Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-10-10 / 81. szám
BON ÉS KÜLFÖLD 1947. 81-dik szám. (Második félév.) Kolozsvár. Vasárnap ocroker fiókén 1*47. Tartalom Arábia. Tizenhatezer fontos meteorvas. Elegytár. Arábia. in. A’ V a si abták ideje. Q Folytatás Most az ország széleire térünk, hol az arabs népnek a’ persák ’s romaiak közti dulakodás ideje alattihoz hasonló viszonyai újulnakmeg. Az arábiai öböl végénél laknak a csab arabsok, ezekkel átellenben északra a Tigris partján Kárnától Bagdádig a' béni-lámok, Kárnától Árdiáig az Eufrátes partjain át mentedik nagy törzseké. Bagdádtól Mosulig a’ béni-teminiek ’s béni—taik barangolnak szerte széts az Eufrátestöl Hauranig, Palesztináig terjedő roppant kerületet, a sanai félszigetet ’s a’ nesdisi felföldet arabs vándor néptörzsökök lepik—el, kik köztt a’ négy ágra oszló auiszik a’ legnevezetesebbek. A’ török uralkodás alatt e’népek köztt semmi függést sem lehet keresni ’s egyetlen egy, mi őket a’ törökökhöz köti, azon adó, mit nagyobb részök a’ zarándok karavánok szabad elbocsátásáért fizet. Könnyen gondolhatni, a’ szakadás nem hiányzik és soha sem is hiányzott. A’ török történetírók, főképp a Mekka ’s Medina szomszédságában lakó népek ismételt megfenyitéseit jegyzették fel, kik a’ nagy szentséget nem tisztelték illőleg. Miként állottak Syria szomszédságában az arabsok viszonyai a’ törökökkel, nem kiván bővebb felvilágosítást, mert a’ török basák hatalma az ő hatalmuktól ’s képpességöktől függe, mindazáltal keletre Persia határszélei felé a’ dolgok ádása igen sajátságos volt. Ott nem a’ hirai királyság emelkedik fel, mint a’ rómaiak idejében, mely a’ persáknak most adózójok, majd ellenségök lett volna, hanem mivel a’ török hatalom a’ persiai öbölig ’s onnan lefelé terjedett, számos arabsok önként Persiához állottak, hogy a’ török hatalom ellen gyámolittassanak ’s igy gyakran megtörtént, hogy arabsok arabsokkal állottak szemközti, így például 1715-ben Béni Lám és szövetségesei 30 ezer arabsot vertek viszsza, kik a’ persák hatalma alatt állottak . 1726-ban 12,000 lovasból, 20,000 gyalogból álló arabs had állott szembe Loristánban a’ győzelmesen előre tóduló törökökkel ’s csak nagy veszödséggel verhették meg őket a’törökök. Szóval látjuk, hogy a’ nemzeti hadi erő az arabsok kezében van, de ha katonai fenyíték alatti törökökkel vagy persákkal állnak szembe, kéntelenek engedni’s mihelyt azokat az égaly ’s háború meggyengítette, megint helyre állanak. Azt hiszik, hogy a’ Mohamed előtti ’s utánai kivándorlások miatt, főképp a’ szomszéd moslemek melletti számos hadakozásokban meggyengült Arábia az utolsó három század alatt lassanként újra megnépesült ,s partjaiban viszont kiáradással fenyeget, mert a* törökök ’s persák köztti háborúkat az újabb időkben is, mint a’ romaiak alatt, arabs hadierővel folytatták. A’ hoszszas török uralkodás és azon hatalom, melyre ez ország Európában szert tett, úgy látszik hatalmas befolyást gyakorolt Arábiára ’s a’ moslem tudományoknak azáltali felvirágzása számos arabsot csalogatott török tanodákba.Oda ment a’ vahabiták törzsökéből származott Abdul Vahab, mely vahabi törzsök a’ jemeni törzsöknek egyik ága. Bizonytalan időben tanult ő Damaskusban és szigorú erkölcse ’s hittan nézetei által még akkor kitüntette magát. Abdul Vahab tudományát a’ régi karmátokhoz akarták kötni, de alaptalanul. Arábia soha sem szűkölködött próféták, vallásfelekezetek főnökei ’s reformátorok nélkül ’s a’ Korán és tanitása elégtelenitése arra minden pillanatban alkalmat nyújtott. De Mohamed ideje óta, a’ hegyi öreget kivéve, egy vallásos főnök sem vitte oly kitűnő okossággal, kitartással anynyira munkáját ’s tanítását élte végéig. Abdul Vahab ez által mindenhol nevezetesebb leend, mint az ő kalifái, kik az ő talpkövére építettek. Abdul Vahab előbbi történeteit vastag homály fedi ellenben a’ következendő Burkhardt, Coranzez ’s többek öszszehasonlítása szerint alkalmasint leghihetőbbnek látszik. Abdul Váljál) 1691-ben született El-Ajene faluban ElAred tartományában. Hiúságában Mekkába és Medinába ment, azután, mint említettük, Da-Si