy pár golyóval tisztelendik­­meg, mert egy keresztény kutyától nem fognak ők tovább is parancsot elfogadni. A’ német nem tartotta tanácsosnak e’ fenyegetés teljesedését bévárni ,s a’legközelebb kötött békét arra hasz­nálta, hogy Aranba szökjön ’s a’ frank tábor­noknak ajánlja magát. Ez pedig semmit sem kívánt inkább, mint az Abd-el-Kaderrel kötött békét fenntartani ’s ezért írásban tudósította a’ szultánt a’ német szö­kevény hollétéről ’s azon kivonatáról, hogy őt seregébe vegye­ viszsza. Egyszersmind biztosí­totta, hogy soha sem engedendi­ meg ezen em­bernek frank szolgálatba viszszavételét ’s ezért tetszésére bízza a’ szultánnak őt elhozathatni ’s azt tenni vele, mit akar. Abd-el-Kader parancsot adott szolgálati tisztjének őt Aranból elhozni; a’ német minden ellentállás nélkül átadatott néki, ki megkötözve el is hurczoltatott. Az úton megpillantott némi frank katonákat útkészitéssel foglalkozva, ezek­hez kiáltott segítségért. Ezek tüstént el is vé­ték műszereiket ’s fegyverhez nyúltak őt meg­­szabaditandók, de egy rendőr az ő kíséretéből nékik megmagyarázta ’s kötelességükké tette őt szabadon bocsátani. A’ katonák a’ fogolylyal odébb állottak ’s midőn már a’ szem alig érhette­ bé, akkor is le­hetett a’ németnek panaszos segélykiáltásait hallani. Maskarába vitetett ’s ott egy egész évig sanyargattatok lánczokban. A’ frankok bánás­módján annyira elkeseredett 's annyira gyűlölt­ségbe estek előtte, hogy kiszabadulása után mindjárt lemondott a’ keresztény vallásról ’s Mohamed követője lett. Katonai pályájára többé nem lépett, hanem mint puskaporkészitő ten­gette sanyarú életét. Mivel pedig látta, hogy e’ mesterségből el nem élhet, átment Marokkó­ba, onnan a’ spanyol partokra hajózandó. Egyátaljában a’ szökevények nagyobb részt oly emberek, kik felekezetöknél valamit hibáz­tak ’s a’ büntetés kikerülése véget szöknek­ át az arabs törzsökhöz. Ha csak gyanitnák, mily nyomor, gyaláztatás várakozik itt reájuk, vagy nem is követnék­ el azon bűnt, vagy inkább el­szenvednék azon büntetést. Egy roszszat akarván kikerülni, sokkal na­gyobb szerencsétlenségbe esnek, sergektől való elszökésök által egy valaha viszszatérhetés re­ménye nélkül elszakitnak minden köteléket, me­lyek őket hazájukhoz csatolták és önként teszik­­ki magukat azon sorsnak, hogy egy idegen el-75

Next